Mészáros Márton;
Holokauszt Emlékközpont;Rejtő-képregények;időszaki tárlat;
2016-04-07 07:49:00
Mit rejt az író pénztárcája?
Embernagyságú Rejtő-képregények és a könnyed, humoros könyvek első kiadásainak könyvborítói között mászkálhat a látogató a budapesti Holokauszt Emlékközpontban, a Rejtő Jenő születésének 111. évfordulójára megálmodott Aki mer, az nyer? című időszaki tárlaton. A zsinagógában helyet kapott kiállítás iskolásoknak szánt vetélkedőkkel, irodalmi színezővel, történelmi-irodalmi fejtágítóval, filmvetítésekkel várja az érdeklődőket.
Egyedülálló helyszín, a ferencvárosi Páva utcai zsinagóga karzata ad otthont annak az elsősorban iskolásokat megcélzó kiállításnak, amely a 37 évesen, valahol Oroszország területén, munkaszolgálaton elhunyt Rejtő Jenő írónak állít emléket. A Holokauszt Emlékközpont szervezésében megvalósuló tárlatra a következő két hétben már szinte lehetetlen bejutni, ugyanis április elejétől tucatnyi fővárosi iskolás osztályt fogadnak.
Ottlétünkkor is gyerekzsivajtól volt hangos az imahely: általános iskolai harmadik, illetve negyedik osztályos tanulók, valamint egy ötödik osztályos csoport követte lelkesen az emberméretűre nagyított Rejtő-képregények eseményeit, amelyek a Rejtő-Korcsmáros képregények felújításai. Mint a kihelyezett, egyébként meglehetősen kevés, ismeretterjesztő szöveg is közli, az éppen száz éve született Korcsmáros Pál grafikus számtalan képregényt rajzolt, azonban még igazán kiforrott munkái közül is a Rejtő Jenő műveiből készült alkotások a legismertebbek. A képregénysorozat ma a Képes Kiadó jóvoltából felújítva, még dekoratívabb ruhába öltöztetve, nagy alakban tekinthető meg. Az egész falfelületet betöltő képregénykockák mellett apró, stílusosan írógéppel lejegyzett szöveg állapítja meg, a Rejtő-képregényeknél nem akad olvasottabb.
- Nekem éppen az tetszik itt, hogy nagyon színes és játékos a kiállítás, nem kell folyamatosan egy tanárra figyelni, aki hosszan elmagyarázza az író életét – mondta lapunknak az egyik budapesti iskola ötödikes diákja. Társai eközben is a Rejtő-képregény mozaikjait tanulmányozták, és a kiállítás animátorainak engedélyével selfie-ket készítettek a kiállítótérben. A szervezők konkrét javaslata volt, hogy felkínálják a fotózás lehetőségét, a kiállított tárgyak, illetve az installációk között készített képeket egy erre megjelölt Instagram-felületre és a Holokauszt Emlékközpont e-mail címére várják. A három legtöbb „lájkot” begyűjtő kép készítői között értékes ajándékcsomagokat sorsolnak ki.
Óriási képregénykockákon láthatták a Rejtő-hősöket Fotó: Tóth Gergő
A gyermekközpontú kiállításon minden korosztály mást élvez igazán. A legkisebbek az irodalmi színezővel, képregénykészítéssel, a szerző hőseivel kapcsolatos keresztrejtvénnyel bajlódnak, de akad kincskereső foglalkozás, rövid filmvetítés, továbbá irodalmi és történelmi tárgyú hatvanperces – interaktív – előadás is. A történelmi foglalkozásokon a gyerekeket a munkaszolgálatról tanítják, többek között II. világháború előtt készült pénztárcákba pillanthatnak bele. Ezekbe a tárgyakba olyan írásos emlékeket helyeztek, amelyek elhurcolt zsidó származású személyekhez kötődnek. A Rejtő Jenő emléke előtt tisztelgő erszénybe regényeiből válogatott részletet helyeztek, Radnóti Miklós költő pénztárcájába felesége, a két éve elhunyt Gyarmati Fanni emlékirataiból kölcsönzött idézet, míg Székely Károly vegyész-illatszerész tárcájába a szintén lágerbe vitt lányával folytatott levelezése került. A szakkör jellegű kötetlen beszélgetésen az érdeklődők Rejtő anyakönyvi kivonatába, a Kertész utcai polgári fiúiskolában szerzett – meglehetősen sok elégségest tartalmazó – bizonyítványaiba is belelapozhatnak, de házassági és válási papírjainak másolatát is átböngészhetik. (A ponyva hazai egyeduralkodója előszeretettel vette feleségül gépírónőit.)
A tárlat egyik alappillérét jelentő, a Fiatal Írók Szövetségével közösen tartott irodalmi előadás szintén nem minősül frontális oktatásnak. Az iskolás csoportok a rendhagyó irodalomórán Rejtő Jenő irodalmi világával, leghíresebb műveivel, továbbá a könnyed, humoros regényei közül „kilógó” Csontbrigád című kötetről hallhatnak. Bármikor feltehetik esetleges felmerülő kérdéseiket, belelapozhatnak a tárgyalt művekbe is. Bicskei-Molnár Beáta, a Holokauszt Emlékközpont oktatási szakmai vezetője a Népszavának elmondta, a haláltáborok világát idéző Csontbrigád arra szolgál, hogy a könyv nyomán a munkaszolgálat borzalmairól is hallhassanak a fiatalok, de az identitásról, a nehéz időkben történő embernek maradásról is szól. Az emlékközpont munkatársa elmondta, eddig ezerkétszáz fő jelentkezett be hozzájuk a játékos órákra, ami szerinte rendkívüli eredmény.
Rejtő Jenő (1905-1943) írói tevékenysége az 1930-as évek derekán kezdett kibontakozni, teljesen egyéni ízű humorral és szellemességgel átitatott nagy sikerű kalandregényeit P. Howard álnéven írta. A népszerű író a második világháború alatt zsidó származása miatt a nyilas lapok céltáblájává vált, 1942-ben feljelentették, ezt követően pedig betegen hurcolták el a nagykátai kórházból egy büntetőszázadba. Munkaszolgálatosként halt meg Ukrajnában 1943-ban. Legnépszerűbb könyvei között tartják számon A csontbrigád, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, A láthatatlan légió, A 14 karátos autó, Az előretolt helyőrség, a Vesztegzár a Grand Hotelben és a Piszkos Fred, a kapitány című műveit.
A tárlaton a színpadi és filmes szerzőként is alkotó Rejtő Jenő 1936 és 1943 között P. Howard néven kiadott, egy pengő árú könyveinek eredeti borítója és színházi munkáinak plakátjai éppúgy megtekinthetőek, mint egy korabeli írógép, s egy rögtönzött színházi szalon is. A közeljövőben további filmvetítéseknek, kerekasztal-konferenciáknak nyújt teret a zsinagóga. Mindezek mellett április 21-én, a tárlat zárónapján Horváth Márk jóvoltából hallhatóak lesznek a Rejtő-operettek, az 1920-as és ’30-as évek viseletéből pedig amolyan hangulatjelentés gyanánt egyedi divatbemutatót tartanak.