Európai Unió;versenyképesség;magyar gazdaság;

- Romlik a magyar versenyképesség

Egyre rosszabb hazánk gazdasági versenyképessége, az unióhoz később csatlakozók is lehagytak bennünket a Világgazdasági Fórum 140 országot vizsgáló éves rangsorában, ahol a rendszerváltáskor még a 40. helyen álltunk, de tavaly már a 63. helyre szorultunk vissza, és ebben fontos szerepet játszik, hogy a szegénység és társadalmi kirekesztettség Magyarországon nagyobb, mint ami a fejlettségünkből következne. 

Az MSZP elnöke erről a párt Táncsics Mihály Alapítványa, a Friedrich Ebert Alapítvány és a GKI Gazdaságkutató Zrt. közös konferenciáján beszélt szerdán, ahol az előadók azt vizsgálták, a humánszolgáltatások, vagyis az oktatás, egészségügy és a szociális ellátások színvonala milyen hatással van a gazdasági teljesítményünkre. Tóbiás József szerint a felzárkózás csak szabad és szolidáris társadalomban lehetséges, ahol a hosszú távú növekedés hátterét épp ezeknek az ágazatoknak a fejlődése alapozza meg és az utóbbi hónapok megmozdulásai azt mutatják, igény van a változásra. 

Molnár László, a GKI vezérigazgatója kiemelte, hogy a GDP növekedése ellenére egyre távolodunk a fejlett országoktól, mert a többiek a mienknél nagyobb ütemben javulnak. A külföldön dolgozó magyarok a GDP 3 százalékát, 900 milliárd forintot utalnak haza, ha ezt nem számoljuk, valójában alig van növekedés. Amennyiben az országot elhagyó százezrek és az állami pénzen fizetett közfoglalkoztatottak is munkát keresnének, a KSH 275 ezres adatával szemben 919 ezer munkanélküli lenne az országban. Az éves nettó átlagkeresetek euróban számolva nem nőttek 2010 óta, az egy főre jutó hazai fogyasztás stagnál – sorolta tovább az adatokat a vezérigazgató. Az ország tehetségmegtartó képessége csak a román és szlovák eredménynél jobb, a GDP arányos 4,7 százalékos oktatási ráfordítással a középmezőny alján vagyunk, az egészségügyben pedig hiába nőttek a kiadások, az csak annak köszönhető, hogy az emberek többet költenek el gyógyszerekre és magánegészségügyre, nem pedig annak, hogy az állam többet áldoz az ágazatra. Vagyis a magyar reformok nem működnek, a lecsúszásunk egyre látványosabb, a kormány csak a kommunikációban teljesít jobban.

A panamai eredetű offshore-botrány napról napra dagad, s úgy tetszik az adatokat közlők jól végiggondolt, célzott információkkal kívánják meglepni a világot. Eközben újabb magyar szál csak egy akadt, amelyhez egy évekkel ezelőtti Mol-ügylet is kapcsolódik.