Színes vízáradat a manézsban

Publikálás dátuma
2016.04.09 09:20

Fotó: /
Csaknem a kupoláig föllövell a színes vízáradat a Fővárosi Nagycirkuszban, ahol vízi cirkusz látható.

A vízben tulajdonképpen nem történik semmi, mégis igencsak fontos szerephez jut, időnként már-már élőlényként viselkedik. Az Atlantisz gyermekei alapján asszociálhatunk persze Stephen King azonos című novellás kötetére és Scott Hicks híres filmjére, ahogy végül is a rendezés szintén ezt teszi. De az egészből az a lényeg, hogy van egy ezt idéző kerettörténet, ami szerint van egy eléggé szürke, barátságtalan város, amiben jellegtelenül, arctalanul, lótnak-futnak, elloholnak egymás mellett az emberek.

És aztán elérkezünk egy olyan érdekes, színes, mozgalmas világba, ahol már képesek egymásra figyelni az emberek, képesek a hatékony odafordulásra, szeretetre, a rendkívüli koncentrációra. Ez ebben az esetben a cirkusz világa, ami nagyon is valóságos, de azért mesés és kicsit misztikus is. Szárnyakat ad a fantáziának, és ezzel együtt olykor az artistáknak, hiszen sokan közülük a magasban mutatják be a produkciójukat. Például Syulgina Maria és Pisarev Evgeni trapézon lengedezve próbálnak meg fittyet hányni a gravitációnak. Repülnek a légben a szó szoros értelmében is, meg átvitt értelemben szintén, hiszen össze is simulnak, lelkesen boldog szerelmeseknek látjuk őket, akik trapéz nélkül is a föld felett járnának. Gondolhatjuk ezt persze tovább is, hogy életük hol erre billen a trapézzal, hol arra, sőt, még az egyszer lent, máskor fent metaforája is eszünkbe juthat.

Az asszociációkhoz hozzásegít a víz, ami egy meglehetősen elmés masina segítségével számtalan alakzat felvételére képes, és viharosan gyors, meg szelíden csordogáló egyaránt tud lenni, az égbe ugyanúgy tud szökellni, mint éppen hogy csak a talajszint felett folydogálni, és ezzel lényegében különböző hangulatokat kifejezni. Tehát, ha éppen békésen összeölelkező párként látjuk az artistákat, lehet kellemesen csörgedező, mint egy patak, de tajtékozhat is, viharosan, fenyegetően, veszélyt kifejezően. És összekötő funkciója is van a különböző számok között. A hagyományos konferansziét kiiktatták a programból. Helyette Tarsoly Krisztina szép, légies ruhájú hölgyként, bizonyos mértékig ábrándos képű bohócként, Pierrot-ként, költői, filozofikus szövegeket sóhajtozik elő magából, melyek gyakran kissé túl direkt eszmei mondanivalónak, és minden igyekezete ellenére bebiflázott szövegeknek hatnak.

Ez lehetetlenné teszi a váratlan helyzetekre való reagálást. Amikor például a magas drót szám közben, két mutatvány között csévélni próbálnak valamit a porondmunkások, egyszerre csak nagy reccsenést hallunk, aztán látjuk, hogy még igyekeznek és igyekeznek a melósok, de nem sikerül megcsinálniuk, amit kellett volna, ezért nézéssel, gesztusokkal jelzik szegény artistáknak, hogy ez bizony ennyi, akiknek dolguk végeztével le kell jönniük a drótról, ami se nekik, se nekünk nem kellemes. Ilyenkor csak át kellene hidalni a kínos pillanatokat, kellene valamit mondani, esetleg bocsánatot kérni a nézőktől. Ehhez persze nem elég a betanult szöveg. Jobban ki kellene találni ezt a figurát, és, ha már bohócot imitál, meg nincs is bohóc a műsorban, akkor nevetni is kellene, hogy tudjunk rajta.

Lilia Maximenko kutyaszámán például jókat lehet mulatni, olyan kedélyesen játszadozik a kutyusaival, mint más otthon. Hogy éppen kiskutya tréfál meg nagyot, vagy fordítva, az megint csak átvitt értelemben is végig gondolható. Mindössze még egy állatszám van, de Moura Lima Diogena Carla jókora mutatós papagájai a fejünk fölött több tiszteletkört is tesznek. Az igényes műsorfüzet címoldalán és hátlapján is láthatók fókák, melyek abszolút ideillenének, de a műsorban nincsenek. Ez nem szerencsés, ült is a közelemben olyan gyerek, aki egyfolytában várta a fókákat, majd csalódott. Amúgy viszont érdekes, hogy ez a látszólag sok tekintetben nem nekik való műsor, ami többször közelít az új-cirkusz irányzataihoz, milyen jól leköti a gyerekeket, valószínűleg a látványossága miatt. Végre profi, szép táncos lányok láthatók a cirkuszban, akik akár közreműködnek az illuzionista számban is. Én ugyan már nagyon unom, ha nőt ládában ketté vágnak, ami ugye csak technika, semmilyen kézügyességet nem igényel, de ez látványos, revü jellegű szám. Szeretnék viszont végre igazi bűvészt látni a manézsban. A csupa fehérben, fehér zongorával, andalító zenével, a hangszer tetején előadott kézegyensúlyozó szám is inkább varietébe illik.

Kristóf Krisztián klasszikussá nemesedett, világot járt zsonglőr produkciója, melyben elegáns, frakkos úrként, cilinderekkel, szivardobozokkal ügyeskedik igazi, átélt játékossággal és bámulatos módon, bárhol megállja a helyét, ahogy egy szivaron asztalnak és széknek az egyensúlyozása ugyancsak. Szép szám a külföldön ugyancsak már több díjat nyert Demjén Natáliáé, aki még énekel és hegedül is a magasban. Nagyon passzol a programhoz Goncharova Levgeniia lábzsonglőr mutatványa ernyőkkel, van ennek megfelelő tánc is ugyancsak ernyőkkel, esőben.

A víz mellé olykor a tűz is társul, mint két ellentétes elem, víz koszorújában tűz, például igen fenséges látvány. És fontos, hogy van egy régi hagyományokra épülő, 9 fős magyar ugródeszka szám, a Teibler csoport kivitelezésében. Temperamentumos szaltózásokat láthatunk, több ember magasban, előre, hátra, megcsavarva, ahogy kell.

Hogy valójában ki rendezte a programot, azt a műsorfüzet nagyvonalúan elhallgatja. Feltehetően, jelentős része, a vizet mozgató, 80 tonnányi, 700 fúvókából álló szökőkútrendszerrel együtt, Ukrajnából érkezett. A többit nyilván Fekete Péter miniszteri biztos, igazgató „komponálta” hozzá. A múltkori programban több volt a komoly artista teljesítmény, a mostaniban a látvány, erős lézerfényekkel együtt, a revüs elemek dominálnak. Ha világszámok dömpingjét nem is élvezhetjük, de dilettáns, kellemetlenül kínos mutatvány sincs a műsorban, aminek összhatása kimondottan jó.

2016.04.09 09:20

Minden sejtben ott lapul egy rákgyilkos kód

Publikálás dátuma
2018.11.15 12:45
Fotó: Thinkstock
Fotó: /
A chicagói Northwestern Egyetem Rákkutató Központjának kutatásai szerint a daganatokat maguk a sejtek képesek likvidálni.
Minden sejtben kódolva van egy önpusztító program, amelynek feladata megölni magát a sejtet, ha rákossá válik. Amikor a sejt belső testőrei jelzik, rákos mutálódás történt, bekapcsolják a gyilkoló kódot is, hogy likvidálják a sejtet. A kód a ribonukleinsavban és kis ribonukleinsavban - mikro-RNS - helyezkedik el, ezek bonyolult egyszálú fehérjelánc molekulák. A mikro-RNS azért is hatásos, mert a rák nem tud adaptálódni, vagy rezisztenssé válni ellene, és így leküzdhetetlen ellenfél lehet, ha a kezeléshez sikerül a kódot szintetikusan előállítani. „Most, hogy megismertük a gyilkos kódot, kemoterápia nélkül be tudjuk kapcsolni, és nem kell belenyúlnunk a genomba, az az a szervezet génkészletébe. A mikro-RNS-eket közvetlenül bejuttathatjuk a sejtekbe, hogy elfordítsák a pusztítás kapcsolóját” - mondta Marcus Peter, a felfedezésről szóló tanulmány vezető szerzője. A mikro-RNS molekulákat – amelyek 800 millió éve alakultak ki a rákos sejtek eltüntetése érdekében - kemoterápiával már eddig is működésre késztették, de mint ismert, a kezelésnek számos, súlyos mellékhatása van, másodlagos rákot is tud okozni, mert megtámadja és megváltoztatja a genomot. Egy 2017-ben közzétett tanulmányban Peter bemutatta, hogy a rákos sejtek elhalnak, ha bizonyos mikro-RNS mulekulákat juttat beléjük. Azt is felfedezte, a sejtek sohasem válnak rezisztensé az RNS molekulákkal szemben, mert azok azokat a géneket is eltüntetik, amelyekre a túlélésükhöz lenne szükségük. „Olyan, mint ha egy öngyilkos mérget venne be, szíven szúrná magát és leugrana a tizedikről” - jellemezte a helyeztet a tudós, aki nem új mesterséges mérget akart alkotni, hanem a természet által kifejlesztett mechanizmust hasznosítani. Tanulmányozták a mikro-RNS-ek molekuláris felépítését, és most már tudnak olyanokat is tervezni, amelyek sokkal hatékonyabbak, mint azok, amelyeket maga a természet állított elő. A következő lépés, hogy a megszerzett tudásukat egy újfajta terápiává fejlesszék, de ez még évekig tarthat. 

Támadásban az immunsejtek

Az idei Nobel-díjasok is molekuláris szinten közelítettek a rákos sejtek elpusztításához. A két díjazott arra koncentrált, hogy egyes fékek feloldásával az immunrendszer sejtjei képesek megtámadni a rákos sejteket. Egyikük, James Allison a CTLA-4 nevű fehérjemolekulát tanulmányozta és megfigyelte, hogy az fékezi az immunsejteket azért, hogy ne támadják meg a szervezet egészséges sejtjeit. Megalkotott egy antitestet, amely képes volt gátolni a CTLA-4 működését. Kollégáival látványos eredményeket értek el: egereknél gyógyítani tudták a rákot az antitest segítségével. 2010-ben egy klinikai kísérletben embereknél is jó eredményeket értek el előrehaladott melanomás - bőrrákos – betegeknél, több résztvevőnél is eltűntek a rák tünetei. Hondzso Taszuku, a Kiotói Egyetem kutatója 1992-ben fedezte fel a PD-1 nevű fehérjemolekulát, amely szintén az immunsejteken (T-sejteken) fejeződik ki. Rájött, hogy a PD-1 is fékként működik, mechanizmusa azonban eltérő. Klinikai kísérleteket követően 2012-ben egy tanulmány igazolta a japán tudós által kifejlesztett terápia hatékonyságát a rák különböző fajtáiban szenvedőknél, olyanoknál is, akiknek betegségét korábban gyógyíthatatlannak tartották.   

Szerző
2018.11.15 12:45
Frissítve: 2018.11.15 12:46

Egyszerű és halálos üzenetek: Nyomod-e a gázt a saját utcádban, ahol a gyereked játszik?

Publikálás dátuma
2018.11.15 08:37

Fotó: /
Sokat romlottak az idén a baleseti statisztikák, falunyi ember veszett oda az utakon, ezért újszerű közlekedésbiztonsági akciót indított az Autós Nagykoalíció nevű szervezet.
Az idén szeptemberig 3,2 százalékkal több halálos kimenetelű közlekedési baleset történt az ország útjain, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Még sokkolóbb adat az, hogy az év első kilenc hónapjában 463-an vesztették életüket, ami 2017 azonos időszakához képest bő 7 százalékos növekedés. Novemberig pedig már 513-ra nőtt a balesetben elhunytak száma. A megrázó számsorok miatt újra „akcióba lépett” a járműipar meghatározó tagjait tömörítő Autós Nagykoalíció, amely az alapítása eltelt bő kilenc év alatt megannyi baleset-megelőzési programot hirdetett már. A szeptemberben indított, egy éven át tartó új kampánysorozat azonban más mint a többi, mert rendhagyó eszközökkel igyekszik megszólítani az autósokat. Nyugat-Európában már nem egyszer használt, itthon viszont még ritkán alkalmazott módszert vetettek be: észérvek, tények, számok felsorakoztatása, a szabályok sulykolása, vagyis a meggyőzés helyett inkább az érzelmekre próbálnak hatni. Egyszerű és hatásos üzenetekkel éltek a kampányban: aligha akad autós, aki száguldozna saját utcájában, ahol a gyereke is játszik, és bármikor kiszaladhat az úttestre. Senki nem előzne kanyarban, ha tudja, hogy a szerelme jön vele szembe, és mindenki lassít, ha az látja, hogy a barátai akarnak átkelni a zebrán. Ha viszont ezt megtesszük a gyerekünkért, szerelmünkért, barátainkért, akkor egymásért miért nem? „Közlekedj úgy, mintha a körülötted sétálók, biciklizők, motorozók és autózók a saját szeretteid, családtagjaid, barátaid, ismerőseid lennének!” – szól a szervezet üzenete. – A tudomány már régóta tudja, hogy döntéseinket az esetek túlnyomó többségében nem tényszerűen, hanem érzelmi alapon hozzuk meg. Ezért alapoztuk erre kampánynyitó akciónkat – magyarázta Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke. A kampány következő, a napokban bemutatott része is az érzelmekre épít, hiszen a gyermekeiket féltő szülőket célozza meg azzal a felütéssel: „Mikor engedd el a kezét?” – Felnőttként feladatunk, felelősségünk, hogy jó példát mutassunk gyermekeinknek, és megtanítsuk nekik az életkoruknak megfelelően a közlekedés alapvető szabályait – fogalmazott Knezsik István. Ezért a kampány gondolkodásra ösztönzi a szülőket: megtettek-e mindent azért, hogy biztonságosan közlekedjen a barátaival bringázni induló kisiskolás, az első robogóját próbálgató kamaszfiú vagy épp a friss jogsis kamaszlány, aki először kapja meg a családi kocsi kulcsát? A kampányban egyebek mellett ilyen kérdésekkel igyekeznek felrázni a szülőket: „Meddig tart a felelősségünk szülőként, és ki a hibás, ha nem tanítjuk meg a következő generációnak a biztonságos közlekedés alapjait, a KRESZ alapvető gyalogos és kerékpáros szabályait? Ki a hibás, ha hiányos tudásuk miatt balesetet szenvednek gyermekeink?”
Szerző
2018.11.15 08:37
Frissítve: 2018.11.15 08:48