Előfizetés

Orbán mennyire szívatja meg az MSZP-t?

Publikálás dátuma
2016.04.08. 08:21

Most, hogy a Kúria a szocialisták népszavazási kérdését engedte át, lépéskényszerbe kerültek Orbánék. A vasárnapi boltzáras kutyakomédiának nem az lesz a végkimenetele, hogy majd elmegyünk és szavazunk róla, az tuti. A bérplafon és a földárverés mellé került vasárnapról döntő kérdés az, ami akkora tömeget vihet el szavazni, amekkorától érvényes és eredményes lesz a referendum. Ezt biztosan nem fogja a kormánypárt megvárni. Úgyhogy a kérdés csak az, mennyire fogják a szocikat megszívatni? Ha én lennék Orbán, akkor már ma reggel arra ébredt volna az ország, hogy egy habonyizált kifogást hangoztatva beterjesztem a boltzár eltörléséről szóló törvényjavaslatot.(...) De Orbán ezt szemmel láthatóan másképp gondolja, lehet hagy pár nap felkészülési időt a kádéenpének, hogy semjénzsoltnak legyen elég ideje begyakorolni a tükör előtt: mink aztán mindég is a népakaratot meghallani szokjuk, és nagyon üdvözöljük esztet, amúgy vasárnapi misére úgy is lehet járni, hogy a misebort a teszkóba veszi a plébános úr aznap reggel hétkor. (...) Viktorék és a klientúra számára a földárverések megakasztása sokkal nagyobb érvágás lenne, mint a boltzár eltörlése. A KDNP világnézeti párt abban a szerencsés helyzetben, hogy képesek a Nagy Testvér által rájuk adott szemüvegen át bármilyen világnézetet magukénak vallani. Különösen, ha elmagyarázzák nekik, a városi kedves lakosságot sokkal jobban érdekli a bezárt C&A, mint, hogy egészen pontosan kié lett a szántó a felcsúti határban.

Aggódik az Európai Központi Bank

Kemény szavakkal kritizálta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi működését az Európai Központi Bank (EKB) éves jelentésében. Súlyos bírálatban részesítették a magyar jegybankot azért is, mert többségi tulajdont vásárolt a Budapesti Értéktőzsdében, mert ez monetáris finanszírozási aggodalmakra ad okot.

Az EKB kiemelte, hogy a magyar hatóságok nem kérték ki az EKB véleményét több jogi aktusról: sem a rendkívüli befektetési garancia alap létrehozásáról, sem személyes fizetésképtelenségi intézkedésekről, sem egyes devizában elszámolt fogyasztási hitelek átváltásáról. A frankfurti központi bank felhívta a figyelmet arra is, hogy már a 2014. évről szóló jelentésében is kifogásolták, hogy az MNB állami feladatokat vállalt át, de ez a helytelen gyakorlat tavaly is folytatódott.

Az EKB sem ért egyet az ingatlanvásárlásokkal, az úgymond pénzügyi ismereteket támogató, hat alapítványból álló hálózat programjaival, de a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korábbi alkalmazottainak jegybanki átvételének módjával sem, mint ahogy kifogásolták a műalkotások és kulturális vagyontárgyak vásárlását célzó programot is. Az EKB aggodalmait 2015-ben nem oszlatták el, ezért továbbra is figyelemmel fogják kísérni, hogy mi történik az MNB-nél.

Az EKB-nél Frankfurtban "finom úriemberek" ülnek, akik udvariasan fogalmaznak - így értékelte az éves jelentés hangnemét Bodnár Zoltán. A Liberálisok gazdaságpolitikusa lapunknak elmondta, amikor aggodalomról írnak, az azt jelenti, hogy tűrhetetlennek, felszámolandónak tartják a Matolcsy György által vezetett bank jelenlegi gyakorlatát. Elítélnek minden olyan lépést, amely a jegybank alapfeladataitól eltér, márpedig az EKB által felsoroltak mind azok. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi következik ez után. Erről a szakember elmondta, hogy elhúzódó megbeszélésekre van kilátás az EKB és az MNB között. Amennyiben a magyar jegybanknál nem észlelnek érdemi változást, akkor az Európai Bírósághoz, illetve az Európai Bizottsághoz fordulnak, és kezdeményezik a kötelezettségszegési eljárás megindítását. Az EKB tulajdonképpen nehéz helyzetben van, mert az európai jegybankok között az MNB-hez hasonló, káros gyakorlatot folytatóra még nem akadt példa.

A jegybank a kifogásokra válaszolva azt írta, hogy szorosan együttműködik az Európai Központi Bankkal (EKB), így az érintett témákban aktív párbeszédet folytatnak annak érdekében, hogy az EKB még nyitott kérdései mielőbb tisztázásra kerüljenek."

A Világgazdaság írt arról, hogy ugyan az újságírójuk december 8-án jogerősen megnyerte az alapítványokkal szemben a közérdekű információkért indított pert, a kért adatokat másfél hónappal később sem kapta meg. Noha az alapítványok jogi képviselője elismerte, a döntés végrehajtásának nincs halasztó hatálya, arra hivatkozott, azért nem adják ki az adatokat, mert kérték a Kúriát, függessze fel az ítélet végrehajtását. Időközben a legfelső bírói testület nem adott helyet az alapítványok kérésének. Az adatok visszatartása miatt közérdekű adattal való visszaélés gyanúja miatt nyomoz az V. kerületi rendőrkapitányság az MNB alapítványai kapcsán.

Offshore: nem voltak rendkivüli intézkedések

Az offshore-botránnyal kapcsolatban nem voltak rendkívüli intézkedések, a hagyományos kockázatelemző módszerekkel dolgozik az adóhatóság ezen az ügyön - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján.

Az offshore-botránnyal kapcsolatban egyetlen közérdekű bejelentést vizsgálnak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) háttérvizsgálatokat végez, és ha szükséges, lépéseket tesz. Szigorúan járnak el azokkal szemben, akik a magyar törvényeket megszegik. Tállai András beszélt arról is, hogy az egyjegyű (10 százalékosnál alacsonyabb) személyi jövedelemadó (szja) kulcs elérése továbbra is kormányzati cél, de ütemezéséről kormányzati vagy politikai döntés még nem született. A nemzetgazdasági tárca szakmai anyagaiban nem szerepel ilyen javaslat most. Megfontolandó javaslatnak nevezte, hogy infláció feletti béremelésnél a munkáltatók járulékkedvezményben részesüljenek, ennek szakmai vizsgálata folyik.

Lázár János kancelláriaminiszter a tegnapi Kormányinfón kifejtette a panamai offshore-botrány kapcsán, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatok szabályozása szerint már most is minden céges érdekeltségről be kell számolni, nem tesz különbséget a törvény a külföldi és belföldi céges tulajdonról. Hozzátette: a vagyonnyilatkozat hitelességéért mindenkinek politikai felelősséget kell vállalni.

Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség miniszterhelyettese az offshore újabb értelmezését adta az ATV tegnapi műsorában: egyrészt van amikor az egységes európai adópolitika híján a cégek kedvezőbb adózású EU-tagállamokba viszik a pénzüket, másrészt létezik a cégek tulajdonosait elrejtő offshore-ozás. A műsorvezető megkérdezte a politikustól, miért fér bele a kormánynak Andy Vajna offshore-ozása és a letelepedési kötvények ügye, miközben Simor Andrást elővették, mert Cipruson saját nevén jegyzett be céget adóoptimalizálás céljából. Erre Csepreghy azt mondta: "Ha az én véleményemet kérdezi, nem fér bele."