Fekete póló

Sándor Mária, úgy tűnik, belefáradt a reménytelen küzdelembe, amely révén egymaga akarta megváltani szakmáját, az egészségügyet. Szabó Tímea, a PM társelnöke, akit többször is láttam az ápolónő társaságában, egy hónapra elszegődött segédápolónak, fekete, sándormáriás pólóban dolgozik. Az ATV-ben elmondta: értelmesebbnek tartja ezt a munkát, mint a Fidesz ál-parlamentjében statisztálni. Azt hiszem, az egész politikai osztály példát vehet Szabó Tímeáról, ha már Mária nővér nyomán nem sikerült belátnia: nem elég, ha az ellenzék szép, szolidáris szavakat hangoztat és elmarasztalja a kormány egészségpolitikáját, valamit tennie is kellene. Ha tényleges változtatásokra nincs is módja, legalább személyes tevékenységével hívja tetemre a minisztériumot, a kórházvezetőket és mindenkit, aki a haldokló egészségügyért felelős. A fehér köpenyes kaszt sokkal feudálisabb szerkezetű, mint a pedagógusok társadalma, ezért nem is várható tőlük olyan markáns fellépés, mint a tanároké. Jó lenne azonban, ha a Szabó Tímeával egyetértő politikusok, értelmiségiek és mindenki, aki teheti, legalább részt venne az április 15-i tüntetésen. Engem már csak korom miatt sem vennének fel segédápolónak, de már holnap utána nézek: hol lehet fekete pólót kapni? Olvastam Rozsos Erzsébet ápolásetikus levelét a Népszavában, aki Szabó akcióját imázsépítésnek, politikai kampánynak, a betegjogok elleni támadásnak minősíti. Megdöbbentett, hogyan és hányféleképpen lehet félreérteni és -magyarázni valamit, ami egyértelműen pozitív indíttatásból jött létre. Én úgy vélem, a betegeket kiszolgálni, ételt osztani vagy lepedőt, kacsát, ágytálat cserélni, nem kifejezetten „cukiság-kampány” része, inkább szolgálat és áldozat. Lehet, hogy R. E. szerint Ferenc pápa is csak népszerűség-hajhászásból mosta meg a menekültek lábát? A betegek bizonyára hálásak minden segítségért, amelyet kiváló egészségügyünk nem képes számukra nyújtani. Csak megkérdezném: tett-e valamit R. E. a kórházi állapotok javításáért az idézett cikken kívül?