Előfizetés

Lendvai: törvényekkel lehetetlenítették el a népszavazást

A mi kis piti, vérontásig nem merészkedő, modernné szelídített Macbethjeink minden megtettek, hogy megállítsák az erdőt, ne juthasson a fülkéig - elemzi így többek között holnapi cikkében Lendvai Ildikó a boltzárral kapcsolatos népszavazás tétjét.

Ahol az „igenekkel” nemet mondhatunk arra is, amit ennek érdekében a jogainkkal műveltek, ahogy meggyalázták intézményeinket. Nemet a népszavazási kísérletek kálváriájára. Arra, hogy már a törvényekkel is szinte ellehetetlenítették a népszavazást, duplára emelték a részvételi küszöböt. Ők aztán igazán félhettek egy második fülkeforradalomtól. De most jöhet a „nem” arra is, hogy bármikor strómanokkal, kamupártok felbérelt embereivel előztessék le a valódi kérdezőket. Hogy egyszer az a szabály csak maga a kezdeményező hozhatja a papírját, máskor viszont az ellenkezője. Hogy világos, pofonegyszerű kérdéseket épp csak a hivatalok ne legyenek képesek értelmezni. Kell a „nem” arra, hogy olyan fegyvert merészeltek használni, amit még senki: a fizikai fenyegetést.

Hogy bokszmeccsé züllesztették a demokráciát. Hogy az iroda főnökasszonya ezután eljátszhatta: csak apró malőr történt, de most kört rajzoltat a bűvös blokkoló óra köré, az majd visszatartja a verőlegényeket. Persze, azoknak köztudomásúlag ez a gyenge pontjuk: ha egy határvonalat látnak, soha át nem lépnék. Azonnal megszelídülnek, abbahagyják a lökdösődést, rendezett sorokba fejlődnek, és „Éljen a jogállam!” felkiáltással előre tessékelik, akit eddig kiszorítottak. Utána pedig a Fradi-gárdából testületileg átlépnek a „Társaság a szabadságjogokért” szervezetébe, és az Eötvös Károly Intézet alkotmánytervezetét olvasgatják. Már régen ezt tették volna, csak eddig nem volt körberajzolás. A kihívóan csupasz, csábító blokkolóóra nem intette eléggé távolságra őket. Jóvérű férfiember hogy is tudna ellenállni, ha egyszer nem figyelmeztetik, hol a határ.

A Kettős Mérce publicistájában egy jós veszett el. Még Lázár János ki sem mondta: „Hajrá, MSZP!”, amikor megírta: „A Fidesz politikusai nyilván ki fognak állni, és a demokráciáról fognak beszélni, meg arról, hogy mindenkinek joga van népszavazni. Nyugodtan röhögjük őket szembe!”

Jó, nevessünk egyet, ránk fér. De mondjunk a három „igen”-nel nemet.

"Kisemmizett és lóvá tett nép lett a magyar, és rabszolga a cigányság"

Ha Magyarországon nem diktatórikus és totalitárius rendszert épülne, ha a demokrácia alapjai stabilan állnának, országunk kormányfője és a kormány minden tagja, a politika és a közélet minden szereplője a következő szavakkal köszöntenék a cigányságot a Nemzetközi Romanap alkalmából: „A romák államalkotó tényezők, egyenrangú és egyenlő jogú állampolgárok. A kisebbségi identitást vallókat is ugyanúgy megilletik az egyetemes emberi jogok, ezért tiszteletben tartjuk az emberi méltóságot, teret és lehetőséget adunk az egyénnek, hogy elérje, megvalósíthassa álmát. Nemzetiségeink olyan demokratikus országban élnek, amely megvédi őket mindennemű támadástól, nem ad teret a megkülönböztetésnek, a verbális és fizikai erőszaknak” - írja közleményében Teleki László.

Ám a fenti szavak elhangzása csak vágyálom mind a kormányzó, mint pedig a vele összekacsintó szélsőséges jobboldaltól. A jobboldal ugyanis ma a félelem- és gyűlöletkeltésre alapozva politizál. A társadalmi kirekesztettség mellett a politikai és gazdasági elnyomás keseríti meg országunk tizedét kitevő cigányság hétköznapjait. A felemelkedésüket célzó politikai akarat rózsaszín ködmámor lett csupán, a programokra szánt uniós források, az adófizetők pénze pedig földesurak és kegyelmes urak zsebébe vándorolt.

Kisemmizett és lóvá tett nép lett a magyar, és rabszolga a cigányság. Olyan nép, amelyet a saját vezetője adott el. Vakká, süketté és némává akarják tenni az országot, hogy félelemtől rettegve ne merjen kiállni emberi méltóságáért, alkotmányos jogaiért. Kiüresített jogrendszerben nehéz eredményes küzdelmet folyatni az emberért, a szellemi értékekért. De nekünk mégis meg kell tennünk!

A romanapon felzendülő zeneszó, egy cizelláltan megfogalmazott közlemény, vagy egy szépen csengő, de tartalmilag üres beszéd nem tudja leplezni az álszenteskedést, az igazság kimondását. Látni és hallania kell minden magyar állampolgárnak: a jelenlegi kormány soha nem látott morális mélységbe sodorta az országot. Elképesztő mély lett a szegénységet, az ország vezetése nem képes szembenézni a súlyos szociális problémákkal, mert egyre szélesedik a társadalmi szakadék.

A kormányzó Fidesz a foglakoztatást csak a közmunkaprogram kiszélesítésében látja, miközben összeroppant az oktatási rendszer, hónapokon belül csődöt mondhat a teljes egészségügy, a romákkal szembeni diszkriminációt pedig – már több jogerős bírósági döntések alapján is kimondhatjuk – maga az állam, és az állami rendszer valósítja meg.

Orbán Viktor miniszterelnöknek és kormányának szembe kell néznie a tényekkel: zászlóshajójuk zátonyra futott. A felelős öntudat mellett a tisztesség és a jó erkölcs is megkívánja, hogy az ország vezető politikusai kimondják, amit mi már egy éve hangoztatunk: a kollektív bűnösség szégyenbélyegével nem lehet megvalósítani a cigányság valós társadalmi integrációját. Nem lehet felelősen gondolkodó állami vezetésről, eltökélt és erős politikai akaratról beszélni akkor, ha gőgös hatalomgyakorlással és retorikával takargatják a demokratikus államrend omladozó pilléreit.

Azt is ki kell mondanunk: a kigyúrt kopasz verőlegények ma már nem csak a cigánytelepeken élő védtelen, kiszolgáltatott embereket próbálják megfélemlíteni, hanem az ország demokratikus többségét is megpróbálták megfosztani alapvető jogaiktól, az országot pedig a jogállamiságtól.

Ma az utolsó pillanatban vagyunk, hogy a demokrácia maradék szikrájával lángra lobbantsuk fáklyánkat, s kiutat mutassunk a dölyfös, uradalmi világot akarók államrendszeréből. Meg kell világítanunk a reményt, hogy közös összefogással változást hozunk, és bebizonyítsuk: az emberi gonoszság igenis legyőzhető!

Bátor és tenni akaró fiatalokra lehet és kell jövőt építeni. Azért, hogy a hazai kisebbségpolitika ne botrányoktól és ellenérzésektől, hanem a sikerektől és pozitív változásoktól legyen hangos. Mi, MSZP-sek ezt tűztük a zászlónkra, és ezt üzenjük honfitársainknak, a magyarországi romáknak 2016-ban, a Nemzetközi Romanapon.

Teleki László,
országgyűlési képviselő, az MSZP Nemzetiségi Tagozatának elnöke

Balog miniszter szép szavai a romanapon

Ha azt akarjuk, hogy a magyarországi cigányok, romák részei tudjanak lenni a magyar társadalomnak és jövőnek, akkor az egyik legfontosabb feladat, hogy megismerjük egymást - ezt az emberi erőforrások minisztere jelentette ki, a nemzetközi romanapon egy budapesti könyvbemutatón.

Balog Zoltán a Ha szaladok, agyonlőnek, ha megállok, agyonvernek című, a roma holokauszthoz kapcsolódó, iskolásoknak szóló segédanyagról azt mondta: az úgy beszél a romák második világháború alatt elszenvedett tragédiájáról, hogy nem kizárólag az áldozatokról szól, hanem a hősökről is.

"Mindannyiunkat érint"
Az Amnesty International Magyarország a Nemzetközi Roma Nap alkalmából hozta nyilvánosságra a "Mindannyiunkat érint" című infovideót, ami - közleményük szerint - egyedülálló kezdeményezés Magyarországon. A videó a lehető legegyszerűbben szeretné átadni a legfontosabb információkat, amelyeket egy rendkívül komplex és bonyolult témáról, a gyűlölet-bűncselekményekről tudni kell. A videó mindenkinek szól, miután mindannyian lehetünk áldozatai gyűlölet-bűncselekménynek - azaz előítéletes indokból elkövetett bűncselekménynek - nem kell feltétlenül melegnek, menekültnek vagy romának lennünk, elég, ha annak vélnek minket. 

A kötet címére utalva megjegyezte, hogy voltak, aki ellenálltak, ha sorsuk végül nem tért is el a többi áldozatétól, és hangsúlyozta: a Magyarországon és a Kárpát-medencében élő népcsoportoknak, népeknek, nemzeteknek a sajátjuk mellett van egy közös történetük is, ami különösen igaz a magyarországi romákra.

Fontosnak tartjuk, hogy mit tanulnak a gyermekeink az iskolában, alapvetően ezen fog múlni az, hogy miként tudunk a jövőben együtt élni - jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy 2002 óta része a nemzeti alaptantervnek a cigányság története, benne a roma holokauszttal.

A reális kép alkotása, a megismerés az együttélés fontos záloga - hangsúlyozta a miniszter, aki a kötethez fűzött ajánlójában úgy fogalmazott: honfitársainknak nevük van és arcuk. így már emlékezhetünk rájuk. Az ő történetük a mi történetünk is.

Orsós Anna romológus, egyetemi tanár az eseményen arról beszélt: megkezdődött már a hazai tankönyvek átdolgozása, de a cigányság történetéről még mindig kevés információt kapnak az iskolában a diákok. Porogi András, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója azt emelte ki, a 130 oldalas oktatási segédanyag a korosztály igényeihez, felhasználói szokásaihoz alakított szerkezetben, hat gyermek és fiatal sorsán keresztül segíti a történtek megértését.

Az eseményen elhangzott az is: elkészült tíz, 1956 roma hőseinek emléket állító négy-hat perces kisfilm, amelyeket - huszonöt másodperces tévészpotok mellett - a Terror Háza Múzeum honlapján is megtekinthetnek az érdeklődők.