Hat kérdés Budapestről - Tarlós válaszol

Publikálás dátuma
2016.04.09 07:02
Miért akarja magára zárni a kormány a Várat?
Nyílt levélben fordult Orbán Viktor kormányfőhöz a fővárosi közgyűlés szocialista frakciója nevében Horváth Csaba. Hat kérdésre várják a miniszterelnök válaszát. A Népszava megkereste Tarlós István főpolgármestert, aki csak azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amelyek az ő hatáskörébe tartoznak, és Havasi Bertalant, Orbán sajtófőnökét is.

Nyílt levélben fordult Horváth Csaba a fővárosi közgyűlés szocialista képviselőnek nevében Orbán Viktorhoz. Arra a hat kérdésre várnak választ a kormányfőtől, amit ma a legégetőbbnek tartanak a város életében. Mint írják: "tudjuk, hogy ön Budapestre irodalmi kérdésként tekint. Az elmúlt hónapokban azonban számos olyan kérdés vetődött fel a főváros fejlesztésével, működtetésével kapcsolatban, amelyek messze túlmutatnak az irodalmi kategórián. Budapest az ország motorja, a fővárosiak naponta 18 milliárd forintnyi adót fizetnek be az államkasszába, segítve ezzel a vidéki Magyarország fejlesztését is. Mi, budapestiek ezért joggal várjuk el, hogy megnyugtató választ adjon a fővárost érintő legfontosabb kérdésekre".

1. Mi lesz a fővárosi agglomerációs közlekedés sorsa? Hiába vállalták önök, hogy átveszik ezt a feladatot a fővárostól, ha annak értékét a mai napig sem hajlandóak kifizetni. Ugyanúgy tudják, mint mi, hogy az önök által ígért havi 500 millió forint legfeljebb csak a fele az agglomerációs közlekedés árának. Mikor fejeződik be a hitegetés a közlekedés hosszútávú finanszírozásáról?

Mi lesz az agglomerációs közlekedéssel? FOTÓK: VAJDA JÓZSEF, TÓTH GERGŐ

Mi lesz az agglomerációs közlekedéssel? FOTÓK: VAJDA JÓZSEF, TÓTH GERGŐ

Tarlós István: Jelenleg valóban havi 500 millió forintot kap a központi büdzséből az agglomerációs közösségi közlekedés működtetéséért a főváros. Ha mindenben megállapodnak és a feladatokat Budapesttől visszaveszi az állam, az idei üzemeltetés teljes költségét átutalja a kormány. Pontos lesz az elszámolás és a főváros nem fog rosszul járni. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azt ígéri, hogy július elsejétől az állam működteti az érintett járatokat.

2. Miből újulhat meg az M3-as metró? Budapest legforgalmasabb metróvonala kritikus állapotban van, rekonstrukciója nem tűr halasztást. Noha Tarlós István főpolgármester a felújítás kezdetét az időn őszre ígérte, egyelőre azt sem tudjuk, miből fizetjük ki a felújítást, a kormány milyen szerepet vállal a beruházás finanszírozásában. A budapestiek joggal várják el, hogy legalább 40 évente, amikor szükséges a felújítás, visszakapjuk a szükséges pénzt.

Miből újul meg az M3-as metró?

Miből újul meg az M3-as metró?

Tarlós István: Ősszel elkezdődik az M3-as metró felújítása, a kormány döntött arról, hogy az Integrált Közeledésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) 137 és fél milliárdos támogatással szerepelteti a projektet. Brüsszellel még nem állapodtunk meg a metró felújításról.

3. Az ön kormánya miért akarja magára zárni a Budai Várat? A Vár mindeddig a budapestieké és az ide látogató vendégeinké volt. A kormányzat urizáló odaköltöztetésével önök kizárják innen az embereket, nem beszélve arról, hogy a költözés több százmilliárdos költségéből rendbe lehetne tenni számos kórházat és iskolát. Miért nem érdekli önt és kormányát az egészségügyben és oktatásban dolgozók katasztrofális helyzete?

Miért akarja magára zárni a kormány a Várat?

Miért akarja magára zárni a kormány a Várat?

4. Miért ragaszkodnak minden áron a Városliget tönkretételéhez? A budapestiek döntő többsége, a szakma és a civilek egyaránt elutasítják a Liget beépítését. A főváros vezetése is a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaövezetben látja jó helyen a tervezett Múzeumi Negyedet, önök mégis kitartanak Budapest két évszázados közparkjának szétrombolása mellett.

Miért ragaszkodnak a Városliget tönkretételéhez?

Miért ragaszkodnak a Városliget tönkretételéhez?

Tarlós István erre nem kívánt reagálni, a Liget ügyében ugyanis a kormány az illetékes. Annyi azonban tudható, hogy Finta József Kossuth-díjas építész javaslatára Tarlós 2010-es kampánytervében szerepelt a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaövezet újjávarázsolása. Erre a területre álmodta meg a múzeumokat, azt javasolta, hogy a Ferdinánd hídból alagutat készítenének, a síneket pedig zöldterülettel fedjék le, így ez eredetileg nem Lázár János kancelláriaminiszter ötlete volt.

5. Miért akarják lebontani a Déli pályaudvart? A Kelenföld vasútállomás jelenlegi formájában nem alkalmas a Déli kiváltására, a főváros közlekedési kapcsolatai a pályaudvar megtartását indokolják. Az önök által tervezett kereskedelmi beruházások és közpark megvalósítható a pályaudvar vasúti funkcióinak csökkentésével, a Déli lebontása nélkül is.

Miért akarják lebontani a Délit?

Miért akarják lebontani a Délit?

6. Miért a budapestiekkel fizettetik meg a vidéki hulladékgazdálkodás veszteségeit? A fővárosiak szemétdíj befizetésének államosításával újabb ötmilliárd forintot vonnak el Budapesttől, ezt az összeget eddig a város takarítására költöttük. A mániákus államosítás újabb fejezetével Budapest sokkal koszosabb lesz, mint eddig volt.

Forrásaink szerint a főpolgármester a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kormányrendelethez módosító javaslatokat akar benyújtani, mert a szemétdíj államosításával valóban több milliárd forintos veszteség éri Budapestet.

Miért államosították a szemétdíjat?

Miért államosították a szemétdíjat?

Kérdésünkre - a miniszterelnök megkapta-e a szocialisták nyílt levelét, ha igen, válaszol-e, s mikor Havasi Bertalan a kormányfő szóvivője úgy válaszolt: "minden, a miniszterelnöknek címzett, a hivatalába beérkező, iktatott levélre válasz születik".

Szerző

Évi egymillió forinttal is megrövidíthetik a tanárokat - töltik a sztrájkalapot

Publikálás dátuma
2019.03.20 00:00

Fotó: Vajda József
Utoljára 25 ezer pedagógus szüntette be a munkát, most ezt a tömeget szeretnék megtöbbszörözni.
– Sajnos mi nem tudjuk megerősíteni, hogy hatalmas siker lenne a pedagógus életpálya-modell, mint ahogy azt nemrég Rétvári Bence államtitkár közölte. A valóságban nagyon komoly gondok vannak – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szabó Zsuzsa szerint az egyik legnagyobb probléma az óraszámok kérdése: a 22-26 órás felosztásban ugyanannyit keres az a tanár, aki heti 26 óra tanórát tart meg, mint aki 22-t. Azzal pedig, hogy a bérek vetítési alapját nem a mindenkori minimálbér teszi ki, jelentős összegeket vonnak el a pedagógusoktól. – Ennek tudatosítására létrehoztunk egy „bérnyomásmérőt”, amelyből kiderült például, hogy egy 31 éve a pályán lévő mesterpedagógus havonta bruttó 100 ezer forinttal kap kevesebbet annál, mintha a jelenlegi minimálbérhez lenne kötve a fizetése. Ez évente 1 millió 200 ezer forintos kiesést jelent számára. De egy pályakezdő is bruttó 50 ezerrel keres kevesebbet, pedig az ő támogatásuk, pályán tartásuk életbevágó lenne – fogalmazott az elnök. A Magyar Nemzet nemrég kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, jövőre 30 százalékos béremelésre számíthatnak a pedagógusok. Szabó Zsuzsa emlékeztetett: ez volt a PSZ álláspontja is a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésein. Viszont a szakszervezet azt is kikötötte, hogy a 30 százalékos emelés csupán az első lépés lehet, azt további bérfelzárkóztatásnak kell követnie annak érdekében, hogy legalább a kormányzati ciklus végéig elérje a tanárbérek vetítési alapja a minimálbér összegét. Erre a tanács következő, március 26-i ülésén várnak garanciákat. – Szeretnénk, ha megszűnne az időhúzás és érdemben is előrébb jutnánk. Az üléseken gyakran csak azt ismételgetjük, ami előzőleg már elhangzott. Ennek véget kell vetni. Ha március 26-án nem jutunk dűlőre, el kell döntenünk, mit lép a PSZ – mondta az elnök. Az egyik út a sztrájk, amelynek az előkészületei is megkezdődtek. A PSZ Országos Vezetősége nemrég arról döntött: 50 millió forintos sztrájkalap létrehozását javasolja a kongresszusnak; ebből támogatnák azokat a pedagógusokat, akik a sztrájk idejére nem kapnak bért. Elkezdték felmérni a sztrájkhajlandóságot is. Ebben a tekintetben nagy a szórás: vannak iskolák, ahol a tantestület szinte 100 százaléka sztrájkolna, máshol alig érzékelhető a sztrájkkészség. – Ez az eredményektől függően változhat, de abban biztos vagyok, tudjuk mozgósítani a kollégákat, ha szükség lesz rá – vélekedett Szabó Zsuzsa. Felidézte: a 2016-os sztrájkban mintegy 25 ezren vettek részt. Ha belevágnak egy hasonló akcióba, ezt szeretnék megtöbbszörözni. De egyelőre a PSZ bízik a tárgyalások sikerében.
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.03.20 00:00

A pécsi havihegyi mandulafa lett az év európai fája

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:34

Fotó: Népszava
A tavaly az év magyarországi fájának választott, a Havas Boldogasszony-templomnál álló mandulafa több mint 45 ezer voksot kapott a nemzetközi online szavazáson.
A pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - tudatta közleményében a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden. A győztes tavaly az év magyarországi fája versenyének megnyerésével "kvalifikált" a kontinens-szintű megmérettetésre.
A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a pécsi fa 45 132 szavazatot kapott.
Az online szavazáson 14 "vetélytársat" maga mögé utasítva győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket:
A voksoláson, valamivel több mint 5000 szavazattal lemaradva, az oroszországi abramtsevói tölgy végzett második helyen.

Magyarország immár negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája címet.
Frissítve: 2019.03.19 21:51