Cameron azt közölte, 2010-ben túladott mintegy ötezer részvényén, 31 500 fontért. A Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda nyilvánosságra hozott tranzakcióiból derült ki, hogy Blair apja, Ian Cameron társtulajdonos volt egy offshore befektetési cégben.
A brit sajtó sokat foglalkozott azzal, hogyan változott meg néhány nap alatt Cameron retorikája. Hétfőn még csak annyit közölt, hogy családjának pénzügyei „magánügyek”. Kedden már azt mondta, nincsenek részvényei, két háza van, amelyből egyet ad bérbe. A jövedelmét azonban kormányfőként kapja. Elismerte azt is, rendelkezik megtakarításokkal. „Azt hiszem, elég világos állásfoglalást adtam” – közölte akkor. Kedden délután szóvivője kijelentette, „nyilvánvaló, hogy a kormányfő, felesége, valamint gyermekei nem tettek szert profitra offshre cégekből, s a miniszterelnöknek nincsenek részvényei”. A szóvivő ezt szinte szó szerint ismételte meg szerda reggel. Ezután következett a csütörtöki beismerés, amit Cameron arra alapozott: mivel apja bróker volt, ezért a családnak, így neki is voltak részvényei. Médiaközlések szerint 300 ezer fontot örökölt apjától.
A brit sajtó már előzőleg beszámolt arról, hogy Cameron 2010-ben elhunyt apjának befektetési alapja évtizedeken keresztül nem fizetett adót. A Guardian értesülései szerint az 1980-ban alapított Blairmore 50 személyt foglalkoztatott a Bahama-szigeteken, így minden papírja a karibi államhoz kötötte. Ezzel elkerülte a brit adófizetést. Harminc esztendőn keresztül egyetlen penny adót sem fizetett Nagy-Britanniában. Cameron apja jogilag is rendkívül felkészült volt, amit az is bizonyít, hogy az ügylet teljesen törvényes keretek között zajlott. Ugyanakkor 2008-ban már azt tervezte, hogy cégét egy másik adóparadicsomba helyezi át. 2012-ben, tehát két évvel Cameron miniszterelnökké való beiktatása után, a cég székhelyét Írországba tették át.
Cameron az ITV-nek adott interjújában elmondta, azért adott túl részvényein négy hónappal kormányfővé való beiktatása előtt, mert el akarta kerülni, hogy bárki is azzal vádolja, személyes érdekeinek megfelelően ténykedik a kabinet fejeként. Kiemelte, senki semmiféle törvénytelenséggel sem vádolhatja, az üzletből származó bevételei után ugyanis a törvényeknek megfelelően adózott Nagy-Britanniában. „Tényleg nem takargatok semmit” – emelte ki. Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetője követelte Camerontól, hozza nyilvánosságra adóbevallását. A kormányfő ezt a BBC szerint jövő héten meg is teszi.
Azt ugyan senki sem vitatathatja, hogy a brit miniszterelnök a törvények szellemében cselekedett, az a kérdés azonban joggal merülhet fel: miért várt ennyit a nyilvános beismeréssel, ha – amint ezt hangoztatta is – nincs takargatnivalója. Nyilvánvaló, hogy az ellenzéki Munkáspárt is elsősorban ezt a kérdést feszegeti. Ugyanakkor a pártvezetés egyelőre nem követeli Cameron lemondását, még ha egy ilyen felhívás el is hangzott a baloldali politikai erő egy képviselője, John Mann részéről. Nick Boles oktatási miniszter azzal indokolta a késeinek látszó beismerést, hogy ez „teljesen normális emberi ösztön volt” Cameron részéről, aki apja hírnevét akarta védeni. Kínos továbbá az is, hogy kormányfőként Cameron éppen az adóparadicsomok ellen lépett fel.
Ugyan korai lenne még arról beszélni, milyen hatással lehet a június 23-án esedékes brit uniós népszavazásra Cameron beismerése, feltételezhetjük azonban, hogy inkább a Brexit híveinek erősödésére lehet számítani. Még saját pártján belül is lázadásra számíthat azon terveivel szemben, hogy – az adófizetők pénzéből - 9 millió fontért brosúrát küld ki minden brit otthonba, amelyben az uniós tagság előnyeit ecseteli. A népszavazás miatt amúgy is széthúzó toryk még megosztottabbakká válhatnak.
