Orbán kihátrál a boltzár mögül?

Már hétfőn elemezheti a kormány a boltzár tapasztalatait a gazdasági tárca jelentése alapján, amit egyébként tavaly őszre ígért, és erről utólag a munkavállalók képviselőivel is egyeztetne. A fogyasztókat és a munkaadókat nem most sem keresték meg. A vasárnapi zárva tartásról várható népszavazás réme a kérdés újragondolására késztetheti a kormánypártokat.

Nem kizárt, hogy Orbán Viktor az egyre reálisabbá váló, és a valószínűleg a vasárnapi boltzár eltörlését támogató népszavazás fenyegetése, a pedagógusok tiltakozó mozgalma, a köztisztviselők sztrájkhangulata miatt a lehető legkisebb arcvesztéssel valahogy megpróbál kihátrálni a vasárnapi munkavégzést tiltása mögül. A szakemberek szerint azonban amilyen káoszt okozott azzal, hogy erőszakkal, egyeztetés nélkül belenyúlt a kereskedelem piaci viszonyaiba, a visszavonulás nem lesz sem olcsó, sem egyszerű.

"Azt szeretnénk, ha vasárnap mindenki otthon lehetne, a családjával tölthetné a hétnek ezt a napját, ez egy általános elv, amit támogatunk" - mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban. Orbán szerint a kereskedelmi szektor csak az első lépés volt, a kormány azóta is azon dolgozik, hogyan lehetne más szektorokra is kiterjeszteni a vasárnapi pihenőnap ügyét. A kormányfő elmondta, hogy hétfőn kap a kabinet egy jelentést a nemzetgazdasági minisztertől a vasárnapi boltzár hatásairól, ezt nyilvánosságra is fogják hozni. Ezt követően biztos lesznek viták, majd a kormány eldönti, mi legyen a politikai válasz a lehetséges népszavazásra. A miniszterelnök meglebegtette, hogy egyeztetni fognak a munkavállalói érdekképviseletekkel.

A Blokkk.com szakmai portál számításai szerint figyelemmel sok-sok tényezőre, így egyebek mellett az időközben megnövekedett bérekre is, a boltzár tilalom feloldása - pusztán a bérköltségeket és 50 százalékos vasárnapi pótlékot nézve -, legalább 30 milliárd forintjukba kerülne a boltoknak.

A 100 százalékos vasárnapi pótlék akár 50-60 milliárd forint plusz bérköltséget jelentene évente. Így már valószínűleg többeknek egyáltalán nem érné meg 50 vasárnapot nyitva tartani. Ráadásul nyilván nehéz lenne majd úgy különbséget tenni bolt és bolt között, mint a jelenlegi boltzár törvény alapján, tehát szükséges lesz először is arról dönteni, mennyi is legyen a vasárnapi pótlék. Ez azt is jelentené, hogy aki újólag kinyitna vasárnap, annak több bevétel kell, mint eddig. Különben áremeléssel kompenzálhatná a költségeit, ám azt a boltok között verseny igencsak korlátozza. Egyáltalán nem biztos, hogy a korábban nyitva tartók mindegyike elkapkodná az újranyitást.

A kereskedelmi dolgozók nagy része, főleg a kereskedelmi láncoknál, már megszokta a vasárnapi boltzárat, főleg, hogy így az egyik pihenőnapjuk a hét utolsó napjára esik - nyilatkozta a Népszavának Sáling József a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke. Többségük nem gondolja, hogy vissza kellene állítani Európa legliberálisabb nyitva tartási rendszerét. Korábban sok munkáltató még a munkaszüneti napokon is berendelte a dolgozóit. Igaz, Európa legszigorúbb boltzárának is vannak hátulütői: a szombati és a hétfői csúcsidőszakban hosszabb munkaidő miatt a hétvége nagyon sokaknak emiatt gyakorlatilag csak egy nap: a vasárnap. Bár több munkaadó is igyekezett pótolni az átlagosan 50 százalékkal magasabb vasárnapi pótlékot, de a túlóradíj 30 százalékos plusz jövedelme nem fedezi teljes mértékben a kiesett vasárnapi bevételeket.

A szakszervezet hajlandó lenne a kompromisszumra, de csak akkor, ha egységesen 100 százalékra emelkedik a vasárnapi pótlék és azt nem csak a most kiemelt 5 vasárnapra kötelesek fizetni a munkáltatók - tette hozzá Sáling József. A szakszervezet inkább zárvatartás párti, de például a havi 2 vasárnapi nyitvatartást a 100 százalékos pótlékkal el tudná fogadni. A KASZ elnöke kifogásolta, hogy az MSZP nem egyeztetett velük a boltzár eltörléséről döntő népszavazási kezdeményezés előtt. Igaz, a kormány sem kereste meg őket a vasárnapi boltzár bevezetését megelőzően - ismerte el Sáling József.

A kormányzati értékelés úgy lehetne teljes, ha a munkavállalók érdekei mellett a munkáltatóké és a lakosságé is megjelenhetne az egyeztetéseken - említette lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint szerencsésebb lenne, ha a kormány nem várná meg, hogy egy milliárdokba kerülő népszavazás kényszerítse a rossz törvény vissza vonására, hanem szakmai érvek győznék meg ennek szükségességéről. A VOSZ szerint újra liberalizálni kell a munkavégzést, az üzletek nyitva tartását. Azzal a szövetség is egyetért, hogy általánossá kell tenni a vasárnapi 100 százalékos pótlékot. A kereskedelmi dolgozókat havi 2 vasárnapra lehessen csak beosztani. A fennmaradó vasárnapok felében önkéntesen vállalhasson hétvégi munkát a dolgozó, a másik felében a munkáltató oszthassa be.

A vasárnapi munkavégzés tilalmának kiterjesztése más szakmákra is, amiről a kormányfő beszélt, megbéníthatja az országot, hiszen 1 millió ember dolgozik a hét utolsó napján is. Nem lehet megtiltani a benzinkutasoknak, szállodásoknak, vendéglátósoknak és így tovább, hogy vasárnap is nyitva tartsanak - hangsúlyozta a Népszavának Dávid Ferenc.

A boltzár bevezetése óta 2500 kisbolt húzta le végleg a rolót és 9 ezer munkahely szűnt meg a kereskedelemben. A korlátozás kiterjesztésével ezek a számok tovább nőnének - tette hozzá.

Új szótárat használ a kormányfő

Orbán Viktor fél egy neki kiosztott sallertől, vagy tockostól, ezért úgy vélem, vissza fogják vonni a vasárnapi boltzárat - nyilatkozta a Népszavának Nyakó István. A szocialista politikus szerint új szótárat használ a kormányfő, amiben már szerepel az egyeztetés szó is. Az MSZP megvárja milyen kormányzati döntés születik és azt követően határoznak a népszavazási kezdeményezésükről. Nyakó István hangsúlyozta, az MSZP nem kötelezővé akarja tenni a vasárnapi nyitva tartást, az a piaci szereplők gondja, de a munkavállalóknak önkéntes alapon és 100 százalékos vasárnapi pótlékkal kell felajánlani a munkavégzés lehetőséget.