Hirosima gesztusra vár

Megkezdődött tegnap Hirosimában a G7-ek külügyminisztereinek kétnapos csúcstalálkozója. Ez az első azon tíz miniszteri tárgyalássorozatból, amely a 26-27-én Japánban sorra kerülő G7 idei csúcstalálkozóját készíti elő.

A világ hét legfejlettebb ipari országát tömörítő testület az ukrán válság előtt bővített formátumban, G8-ként működött, Oroszország is részese volt.

A hirosimai csúcs azonban elsősorban azzal került a világsajtó érdeklődésének középpontjába, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter is az 1945-ben az amerikai atomcsapás által elpusztított városba érkezett. Ő eddig a legmagasabb rangú amerikai politikus, aki a várost meglátogatta. A japán sajtót az érdekli, bocsánatot kér-e Washington az atombombákért, de Kerry erre kitérő választ adott a Csugoku Simbun című helyi lapnak adott interjúban, hangoztatva, hogy nukleáris fegyverek nélküli világra van szükség és emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a nemzetközi nukleáris leszerelés mellett.

A külügyminiszterek ma meglátogatják az 1945. augusztus 6-i, 140 ezer áldozatot követelő atomtámadás emlékművét. A nemzetközi sajtó szerint „minden szem Kerryre szegeződik”, hiszen az Egyesült Államok mindeddig nem kért bocsánatot az atomcsapásért azon alapállásának köszönhetően, hogy az a háború befejezéséhez szükséges lépés volt.

Elképzelhető, hogy Barack Obama amerikai elnök is ellátogat Hisrosimába a G7 csúcstalálkozó idején, de ezt a médiában megjelent értesülést a Fehér Ház még nem erősítette meg.

Szerző

Párizs volt a brüsszeli terroristák célpontja

A B-tervet hajtották végre a március 22-én Brüsszelben robbantó terroristák, az eredeti célpont Párizs volt, derült ki a belga főügyészség vasárnapi közleményéből.

A belga vádhatóság bejelentése szerint a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a brüsszeli metrónál robbantó terroristák valójában Párizst célozták meg, de miután a nyomozók egyre közelebb kerültek hozzájuk, úgy döntöttek nem várnak tovább és a belga fővárosban, egyben az Európai Unió fővárosában, Brüsszelben csapnak le. Az információ a pénteken letartóztatott „kalapos” terroristától, Mohamed Abrinitól származik, aki kihallgatása során azt vallotta, hogy a Salah Abdeslam március 18-i brüsszeli letartóztatása késztette őket arra, hogy minél hamarabb és minél közelebb kövessenek el öngyilkos merényleteket.

Mohamed Abrinit múlt pénteken tartóztatták le a belga hatóságok. Azóta beismerte, hogy ő az a “kalapos férfi”, aki a két öngyilkos merénylővel együtt látható azon a biztonsági kamerafelvételen, amely március 22-én a brüsszeli Zaventem repülőtéren készült, nem sokkal a robbantások előtt.

Abrini számláján nem ez az első merénylet, ő a novemberi párizsi terrortámadás egyik fő gyanúsítottja is, a vád szerint bűntársa és közvetlen segítője volt a párizsi merényletek egyik kitervelőjének, a franciaországi kiadatására váró, belga börtönben lévő Salah Abdeslamnak. Ezt is felvétel igazolja, a két terrorista együtt látható egy biztonsági kamera felvételén, útban Párizs felé, közvetlenül a merényletsorozat előtt. Abrini ellen “egy terrorcsoport tevékenységében és terrorista gyilkosságokban való részvétel” a vád. A belga szövetségi ügyészség a pénteken hat személyt fogott el, közülük négyet vádolt meg és tart őrizetben.

A brüsszeli reptéren, illetve a metróban elkövetett robbantásokban 32-en, a tavaly novemberi párizsi merényletekben 130-an haltak meg. Mindkét támadás szálai a brüsszeli Molenbeek negyedbe nyúlnak vissza. A belga miniszterelnök múlt héten elismerte, hogy országa követett el hibákat a brüsszeli terrortámadás előtt, de visszautasította, hogy Belgiumot tartják a terrorizmus elleni küzdelem gyenge láncszemének Európában.

Szerző

Terebélyesedik az offshore-botrány

Közzétette vasárnap a Downing Street David Cameron részletes adóbevallásait. A brit kormányfő azt követően került bajba, hogy a Panama iratokból kiderült, 2010-ig neki is volt részesedése édesapja offshore cégében.

A botrány súlyosan megtépázta népszerűségét és megingatta a miniszterelnök pozícióit is, vélhetően az euroszkeptikus erőknek kedvez az uniós tagság kérdésében rendezendő népszavazáson. Cameron mindent megtesz a helyzet tisztázásáért és vállalja a felelősséget. A kormányzó Konzervatív Párt tavaszi kongresszusán kijelentette: egyedül ő hibáztatható az ügy kipattanása utáni kommunikációs zavarokért, nem a Downing Street. Itt ígérte meg azt is, hogy a teljes átláthatóságért évekre visszamenőleg nyilvánosságra hozza adóbevallásainak az offshore-ügyre vonatkozó részleteit. Szombaton több százan tüntettek a Downing Street előtt, a kormányfő menesztését követelve.

Tegnap újabb nagybankra vetett árnyékot a botrány, a francia hatóságok házkutatást tartottak a Société Générale irodáiban. A Le Monde szerint a Société Générale a negyedik bank a HSBC, az UBS és a Crédit Suisse után, amely a leggyakrabban vette igénybe ügyfelei számára a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda szolgáltatásait.

Szerző