Elhárult minden jogi akadály, így most már biztos, hogy április 15-re kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdet az iskolákban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatásban kialakult, az ország jövőjét veszélyeztető helyzet miatt. Mindezt szombaton a szakszervezet országos választmánya is megerősítette. Korábban azért volt kétséges a sztrájk, meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) hetekig nem ült le tárgyalni a PDSZ-szel, ám az egyeztetést pénteken mégis sikerült nyélbe ütni. Ezután a választmány elfogadta a Klik elnökének az elégséges szolgáltatásokról kiadott "diktátumát", mely szerint a figyelmeztető sztrájk napján, reggel 8 és 10 óra között a tanároknak minden egyes iskolában biztosítaniuk kell a diákok felügyeletét.
Ugyanerre a napra hirdetett újabb, ezúttal kétórás polgári engedetlenségi akciót a Tanítanék Mozgalom is, amelyre akkor kerül sor, ha a kormány megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselője április 12-én nem ül le tárgyalni a Civil Közoktatási Platform 12 pontos követeléslistájának megvalósításáról. A 950 intézményt és több mint 35 ezer magánszemélyt tömörítő oktatási civil szervezet képviselői jelezték: támogatják a szakszervezeti sztrájkot, mely segítségével - ha egyes pedagógusok nem vállalnák a polgári engedetlenséget, melynek jogkövetkezményei is lehetnek - a tanárok jogszerű módon is kifejezhetik nemtetszésüket.
A PDSZ és a Tanítanék Mozgalom is megerősítette: támogatják az április 20-ra tervezett egész napos sztrájkot, amelyet azért hirdetett meg a három oktatási szakszervezetet tömörítő Pedagógusok Sztrájkbizottsága, mert számos, a jelenlegi oktatáspolitika alapját érintő kérdésben több havi tárgyalások után sem sikerült megegyezniük a kormánnyal. A bizottság ma egyeztet Palkovics László oktatási államtitkárral, miután az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem fogadta el a szakszervezetek még elégséges szolgáltatásokra vonatkozó javaslatát, amely a fővárosi törvényszék eddigi döntéseiből indult ki. Ezek alapján tankerületenként egy iskolát kell kijelölni a diákok felügyeletére, ám a kormány azt szeretné, hogy minden iskolában legyen felügyelet - ezzel lényegében a sztrájkot üresítenék ki.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ATV-ben péntek este azt mondta: a sztrájkbizottság által megfogalmazott 25 pontból 20 esetében már sikerült megállapodni, és sajnálja, hogy "kockáztatják ezeket az eredményeket". A valóság viszont az, hogy semmilyen megállapodás nem született - épp ezért szervezik az országos sztrájkot -, a 25 pontból 20 esetében csupán "közeledtek az álláspontok" - mutatott rá a sztrájkbizottság. Balog kitért arra is: a kormány nem támogatja a tanárok munkaterhének csökkentésére vonatkozó követelést, szerinte a nemzetközi felmérésekből az derül ki, hogy az EU-ban a magyar pedagógusok munkaterhelése a legalacsonyabb.
A hivatkozott OECD-felmérés azonban a 2013 előtti állapotokat tükrözi, ráadásul a miniszter megfeledkezik arról is, hogy a magyar pedagógusokra hatalmas adminisztrációs terheket zúdítottak, a túlóráikat sem jegyzik és nem is fizetik, a tanárok nagy része otthon, hétvégén is kénytelen dolgozni - mindez együttvéve pedig jóval meghaladja a heti 40 órás munkahetet. Mindemellett Balog közölte azt is, hogy a bizottság követeléseinek egy része bérügyeket érint, ezeket a kormány nem tudja teljesíteni, szerinte ugyanis ahhoz plusz 50 milliárd forint kellene.
Noha a miniszter újból megpróbálta azt a látszatot kelteni, hogy a tanárok saját béreik miatt akarnak sztrájkolni, a valóság az, hogy a követelések között a nem pedagógus iskolai dolgozók siralmas bérhelyzetének javítását tartják szükségesnek a szakszervezetek, nem a tanárokét. Erre a kormány tanárszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar is - mint hétvégi közleményükben jelezték - az egyik legfontosabb, megoldásra váró kérdésként tekint.
Mozgolódnak az egészségügyben is
Nem csak az oktatásirányítás vár reformra, de az egészségügy is. Csakhogy még mindig nem zárult le a korábban február végére beígért háttérintézményi átszervezés vitája. Lázár János a csütörtöki kormányinfón a mai kormányülést nevezte meg végső határidőnek, mondván: van még néhány vitatott részletkérdés egyes intézmények esetében. Ezek között minden bizonnyal első helyen szerepel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) sorsa, legalábbis erre enged következtetni, hogy az utolsó pillanatban több egészségügyi szakmai szervezet is fontosnak tartotta nyilatkozatban felhívni a kormány figyelmét arra, az egészségbiztosító önállóságának megszüntetése milyen veszélyekkel járna.
A hétvégén a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) nyílt levélben csatlakoztak a Magyar Orvosi Kamara (MOK) pénteken megjelent nyilatkozatához. A szakmai szervezetek egységesen azt gondolják, az OEP önállóságának megszüntetése súlyos fennakadásokat eredményezne az egészségügyi ellátások folyamatos biztosításában. A gazdasági vezetők szerint az OEP szervezetében dolgozók szakmai tapasztalatai, a pótolhatatlan adatvagyon és az OEP területi szervezeteiben, ellenőrző hálózatában meglévő tudás kerülne veszélybe az intézmény önállóságának felszámolásával, de az egészségügyi adatok védelme is aggályossá válhat az önállóság elvesztésével.
A kormány következetlenségére utal, hogy az átszervezés utolsó pillanatában még a régi intézmények munkáját érintő döntések születnek. A napi.hu számolt be róla: egy készülő rendeletmódosítás alapján a rezidenseknek és a szakgyógyszerész jelölteknek havonta igazolni kell, hogy teljesítették a szakképzés keretében a feladataikat, ha ezt elmulasztják, akkor vissza kell fizetniük a felvett ösztöndíjat. Eddig elég volt, ha a kórház vagy más képzési hely igazolta a munkát az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) rendszerén keresztül. Hogy miként boldogul a szervezet működtetésével a várhatóan minisztériumi osztállyá nyomorított központ, ma még elképzelhetetlen, de az biztos, hogy a rezidensek most is hónapokat késő kifizetéseit az átszervezés közben nehéz lesz felgyorsítani. - G. E.