"Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset" - Attila köztünk él

Publikálás dátuma
2016.04.11. 12:56
A szobor még a régi helyén - Népszava fotó
A 111 éve született József Attila az a magyar költő, aki mindenféle hatalomnak kellemetlen lehet, kiváltképp egy olyannak, amelyik rendre a legkiszolgáltatottabbakat sanyargatja, még a méltóságukat is elvéve tőlük. Persze azért Költészet napja rendezvények lesznek, állami píárral is,  de arról, hogy az említett nap József Attila születésnapjához kötött, csak érintőlegesen esik szó, épphogy. Vagy még úgy sem.  

MTI: Elkezdődött a hatodik Versmaraton hétfőn délelőtt a Magyar Rádió Márványtermében, ahol kortárs magyar költők tizenkét órán át olvassák fel szerzeményeiket a költészet napja alkalmából. A mediaklikk.hu oldalon élőben közvetített esemény megnyitóján Doncsev András, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kulturális főszerkesztője elmondta: a Versmaraton célja, hogy a közönség kedvet kapjon a versolvasáshoz és íráshoz.

Pedig József Attilát, a zsenit, akinek életétől és persze halálától a mai napig összefacsarodik az ember szíve, ott kellene hordoznia mindenkinek a lelkében, leginkább persze azoknak, akiknek hatalmukban áll akár egy morcos pillanatukban meghozott döntésükkel emberi sorsokat kockára tenni. 

És arra emlékeznek, amikor tavaly májusban a Kossuth téren az eredeti helyéről elszállították, és a rakpartra száműzték a költő szobrát?  

A Tiszta szívvel c. verset hallgatva - talán leginkább egy "amatőrtől" - erősödik az emberben az az érzés, hogy József Attilák élnek köztünk szép számmal, mind a helyzetüket, mind a fortyogó indulataikat illetően, talán egyszer a zseni is újra kibújik valamelyikükből.  

Szerző

Komor István Vasarely-díjas

Komor István közgazdászt, a pécsi Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) üzemeltetési igazgatóját Victor Vasarely-díjjal tüntették ki szombaton a baranyai megyeszékhelyen.

Komor István a baranyai megyeszékhely kulturális, közművelődési intézményeinek döntő többségét integráló ZSÖK elődszervezetének vezetőjeként elévülhetetlen érdemeket szerzett a Zsolnay Kulturális Negyed koncepciójának 2006-ban történt megalkotásával - írták az MTI-hez eljuttatott méltatásban. Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) pályázat ugyanis e törekvésből fakadóan győzte meg a bírálóbizottságot, hogy Pécs méltó az EKF-címre - emelte ki a laudáció. A 11 milliárd forintos beruházás az ő szakmai és művészeti irányítása mellett valósult meg. Arra is kitértek, hogy Magyarország egyik legértékesebb képzőművészeti tárlata, a Zsolnay aranykora - Gyugyi gyűjtemény című állandó kiállítás szakmai vezetője, valamint az idén augusztusban Pécsett megrendezendő első Zsolnay Nemzetközi Kerámia Szimpózium főszervezője is.

Szerző
Témák

Kezdődik a magyar nyelv hete

Ma kezdődik a magyar nyelv hete rendezvénysorozat. Az eseményeknek a nyelvújító Kazinczy Ferenc életéhez és munkásságához fűződő zempléni település, Sárospatak és a Széphalomban található Magyar Nyelv Múzeuma ad otthont. 

Immár fél évszázada hagyomány, hogy minden év áprilisában egy héten át a magyar nyelv kerül a figyelem középpontjába. 1967-ben két kiváló nyelvművelő, nyelvész, Lőrincze Lajos és Grétsy László gondolata nyomán indult el a sorozat.

A hagyományok szerint minden évben az ország más-más megyéjében tartják a hivatalos megnyitót a Magyar Nyelvápolók Szövetségének szervezésében. A szervezők szándékai szerint a magyar nyelv hetéhez kapcsolódó kulturális rendezvények, tudományos előadások és más programok arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy egy nyelvközösség minden tagjának feladata az "ajándékul kapott" anyanyelv gazdagságának megismerése, szépségének megőrzése, mert így tudja méltó módon továbbadni azt a következő nemzedéknek.

A hétfői és a keddi rendezvényen a hazai nyelvtudomány elismert szakemberei szólnak a nyelvhasználat legfontosabb kérdéseiről, a magyar nyelv jelenéről és jövőjéről, a nyelvművelésről, olyan témákról, amelyek az oktatással, neveléssel foglalkozókat nagyon szorosan érintik.

Szerző