Tatabánya;áramlopás;Mésztelep;
2016-04-11 16:59:00
A társaság közleménye szerint csaknem százmillió forint ráfordítással az áramlopásokkal leginkább sújtott utcákban fizikailag elérhetetlenné tették a hálózatot, és a programban részt vevő családoknak a villanyoszlopokra szerelt előrefizetős mérőket telepítettek. Így a felhasználók tudták, mennyi áramot használhatnak fel, de a mérőórát befolyásolni vagy megkerülni nem lehetett.
A lakók vállalták, hogy a programba belépve minden órafeltöltésük egy részével a korábbi tartozást törlesztik. Az évente százmillió forintot is elérő illegális vételezés behajtására nem volt mód, de ezzel a módszerrel az évek során felhalmozódott 22 millió forintos számlahátralék 2016 elejére 7,7 millió forintra csökkent.
A hátralékok rendezése érdekében az önkormányzat lehetőséget adott a jogcím nélküli lakáshasználóknak adósságuk rendezésére, majd egy új bérleti szerződés megkötésére új fizetési szabályokkal. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat pedig kályhákat adott a korábban elektromos eszközökkel fűtő családoknak - ismertette az áramszolgáltató.
A szeretetszolgálat a Jelenlét programjának keretében az ott élőkkel együtt újította fel az önkormányzat által felajánlott közösségi házat, ahol a máltaiak napi segítséget nyújtottak a telepen élő embereknek. A műszaki megoldások mellett az E.ON a program keretén belül egy szociális munkás éves bérét fizette támogatásként.
Tatabánya-Mésztelepen az 1900-as évek elején épültek az első házak a kőbánya és a cementgyár dolgozóinak. A hatajtósnak nevezett sorházakban hat család élt együtt, az ingatlan egyik oldalán tüzelőtárolók, a másik végén árnyékszékek voltak. A telepen az 1960-as évek végéig még szinte kivétel nélkül a környező gyárak dolgozói laktak, mára azonban a telep marginális élethelyzetű emberek elzárt világává vált.