Varga Mihály;Rogán Antal;Vasárnapi zárva tartás;vasárnapi boltbezárás;vasárnapi boltzár;

2016-04-11 22:50:00

Kihátrált a kormány a boltzár mögül

Ha az országgyűlés kedden rábólint, hamarosan ismét az kereskedők dönthetik el, kinyitnak vagy sem vasárnap. A szocialisták népszavazási kezdeményezésétől beijedve a kabinet gyakorlatilag elismerte vereségét és arról döntött, hogy kezdeményezi a vasárnapi zárva tartás megszüntetését, visszaállítják a 2015. március 15. előtti állapotokat. Erről már be is nyújtották a törvénymódosító javaslatot.

Nemcsak a vasárnapi boltzárat törli el, hanem teljesen visszaállítja a tavaly március 14-én fennálló állapotot, így a korábban előírt mértékű lesz például a vasárnapi pótlék is - jelentette be Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter hétfőn a kormányülés szünetében. A vasárnapi zárva tartásról szóló intézkedés gazdasági célkitűzései teljesültek, csak hát nem sikerült elfogadtatni a néppel, de ezen belül a nőkkel sem, hogy az elmúlt egy év szabad vasárnapjaival csak jót akart a Fidesz-KDNP - összegezte kormány döntésének indokait a miniszter.

A kormány hétfői ülésén még meghallgatták Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszámolóját a boltzár egy évéről, amelynek fő megállapítása, hogy a kereskedelmi forgalomban visszaesést nem okozott az intézkedés, sőt. Az üzletek, különösen 200-400, 400-2500 négyzetméter közöttiek növelni tudták a részesedésüket a forgalomból, a kisebbek, az 50 négyzetméter alattiak azonban nem nőttek.

A netadó óta nem szenvedett ilyen mértékű vereséget a kormány, ráadásul úgy, hogy múlt hét pénteken Orbán Viktor miniszterelnök még a vasárnapi munkavégzés tilalmának kiterjesztéséről beszélt a Kossuth Rádióban. Igaz, azt is ígérte, hogy a tegnapi kormányzati értékeléshez egyebek mellett a szakszervezetek, a munkavállalók véleményét is kikérik.

Ez sem most, sem akkor nem történt meg, amikor a vasárnapi boltzárat bevezette a kormány, pedig múlt hét pénteken még erről is beszélt a miniszterelnök - nyilatkozta a Népszavának Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Úgy tetszik minden mást felülírt az a politikai szándék, hogy mindenképpen el kell kerülni, hogy a szocialisták a népszavazás kapcsán időközi kampányt folytathassanak. A gyors döntés meg se kezdődhettek a tárgyalások a munkaadók és a szakszervezetek között arról, hogy ha a kormány visszavonja a boltzárat, a munkáltatók felemelik a vasárnapi pótlékot 50-ről 100 százalékra. A KASZ ezért minden cégnél külön kezdeményezi az egyeztetést a megfelelő létszámról, pótlékokról, fizetésekről, munkabeosztásokról.

A kereskedelemben nagyjából 100 ezer ember dolgozott vasárnap a boltzár bevezetése előtt, róluk sem esett szó a kormányzati kommunikációban. Mint ahogy arról sem, hogy a vasárnapi boltzárral párhuzamosan leépítették a munkaügyi ellenőri rendszert és a korábbi 800 szakemberből mára 300 maradt, márpedig a vasárnapi foglalkoztatással mindig akadtak gondok - említette Sáling József. A szakszervezetek módosítanák a Munka Törvénykönyvét a vasárnapi pótlékok miatt is.

Varga Mihály: A célok teljesültek – Rogán Antal: Visszaállítjuk a 2015. március közepe előtti állapotokat FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Úgy nem lehet kormányozni, egy országot vezetni, hogy nem tárgyalják meg az érintettekkel az őket érintő fontos kérdéseket és a vasárnapi boltzár kudarca legyen tanulság a jövőre nézve - közölte lapunkkal meg Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint egy törpe párt nem befolyásolhatja a családok életét - ezzel Dávid a KDNP múlhatatlan szerepére utalt a vasárnapi boltzár bevezetésében.

A kiskereskedelmi forgalom valóban nőtt, de a tőkeerős nagyok nyerték meg a 6 napos csatát, a kisvállalkozások elbukták - jegyezte meg Dávid Ferenc. A gazdasági miniszter állításával szemben a kereskedelemben 9 ezer munkahely szűnt meg, elsősorban az 5 embernél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál, és egy év alatt 2500 kisbolt húzta le végleg a rolót. A boltzár semmiképpen sem volt gazdasági siker és nélküle dinamikusabban nőhetett volna a forgalom - tette hozzá a VOSZ főtitkára.

Ésszerű döntést hozott a kormány, tudomásul vette, hogy a vásárlók többsége egy év után sem ért egyet a vasárnapi zárva tartással - közölte Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A szövetség hivatalosan még nem tárgyalt a kérdésről - "sportszerűnek" nevezte, hogy Rogán Antal bejelentése szerint visszaállítják a tavaly március 14-i állapotot mind a munkavégzésre, mind a pótlékok szabályozására vonatkozóan.

Az 50 százalékos vasárnapi pótlék azért fontos, mert nem minden vállalkozás tudna 100 százalék bérpótlékot fizetni, ha ki akar majd nyitni - tette hozzá Vámos György. Azt is elmondta, hogy a vasárnapi zárva tartás tavalyi bevezetése előtt a mintegy 140 ezer magyarországi értékesítő helynek kevesebb mint a fele volt nyitva, elsősorban a nagyáruházak, áruházláncok, míg a kisebb üzletek többsége akkor is zárva tartott.

Az újbóli vasárnapi nyitva tartásra fel kell készülni, biztosítani kell az árukészletet és a munkaerőt, sok helyen munkaszerződést, illetve egyéb szerződéseket kell módosítani - hívta fel a figyelmet a főtitkár. Lehetnek olyan üzletek, amelyek már most vasárnap kinyitnak, ha a hétfőn benyújtott előterjesztés még ezen a héten megjelenik a Magyar Közlönyben. Minél nagyobb egy cég, annál bonyolultabb a felkészülés - tette még hozzá Vámos György.

A nőket nem győzték meg

Koalíciós feszültséget okozott, hogy a Fidesz meghátrált a vasárnapi zárva tartás ügyében. Semjén Zsolt a KDNP elnöke tudatta, frakciója tartózkodni fog a törvénnyel kapcsolatos mai szavazáson. A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: nem adják fel a harcot, társadalmi kampányt indítanak, hogy megszerezzék a többséget a szabad vasárnap mellett. Harrach Péter frakcióvezető napirend előtt - hogy mentse, ami menthető - közölte, "az eredeti ötlet a mienk volt, de a megvalósítás módja nem", ők egy elfogadhatóbb változatot szerettek volna.

Rogán elismerte, a boltzár megosztó intézkedésnek bizonyult. "Sokan vannak az ellenzői, és nem kevesen próbálnak politikai tőkét kovácsolni magunknak (sic!) a megszületett törvény kapcsán" - olvasható a törvénymódosító javaslat indoklásában, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője illetve Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter a tegnapi kormányülés idején már be is nyújtott az Országgyűlésnek. A két tárcavezető azt írta: "Mivel a vasárnapi munkavégzés tilalma kapcsán népszavazásra kerülhet sor, fontos mérlegelnünk, hogy milyen történelmi helyzetben kerül sor népszavazásra egy ilyen kérdésben. A kormány számára ma a legfontosabb kérdés a Brüsszel által szorgalmazott kényszerbetelepítés elleni egységes fellépés. Sokak számára az a cél, hogy az egységes nemzeti fellépést megakadályozzák. Ezt megengedni felelőtlenség lenne".

Rogán szerint azért engedett az ügyben a kabinet, mert a nőket nem sikerült meggyőzniük arról, miért jó nekik a zárva tartás. A másik ok a referendum, ami akár 5 milliárd forintba is kerülhet az országnak. Ha a kérdésben nem kell népszavazást kiírni, ennyit spórol az embereknek a kormány. Arról Rogán igyekezett megfeledkezni, hogy a szocialisták a vasárnapi boltzár mellett a földprivatizáció, valamint az állami vezetők bérezése ügyében is gyűjtik a népszavazás megtartásához szükséges aláírásokat. Ez utóbbit a független Kész Zoltán kezdeményezte.

A miniszter délelőtti tájékoztatóján azzal vádolta az ellenzéket, nem veszik komolyan a betelepítési kvótát, pedig Európában ez az egyik legfontosabb kérdés. Ma másfél millió olyan bevándorló van az unió területén, aki illegálisan lépett be a határokon és Brüsszel kényszer-betelepítést akar. Ráadásul úgy tűnik, hogy a magyar népszavazás előtt szeretnék megfogalmazni az uniós jogszabályt. Ezért a referendum különösen fontossá vált és a kormány azt akarja, hogy az erről szóló vitát lehetőleg semmi ne zavarja meg.

A szocialisták viszont a társadalmi akarat győzelmeként értékelték a törvény visszavonását. Tóbiás József napirend előtt közölte, a kormány fél attól, hogy megvédje az álláspontját. Addig kell ütni a vasat, amíg meleg, ki kell kényszeríteni, hogy a kabinet végre az emberek hétköznapi gondjaival foglalkozzon, például az egészségügy, az oktatás helyzetével, a földüggyel.

"Berezeltek" - így reagált a hírre szintén még a plenáris ülés előtt Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa. A képviselő megjegyezte, a kormánynak a vasárnapi zárva tartásról is a "migránsozás" jutott eszébe. Ehelyett egyetlen mondatot kellett volna írni a visszavonás indoklásba: "kedves magyar állampolgárok, elnézést kérünk az elmúlt egy évi szívatásért".

Veres András szerint rossz döntés a vasárnapi boltzár eltörlése. "Velem vagy velünk, tehát a katolikus egyházzal erről a kérdésről senki nem egyeztetett", a püspöki kar ülésein sem került szóba az ügy - panaszolta a nol.hu-nak a magyar katolikus püspöki kar elnöke, szombathelyi megyéspüspök.

Siker a szocialistáknak

Nem folytatja az aláírásgyűjtést a szocialista párt a vasárnapi boltzár törvény visszavonását követően - közölte lapunkkal Nyakó István. Az MSZP-s politikus megjegyezte, azzal, hogy a kormány ilyen gyorsan meghátrált, nem tette meg nem történtté a február 23-i eseményeket, amikor kidobóemberek akadályoztak meg, hogy a szocialisták benyújtsák a választási bizottságnak a népszavazási kezdeményezésüket. A szocialisták továbbra is tudni akarják, ki tervelte ki az akciót, ki volt a megbízója Erdős Lászlóné, a herceghalmi polgármester felesége támogatóinak. Az ellenzéki párt bíróság előtt szeretné látni a felbujtókat, mert amíg ez nem derül ki és nem kerülnek az igazságszolgáltatás elé, addig demokratikus válsághelyzet van az országban, hiszen a nemzeti választási intézmények asszisztáltak ehhez - hangsúlyozta Nyakó István. Az MSZP az elmúlt több mint egy évben 4-5 alkalommal próbálkozott népszavazási kezdeményezéssel, de mindannyiszor valamilyen trükkel megelőzték őket. A VOSZ sem járt sikerrel, pedig ők elsőként akartak aláírást gyűjteni a boltzár eltörlése érdekében.

Boltzár-történet

A kereszténydemokraták már 2007-ben, még ellenzékben pedzegették kezdeményezik a vasárnapi boltbezárást, és kormányra jutásuk után, 2011-ben pedig törvényjavaslatot nyújtottak be. Orbán Viktor viszont 2011 májusában arról beszélt, "amíg heti ötnapi munkából nem lehet megélni Magyarországon, addig nincs arra lehetőség, hogy a boltok vasárnap zárva tartsanak". Varga Mihály 2014 novemberében a Hír TV-ben közölte, nem támogatja a KDNP javaslatát. “Amikor minden ötödik ember vasárnap intézi a vásárlást, ezt nem bölcs dolog korlátozni." - közölte előrelátóan Varga. Később viszont a miniszterelnök világossá tette, kiáll a vasárnapi zárva tartás mellett, és bizalmi kérdésnek tekinti, hogy a Fidesz-frakció megszavazza-e a kereszténydemokraták ötletét. A törvényjavaslatot 2014. december 16-án fogadta el a parlament és 2015. március 15-én lépett hatályba.

A múlt hét péntekén a miniszterelnök rádiós szózatában a boltzár eltörlését előrevetítő népszavazás árnyékában már engedékenyebb hangot ütött meg, azt mondta, nem akarják elvenni az emberektől a vasárnapi munkavégzés lehetőségét, ám azt is elárulta, „a kormány az elmúlt egy évben arról is folytatott egyeztetéseket, hogy a vasárnapi szabadnap elve hogyan terjeszthető ki a kereskedelmen kívül más szektorokra is.”

Tuzson Bence reggel az ATV-ben még határozottan állította, a Fidesz kiáll a vasárnapi zárva tartás mellett és megerősítette, tárgyalnak annak kiterjesztéséről. Pedig az Index információi szerint a visszavonulásról a Fidesz elnökségében már a hétvégén megszületett a döntés és nem volt teljes az egyetértés.

Politológusok az időzítésről

A rossz és a rosszabb közül választhatott a kormány – mondja Török Gábor politikai elemző, aki az időzítést tökéletesnek tartja. Korábban nem tűnt ilyen veszélyesnek a szituáció – magyarázza –, most lett nyilvánvaló, hogy az MSZP el tudja kezdeni gyűjteni az aláírásokat: „Nem túl bátor döntés, de racionálisnak tekinthető.” – idézte a HVG a politológus véleményét.A Magyar Progresszív Intézet igazgatója, Magyar Kornélia is arról beszél, bár a döntés arcvesztéssel járt a kormány számára, korántsem akkorával, mintha belefutna egy esetleges vesztes népszavazásba, bár azt nem gondolja, hogy ennek akkora súlya lett volna, mint a 2008-as "szociális" népszavazásnak.

A Nézőpont Intézet igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel szerint a kormány az utolsó előtti pillanatokban döntött, hiszen mostantól volt komoly opció a népszavazás lehetősége. Később már kapkodásnak tűnhetett volna ugyanez. Az elemző szerint Rogán Antal miniszter érvelése lényegretörő volt, nem pedig magyarázkodás: „A kormánynak az az érdeke, hogy a döntésről, és ne annak előzményeiről szóljon a közélet.”