Döbbenetes a kormány viselkedése - Újabb akcióra szólít a Tanítanék mozgalom

Publikálás dátuma
2016.04.12 13:50
A Tanítanék mozgalom március végi "polgári engedetlensége" a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt - Fotó: Molnár Ádám, Népszava
Kockás körök megalakítására hívta fel az iskolákat a pénteki kétórás figyelmeztető sztrájk idejére a Tanítanék mozgalom képviselője kedden azt követően, hogy a kormány nem jelent meg a civil közoktatási platform által kezdeményezett egyeztetésen.

Törley Katalin a sajtó képviselői előtt megdöbbenését fejezte ki, hogy a kormány nem élt a lehetőséggel, és nem ült le a tárgyalóasztalhoz velük, amikor olyan kérdéseket tettek fel, amelyek rendkívül fontosak, a gyerekekről és az ország jövőjéről szólnak. Emlékeztetett arra, hogy március 15-én megígérték, fokozatosan növelik a nyomást. 

Április 15-én kétórás figyelmeztető sztrájk lesz, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szervez, és a civil közoktatási platform, valamint a Tanítanék mozgalom is támogat. Úgy tűnik, a kormány nem érdekelt abban, hogy az oktatás helyzetén javítson - emelte ki a pedagógus. Törley Katalin arra kérte a tenarőket, gondolják végig, mit tudnak tenni a tantestületeken, a kis kollektívákon belül a nyomásgyakorlás érdekében, használják az eddigi szimbólumokat, és alakítsanak helyi szinten kockás köröket. Emellett egész napra szolidaritást hirdetnek, és azt kérte, tűzzenek ki fekete szalagot az iskolákra. 

Ercse Krisztina, a platform koordinátora rámutatott: ők felkészülten várták a kormány képviselőjét a tárgyalásra, a kabinetnek kötelessége lenne, hogy meghallgassa őket. Közben a kormány  azt hazudja, hogy minden rendben van, de semmi sincs rendben. A platform minden szervezete és támogatója nevében megígérte a gyerekeknek, a szülőknek és a pedagógusoknak, hogy nem hagyják abba, nem hagyják, hogy a kormány elbújjon a számonkérés elől. 

Mendrey László, a PDSZ elnöke azt mondta: úgy tűnik, a kormány érdekelt a feszültség fokozásában. Nem érdekli, mit mond a többség, és kiprovokálta a sztrájkot. Hozzátette azt is, hogy támogatják az április 20-i egész napos pedagógussztrájkot is. A kormánynak óriási felelőssége van abban, hogy az érettségikbe ne csússzanak bele.

A civil közoktatási platform megbeszélése a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában, ahová meghívták a kormány képviselőjét, ám a kabinet  nem képviseltette magát a tanácskozáson. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A civil közoktatási platform megbeszélése a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában, ahová meghívták a kormány képviselőjét, ám a kabinet nem képviseltette magát a tanácskozáson. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

 

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke kiemelte: a civil közoktatási platform a tárgyalásokban, a megegyezésben és a működőképes iskolák létrehozásában érdekelt. Erre tettek javaslatot - idézte fel, majd jelezte: szülők és diákok szervezetei is tagjai a szerveződésnek.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke közölte: a még elégséges szolgáltatásokról szóló előző napi kompromisszumos javaslatukra információi szerint egyelőre nem válaszolt a kormány. Szerda reggel tovább folytatódik az egyeztetés az államtitkársággal - jelezte.

A civil közoktatási platform márciusban megfogalmazott 12 pontos követeléséről kívánt egyeztetni a kabinet képviselőivel. Ezek között szerepel az állami finanszírozás növelése, a tanulói terhek csökkentése, a tankönyvválasztás szabadsága, a kötelező testnevelésórák számának csökkentése, a kötelező erkölcstan- és hittanórák megszüntetése.

A témában a szaktárca korábbi közlése szerint előzetes tájékozódó megbeszélést tartottak múlt csütörtökön, ezután arról tájékoztatták az MTI-t, hogy a platform követeléseinek mindegyikével foglalkozik a köznevelési kerekasztal, és azok többsége szerepel a pedagógusok sztrájkbizottsága felvetései között is. Annak ellenére, hogy a helyzet javítását szorgalmazó tanerők több ízben megindokolták, miért nem tartják - legfőképpen szakmailag - elfogadhatónak a problémák megtárgyalására a köznevelési kerekasztalt, a szaktárca ismét azt közölte: a civil közoktatási platform által felvetett kérdések megvitatásának fóruma a köznevelési kerekasztal, illetve részben a pedagógusok sztrájkbizottságával folytatott tárgyalás - hangsúlyozta a szaktárca. A civil közoktatási platform visszautasította, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ismét az általa létrehívott köznevelési kerekasztalhoz rendelné a tárgyalásokat szervezetükkel, amelyhez "félszáz, az oktatás teljes spektrumát, a pedagógusokat, szülőket és diákokat képviselő szervezet csatlakozott". 

A platform megismételte:: kezdettől fogva a kormányzat értésére adták, hogy olyan "erősen korlátozott hatókörű" tárgyalásokon, amelynek kereteit az Emmi egyoldalúan határozza meg, nem vesznek részt.

Sipos: nyitottság jellemezte a köznevelési kerekasztalt
"Nyitottság és strukturálás" jellemezte a köznevelési kerekasztal munkáját - ezt a köznevelésért felelős helyettes államtitkár jelentette ki Székesfehérváron, az országos igazgatói konferenciasorozat első állomásán. Sipos Imre a Fejér és Veszprém megye oktatási vezetői számára rendezett konferencián arról beszélt, hogy a köznevelési kerekasztal szakértői munkacsoportját a lehető legtágabbra nyitják, és az oktatás valamennyi aktuális kérdését megvitatják.
A szakszervezetekkel folyó tárgyalásokról elmondta: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete 12 pontjáról - mivel nem fogadták el a köznevelési kerekasztalt - külön zajlanak az egyeztetések, a Pedagógusok Szakszervezete 25 pontja közül viszont sokban szövegszerű megoldási javaslat készült. Folynak az egyeztetések a sztrájkbizottsággal arról, mi minősül elégséges szolgáltatásnak, és azokat hol kell biztosítani - mondta Sipos Imre.

Szerző

Ebben sem mondtak igazat: szó sincs arról, hogy egyéni számlán kezeljék a volt magánnyugdíj-pénztári tagok pénzét

Publikálás dátuma
2019.04.18 22:04
Jól döntöttek, akik a magánnyugdíj-pénztári tagságuk megtartását választották FOTÓ: NÉPSZAVA
Nincs is értelme, de ezt mindig is tudni lehetett.
Az egyik fő ígéret az volt a magánnyugdíjak államosításánál, hogy a megtakarításokat egyéni számlákon kezelik majd az állami rendszerben. Ez azóta sem valósult meg, viszont az akkor államosított 3000 milliárd forintot rég elköltötték, ezért Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdéssel kereste meg Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát a témában - számolt be az RTL Klub híradója. Rétvári válasza szerint viszont a korábbi magánnyugdíjpénztári megtakarítások jóváírása  a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető. (A mondatnak valójában úgy kellene hangzania, hogy az állami rendszerben egyéni számla nem létezhet.) Ennek ellenére senkit nem ér kár - közölte Rétvári -, mert nyugdíjakat úgy számolják, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztárak. A kormány szerint a jelenlegi rendszerből azt lehet látni, hogy ki, milyen nyugdíjra számíthat majd, így nincs is szükség az egyéni, virtuális számlákra. Mesterházy szerint ez azt jelenti, hogy az államosítás idején nyíltan hazudtak annak céljáról és módjáról az embereknek. A híradónak nyilatkozó szakértő szerint a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszerben egyéni számlának valóban nincs értelme, ilyet nem is lehet ígérni.  A mai Kormányinfón Gulyás Gergely is azt közölte, hogy ebben a ciklusban nem lesz egyéni nyugdíjszámla. A jelenlegi felosztó-kiróvó rendszeren a következő években nem változtatnak. 

Reméljük, Kövér László nem idézte Semjént, amikor együttérzését fejezte ki a Notre Dame miatt

Publikálás dátuma
2019.04.18 19:33

Fotó: Vajda József
Nagyon azért nem kapkodta el a francia házelnöknek szóló együttérző levél elküldését.
Az Országgyűlés elnöke levélben fejezte ki együttérzését a francia képviselőház és a szenátus elnökének a Notre Dame-székesegyházban pusztító tűz miatt - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája csütörtökön. Kövér László azt írta Richard Ferrand-nak és Gérard Larcher-nak: megdöbbenve és mély megrendüléssel értesült a kereszténység, a katolikus egyház és az egyetemes kultúra egyik fontos jelképének számító Notre Dame-székesegyházat ért tűzesetről, amely felbecsülhetetlen kárt okozott a rekonstrukció alatt álló épületben. Az Országgyűlés elnöke levelében kifejezte elismerését a francia tűzoltók hősies küzdelméért, amelynek köszönhetően sikerült megóvni "a kereszténység egyik bástyáját" a teljes pusztulástól, csakúgy, mint az épületben őrzött keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményének jelentős részét. Kövér László a magyar Országgyűlés nevében együttérzéséről és támogatásáról biztosította a francia nemzetet, és sok erőt, kitartást kívánt a székesegyház újjáépítéséhez.   Semjén Zsolt kedden még arról értekezett, hogy az égő Notre Dame a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját fejezi ki. "Én ebben egy tragikus szimbólumot látok. Az a Franciaország, amelyik megtagadta - mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk” - mondta a tűz kapcsán a HírTv-ben a nagy vadász. 
Frissítve: 2019.04.18 19:35