Döbbenetes a kormány viselkedése - Újabb akcióra szólít a Tanítanék mozgalom

Publikálás dátuma
2016.04.12 13:50
A Tanítanék mozgalom március végi "polgári engedetlensége" a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt - Fotó: Molnár Ádám, Népszava
Fotó: /
Kockás körök megalakítására hívta fel az iskolákat a pénteki kétórás figyelmeztető sztrájk idejére a Tanítanék mozgalom képviselője kedden azt követően, hogy a kormány nem jelent meg a civil közoktatási platform által kezdeményezett egyeztetésen.

Törley Katalin a sajtó képviselői előtt megdöbbenését fejezte ki, hogy a kormány nem élt a lehetőséggel, és nem ült le a tárgyalóasztalhoz velük, amikor olyan kérdéseket tettek fel, amelyek rendkívül fontosak, a gyerekekről és az ország jövőjéről szólnak. Emlékeztetett arra, hogy március 15-én megígérték, fokozatosan növelik a nyomást. 

Április 15-én kétórás figyelmeztető sztrájk lesz, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szervez, és a civil közoktatási platform, valamint a Tanítanék mozgalom is támogat. Úgy tűnik, a kormány nem érdekelt abban, hogy az oktatás helyzetén javítson - emelte ki a pedagógus. Törley Katalin arra kérte a tenarőket, gondolják végig, mit tudnak tenni a tantestületeken, a kis kollektívákon belül a nyomásgyakorlás érdekében, használják az eddigi szimbólumokat, és alakítsanak helyi szinten kockás köröket. Emellett egész napra szolidaritást hirdetnek, és azt kérte, tűzzenek ki fekete szalagot az iskolákra. 

Ercse Krisztina, a platform koordinátora rámutatott: ők felkészülten várták a kormány képviselőjét a tárgyalásra, a kabinetnek kötelessége lenne, hogy meghallgassa őket. Közben a kormány  azt hazudja, hogy minden rendben van, de semmi sincs rendben. A platform minden szervezete és támogatója nevében megígérte a gyerekeknek, a szülőknek és a pedagógusoknak, hogy nem hagyják abba, nem hagyják, hogy a kormány elbújjon a számonkérés elől. 

Mendrey László, a PDSZ elnöke azt mondta: úgy tűnik, a kormány érdekelt a feszültség fokozásában. Nem érdekli, mit mond a többség, és kiprovokálta a sztrájkot. Hozzátette azt is, hogy támogatják az április 20-i egész napos pedagógussztrájkot is. A kormánynak óriási felelőssége van abban, hogy az érettségikbe ne csússzanak bele.

A civil közoktatási platform megbeszélése a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában, ahová meghívták a kormány képviselőjét, ám a kabinet  nem képviseltette magát a tanácskozáson. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A civil közoktatási platform megbeszélése a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában, ahová meghívták a kormány képviselőjét, ám a kabinet nem képviseltette magát a tanácskozáson. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

 

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke kiemelte: a civil közoktatási platform a tárgyalásokban, a megegyezésben és a működőképes iskolák létrehozásában érdekelt. Erre tettek javaslatot - idézte fel, majd jelezte: szülők és diákok szervezetei is tagjai a szerveződésnek.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke közölte: a még elégséges szolgáltatásokról szóló előző napi kompromisszumos javaslatukra információi szerint egyelőre nem válaszolt a kormány. Szerda reggel tovább folytatódik az egyeztetés az államtitkársággal - jelezte.

A civil közoktatási platform márciusban megfogalmazott 12 pontos követeléséről kívánt egyeztetni a kabinet képviselőivel. Ezek között szerepel az állami finanszírozás növelése, a tanulói terhek csökkentése, a tankönyvválasztás szabadsága, a kötelező testnevelésórák számának csökkentése, a kötelező erkölcstan- és hittanórák megszüntetése.

A témában a szaktárca korábbi közlése szerint előzetes tájékozódó megbeszélést tartottak múlt csütörtökön, ezután arról tájékoztatták az MTI-t, hogy a platform követeléseinek mindegyikével foglalkozik a köznevelési kerekasztal, és azok többsége szerepel a pedagógusok sztrájkbizottsága felvetései között is. Annak ellenére, hogy a helyzet javítását szorgalmazó tanerők több ízben megindokolták, miért nem tartják - legfőképpen szakmailag - elfogadhatónak a problémák megtárgyalására a köznevelési kerekasztalt, a szaktárca ismét azt közölte: a civil közoktatási platform által felvetett kérdések megvitatásának fóruma a köznevelési kerekasztal, illetve részben a pedagógusok sztrájkbizottságával folytatott tárgyalás - hangsúlyozta a szaktárca. A civil közoktatási platform visszautasította, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ismét az általa létrehívott köznevelési kerekasztalhoz rendelné a tárgyalásokat szervezetükkel, amelyhez "félszáz, az oktatás teljes spektrumát, a pedagógusokat, szülőket és diákokat képviselő szervezet csatlakozott". 

A platform megismételte:: kezdettől fogva a kormányzat értésére adták, hogy olyan "erősen korlátozott hatókörű" tárgyalásokon, amelynek kereteit az Emmi egyoldalúan határozza meg, nem vesznek részt.

Sipos: nyitottság jellemezte a köznevelési kerekasztalt
"Nyitottság és strukturálás" jellemezte a köznevelési kerekasztal munkáját - ezt a köznevelésért felelős helyettes államtitkár jelentette ki Székesfehérváron, az országos igazgatói konferenciasorozat első állomásán. Sipos Imre a Fejér és Veszprém megye oktatási vezetői számára rendezett konferencián arról beszélt, hogy a köznevelési kerekasztal szakértői munkacsoportját a lehető legtágabbra nyitják, és az oktatás valamennyi aktuális kérdését megvitatják.
A szakszervezetekkel folyó tárgyalásokról elmondta: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete 12 pontjáról - mivel nem fogadták el a köznevelési kerekasztalt - külön zajlanak az egyeztetések, a Pedagógusok Szakszervezete 25 pontja közül viszont sokban szövegszerű megoldási javaslat készült. Folynak az egyeztetések a sztrájkbizottsággal arról, mi minősül elégséges szolgáltatásnak, és azokat hol kell biztosítani - mondta Sipos Imre.

Szerző
2016.04.12 13:50

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35