Walesa szerint hamisítványok a titkosszolgálati akták

Publikálás dátuma
2016.04.14. 07:35

Lech Walesa, a Szolidaritás szakszervezet egykori vezetője tegnap megtekintette azt az aktát, amely állítólag azt bizonyítja, hogy beszervezte őt a kommunista titkosszolgálat.

A volt köztársasági elnök azonban vitatta a dokumentumok hitelességét – közölte a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) munkatársa, Janusz Romanczuk. Maga a Nobel-békedíjas emberi jogi harcos nem nyilatkozott az IPN-ben történt mintegy háromórás látogatása után. Romanczuk azt közölte, Walesát tanúként idézték be.

A dokumentum Walesa beszervezési és munkadossziéját, egy 1970-ben aláírt együttműködési nyilatkozatot, valamint az 1976-ig az SB-nek adott jelentéseit és saját kezűleg aláírt bevételi nyugtákat is tartalmazza. A volt lengyel elnök február végén azt közölte, be akarja perelni az IPN-t a dokumentum közzétételéért. Mint már akkor fogalmazott, hamisítványokról van szó. A dokumentumokat szakértők vizsgálják.

Korábban már könyv jelent meg arról, hogy Walesát Bolek fedőnév alatt szervezték be, 2000-ben azonban egy bíróság azt állapította meg, hogy a volt elnök az igazságot mondta múltjáról.

EP: veszélyben a lengyel demokrácia
Az alkotmánybíróságot korlátozó lengyel jogszabályváltozások veszélyeztetik a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot - áll az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elfogadott határozatban, amelyben a képviselők aggodalmuknak adnak hangot a törvénymódosítások miatt. Az EP strasbourgi plenáris ülése a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális, a radikális baloldali és a zöld frakció közös határozati javaslatát 513 igen szavazattal, 142 ellenében, 30 tartózkodás mellett fogadta el. A nagy többséggel elfogadott határozat szövegében a képviselők hangsúlyozzák: a közelmúlt lengyelországi fejleményei aggodalmakra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy az alkotmánybíróság képes-e betartatni az alkotmányt és garantálni a jogállamiság tiszteletben tartását. Az állásfoglalás határozottan felszólítja a varsói kormányt, maradéktalanul tegyen eleget a Velencei Bizottság márciusi ajánlásainak, és tartsa tiszteletben az alkotmánybíróság ítéleteit.

Szerző

Véget érhet az ukrán kormányválság

Már csak jóváhagyásra vár az új ukrán kormány, a szavazásra vélhetően ma kerül sor a kijevi parlamentben, a verhovna radában.

Kedden kellett volna jóváhagynia a radának Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök lemondását és az új, Volodimir Hrojszman vezette kabinet beiktatását, de a szavazásra az új koalíción belüli nézeteltérések miatt nem került sor. Tegnap folytatódtak az egyeztetések, az ukrán média szerint sikerrel, megszületett a megállapodás a kabinet összetételéről. A szavazásra a tervek szerint ma kerül sor.

Kétpárti koalíció állt össze, az államfő mögött álló legerősebb tömörülés, a Petro Porosenko Blokk (PPB) és a Jacenyuk vezette Népi Front összefogásával. A két frakciónak nem volt ugyan meg a szükséges többsége a 450 fős parlamentben, de a PPB-hez csatlakozott négy független képviselő, így létrejött egy minimális, 226 fős többség.

Hrojszmann, aki korábban a rada elnöke volt, a PPB politikusa, úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy reméli, megtalálták a mindenki számára elfogadható, a válságból való kilábalást biztosító kormányformulát.

Ám nem mindenki ennyire bizakodó. Sokan azt kifogásolják, hogy „elnöki kormány” lesz, Hrojszman maga is az „elnök embere”, helyettese pedig állítólag Sztepan Kubiv lesz, az államfő korábbi képviselője a radában.

Kárpátalja legismertebb, nagyhatalmú politikusa, Viktor Baloga parlamenti képviselő, a Jedinij Centr regionális párt vezetője kijelentette, a Hrojszman vezette új ukrán kormány nem fogja megoldani sem a gazdasági problémákat, sem pedig a kelet-ukrajnai konfliktust, a miniszterelnök feladata nem az ország megerősítése, hanem Porosenko elnök hatalmának a megszilárdítása lesz.

Miheil Szaakasvili volt grúz elnök, aki jelenleg Odessza kormányzója és „az elnök embere” úgy vélekedett, hogy a kormányváltás dacára az előrehozott választások elkerülhetetlenek a jelenlegi ukrajnai helyzetben. Kijelentette, az elkövetkező hónapokban meglesz az előrehozott voksolás, és azt a „körülötte összegyűlt fiatal reformerek” nyerhetik meg. „Ezt a helyi klánok és oligarchák is tudják, pont ezért minden propagandájuk ellenem irányul" - jelentette ki az ukrán vezető politikussá lett volt grúz államfő.

Szaakasvili ukrán kormányfői ambícióiról hónapok óta folynak a találgatások, de a kormányzó eddig tagadta a feltételezés hitelességét és kijelentette, nem áll szándékában politikai pártot alapítani.

Szerző

Marasztalnák a német államfőt

Publikálás dátuma
2016.04.14. 07:33
Szinte egyöntetű Gauck támogatása a politikai életben és a társadalomban egyaránt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASCHA STEINBACH
Marasztalnák az államfői székben Joachim Gauckot nemcsak a németek, hanem a politikai élet szereplőinek túlnyomó része is. Az egykori emberi jogi harcosnak tehát csak egyetlen szavába kerülne, s elnök maradhatna. Egyetlen dolog szól ellene: a kora. Hivatali ideje lejártakor, 2017-ben 77 éves lesz.

Hektikus hónapokon van túl a német belpolitika a menekültválság miatt. Egyes politikusok, köztük Angela Merkel és Hort Seehofer, a keresztényszocialisták elnökének népszerűsége fel s alá ingázott. A kancellár egyre népszerűbb, de nagyon kiegyensúlyozatlan a helyzet. A németek azt remélik, sikeres lesz Merkel menekültpolitikája, s a menekültek számának folyamatos csökkenése akár kedvező jel is lehet, korai lenne azonban még kijelenteni azt, hogy minden a tervek szerint halad.

Mindenesre a március legvégén a Forsa ügynökség által nyilvánosságra hozott adatok megerősítik azt a trendet, amely szerint a kancellár népszerűsége folyamatosan araszol felfelé. Akkor 52 százalék tartotta őt a legalkalmasabbnak a kancellári posztra,, de akadt olyan felmérés is, amely szerint 55 százalék vélte úgy: nála jobban senki sem irányíthatná az ország ügyeit. A Forsa vezetője, Manfred Güllner úgy vélte, hogy ez az emelkedés elsősorban a brüsszeli terrortámadásokra vezethető vissza, mert a félelem nyomán a társadalomban is összefogás tapasztalható.

Ami a legnépszerűbb pártpolitikusok listáját illeti, az első helyen kitartóan Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter áll 63 százalékkal. Ám az ő népszerűsége nem ragad át saját pártjára, a szociáldemokratákra. A második helyen némi meglepetésre a Zöldek politikusa, Winfried Kretschmann, baden-württembergi miniszterelnök található 62 százalékkal. Ugyanennyien bíznak Wolfgang Schäuble pénzügyminiszterben. Kiváló szakembernek tartják, s honfitársai szeretik kissé nyers stílusát. Hogy Angela Merkel nimbuszának nem ártott annyira a menekültválság, azt a Forsa felmérése is bizonyítja: 61 százalék elégedett a teljesítményével, vagyis hibahatáron belüli két százalék választja el a legnépszerűbbnek tartott Steinmeiertől. Egy másik felmérés szerint egyébként a megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy: Angela Merkelnek a 2017 őszén esedékes parlamenti választás után is kancellárnak kell maradnia. Ez már a negyedik megbízatása lenne. A CDU-CSU támogatóinak 87 százaléka szeretné továbbra is Merkelt látni a kancellári székben.

Miközben azonban a kormány politikusainak népszerűsége, ha egy-két százalékkal is, de folyamatosan változik, a németek évek óta rendkívül elégedettek elnökükkel. Ezért a nagy többség úgy látja, magától értetődő, hogy Joachim Gaucknak újabb államfői megbízatást kellene vállalnia. Az Emnid iroda felmérése szerint a megkérdezettek 63 százaléka vélekedik úgy, hogy a német elnöknek kellene maradnia az államfői székben 2017 után is – írta a Bild napilap. A következő elnökválasztást jövőre rendezik meg, s amennyiben újraválasztanák Joachim Gauckot, úgy 2022-ig maradhatna az elnöki székben. A megkérdezetteknek mindössze 27 százaléka utasította el esetleges újbóli jelölését.

Maga az államfő nem akarja elsietni szándékainak bejelentését. Amennyiben azonban úgy döntene, elnök akar maradni, úgy egészen biztosan lehetősége is lenne erre, mert az uniópártok, az SPD, a Zöldek, valamint az FDP támogatására is számíthatna a törvényhozásban. Sőt, még a Balpárt részéről is hallani olyan hangokat, amelyek szerint elégedettek eddigi tevékenységével. Csak a jobboldali radikális Alternatíva nem akar hallani újraválasztásáról.

Azért is tűnik szinte evidensnek Gauck második elnöki mandátuma, mert amennyiben másik személyt kellene jelölni a helyére, az óhatatlanul is ellentéteket szülne a koalícióban, amire most a legkevésbé sem lenne szüksége Angela Merkel kabinetjének. Maga a kancellár is elismerte, amennyiben Gauck maradni kívánna, „azzal komoly gondoktól mentesítene bennünket”. Rábeszélni van idő, hiszen amint Norbert Lammert parlamenti elnök egy közleményéből kiderült, a törvényhozás 2017. február 12-én dönt az államfő személyéről. Gauck megbízatása 2017. március 17-én jár le, s az alkotmány szerint az új államfő megválasztására legkorábban a hivatali idő lejárta előtt harminc nappal kell sort keríteni.

Szinte meglepő az az egyetértés, ami a pártok képviselőitől hallható Gauck támogatása kapcsán. Még a nagykoalíció belső ellenzékeként fellépő keresztényszocialista elnök, Horst Seehofer is egyértelműen kiállt mellette. „Kiegyensúlyozott és bölcs kijelentéseivel bizonyította, hogy ő a megfelelő ember a Bellevue kastélyban” – hangoztatta. A CDU elnökhelyettese, Volker Bouffier is úgy vélte, Gauck kiváló elnök. Az ellenzéki Zöldek egyik társelnöke, Cem Özdemir szintén további öt évre marasztalná az elnöki székben. „Az első megválasztásakor is támogattuk, s most is így tennénk” – mutatott rá. Lényegében egyetlen dolog szólna megválasztása ellen: a kora. Jövőre 77 éves lesz, idősebb, mint Theodor Heuss, Heinrich Lübke oder Richard von Weizsäcker hivatali idejének lejártakor.

Gauck az eltelt három év alatt többször is bizonyította, nem könnyű kizökkenteni a gondolatmenetéből. Amit eltervez, azt végre is hajtja. Elfogult köztársasági elnöknek nem nevezhetnénk még akkor sem, ha már a 2010-es elnökválasztás során is őt támogatták a baloldali pártok a zűrös korrupciós ügyekbe keveredett Christian Wulffal szemben. Utóbbi aztán lemondásra kényszerült, így Gauck 2012-ben ismét megmérettethette magát. Mivel a kereszténydemokraták akkori koalíciós partnere, a liberális FDP is felsorakozott a Gauckot támogató szociáldemokraták és környezetvédők mögé, ezután Merkelnek sem maradt más választása: 2012. február 19-én a Balpárt kivételével az összes parlamenti tömörülés közös jelöltjévé tette meg. Ugyanazon évben, március 18-án választották meg államfővé.

A német evangélikus lelkész, teológus, aki az újraegyesítés után az NDK állambiztonsági szolgálatának iratait feltáró hivatal elnöke volt 2000-ig, szerényen megjegyezte: nem tud majd minden várakozásnak megfelelni. Arra a kérdésre viszont, tart-e a kihívástól, magabiztosan jelentette ki: "a félelem tartozott életem kedvenc témái közé".

A 76 éves Gauck mindig hűséges maradt elveihez, a szabadság, az emberi méltóság védelméhez és az európai alapértékek tiszteletéhez. 2014 júniusában például élesen bírálta Oroszországot a szarajevói, Ferenc Ferdinánd trónörökös elleni merénylet századik évfordulóján, amiért a Kreml hátráltatta Ukrajna közeledését az Európai Unióhoz. Ennél még messzebbre ment ugyanezen évben, szeptember elsején, a második világháború kitörésének 75. évfordulóján, amikor egy gdanski beszédében egyenesen azt mondta, Oroszország „de facto felmondta a partnerséget a Nyugattal”. Egyben azzal vádolta a Kremlt, hogy támogatást nyújt a kelet-ukrajnai szakadároknak.

Szintén feltűnő volt, amint egy 2015. április 23-án elhangzott beszédében Gauck az örményekkel szembeni 1915-1917 közötti török fellépést „népirtásnak” nevezte. A külföldi bírálatokra meglehetősen érzékenyen reagáló török külügyminisztérium erre azt közölte, a német elnöknek „nem áll jogában olyan bűncselekménnyel vádolni a török népet, amit nem követett el”.

Felmérések szerint Gauck munkájával a megkérdezettek 67 százaléka elégedett, tehát a kormány minden politikusánál népszerűbb.

Az Európát érintő kérdések mellett gyakorta foglalt állást az emberi jogokról, érezhetően ez egyik kedvenc témája. Ezzel komoly elismerést váltott ki az ENSZ különböző szervezeteinél. Rendkívül pozitív visszhangra talált, hogy találkozott a német neonáci terrorsejt áldozataival. Fontos alapelve az emberség. Mint mondja, emberinek kell lenni a vezetőknek, hiszen egy országot képviselnek. Gauck a Spiegelnek adott interjújában az emberektől is aktivitást várt. "Nem elég az, hogy a számítógép, vagy a tévé előtt, illetve magazinokat olvasva tájékozódunk a világban zajló eseményekről" - emelte ki.

A populizmus nagyon távol áll Gaucktól. Sőt kifejezetten irritálja. Életrajzírója, Norbert Robers találóan jegyezte meg: "Joachim Gauck messzemenően a régi maradt. Igazi polgárelnök".