Lassan összeérnek a sztrájkok

Publikálás dátuma
2016.04.14. 07:09
„Nem gördült akadály a jogszerű sztrájk megszervezése elé. Az akadály oda zuhant” – Galló Istvánné és Mendrey László FOTÓ: MTI/K
Majdnem teljes szolgáltatásra kötelezi a tanárokat a kormány az április 20-ra tervezett országos, egész napos sztrájk idejére, a szakszervezetek szerint ez visszaélés a joggal. Pénteken kétórás figyelmeztető sztrájk lesz, a tanárok mellett az egészségügyisek is akcióznak. Április 20-án sztrájkol a szociális ágazat 92 ezer dolgozója is.

Elfogadta a kormány diktátumát a Pedagógusok Sztrájkbizottsága, minden iskolában biztosítani kell a gyerekek felügyeletét az április 20-ra tervezett egész napos tanársztrájk ideje alatt. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint Palkovics László oktatási államtitkár szerdán öt órán át tárgyalt a sztrájkbizottság képviselőivel - a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnökeivel - a sztrájk idején még elégséges szolgáltatásokról, amelyeket a 2010-ben módosított sztrájktörvény ír elő. A kabinet elérte célját: azzal, hogy az elégséges szolgáltatás követelménye címén sztrájk idején is majdnem teljes szolgáltatásra kötelezik a tanárokat, magát a sztrájkot tennék/teszik súlytalanná.

Ezzel lényegében szembemennek a Fővárosi Törvényszékkel is, amely egy sztrájkügyekben hozott korábbi végzésében leszögezte: a sztrájk joga ily módon nem üresíthető ki. A sztrájkbizottság is ebből a végzésből indult ki, így először az abban foglaltakat javasolták, vagyis hogy tankerületenként egy, szükség esetén több iskolát jelöljön ki az iskolafenntartó a diákok felügyeletére. A hatalomnak ez - érthető módon - nem tetszett, így az a kormány, amelynek több képviselője néhány hete még válogatott ocsmányságokkal illette az orbáni oktatáspolitika ellen tiltakozó diákokat és szüleiket is, most csakis az ő jogaikat szem előtt tartva úgy érvel: a gyerekek és a szülők életét "nem lehet ellehetetleníteni" azzal, hogy a diákok egy napig ne mehessenek iskolába.

A sztrájkbizottság nehéz helyzetbe került. Hétfőn újabb javaslatot tettek: mérjék fel minden iskolában azok körét, akik részt vennének a sztrájkban, és hogy hol, mennyi tanuló lenne jelen, majd ezután határozzák meg, mely iskolákban szükséges az elégséges szolgáltatások biztosítása. A kormány ezt sem fogadta el. Galló Istvánné PSZ-elnök kedden, a Civil Közoktatási Platform egyeztetésén - ahová hiába várták a kormány képviselőit - már jelezte: 20-án mindenképpen megtartják a sztrájkot. Bírósághoz is fordulhatnának, amelynek öt munkanapja lenne dönteni az elégséges szolgáltatásokról, ám ha a döntést - attól függően, kinek a javára szól -, egyik vagy a másik fél megfellebbezné, a jogi hercehurcával a sztrájk ideje akár májusra is átcsúszna. Ezt azért nem szeretnék, mert ekkor kezdődik az érettségi időszak: nem akarják nehéz helyzetbe hozni a diákokat, és a sztrájkban részt vállaló pedagógusok száma is jelentősen megcsappanna.

"Nem gördült akadály a jogszerű sztrájk megszervezése elé. Az akadály oda zuhant" - mondta még kedden Galló Istvánné, hozzátéve: a kormány magatartása elbátortalaníthatja, de akár tovább is hergelheti a pedagógusokat. "Mikor sikeres egy sztrájk? Akkor, ha nagyon sokan vesznek részt rajta, vagy akkor, ha eredményekkel jár?" - tette fel a kérdést, emlékeztetve: Magyarországon legutóbb 1995-ben volt országos pedagógussztrájk, ami után Fodor Gábor akkori oktatási miniszter lemondott. Hangsúlyozta: nagyon számítanak a szülőkre, szülői szervezetekre. A sztrájkbizottság a diktátum elfogadását egyelőre nem akarta kommentálni, a mai napra ígértek tájékoztatást. Azt viszont megtudtuk, hogy a szerdai egyeztetésen a szakszervezetek és a kormány képviselői nem állapodtak meg abban, hogy még aznap beszámolnak a fejleményekről, így a minisztérium "győzelmi" közleménye őket is meglepte.

„Nem gördült akadály a jogszerű sztrájk megszervezése elé. Az akadály oda zuhant” – Galló Istvánné és Mendrey László FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

„Nem gördült akadály a jogszerű sztrájk megszervezése elé. Az akadály oda zuhant” – Galló Istvánné és Mendrey László FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

"Ez nem más, mint visszaélés a joggal" - reagált Mendrey László a kormány egész napos sztrájkkal és elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatos elképzeléseire. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke ezt még jóval azelőtt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy megjelent volna a minisztérium közleménye. A PDSZ ugyanis április 15-re kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett, ám mint kiderült, ez sem ment egyszerűen. Először szóba sem akart állni velük a Klik, majd ugyancsak azt követelte, hogy péntek reggel 8 és 10 óra között minden iskolában legyen felügyelet. A PDSZ szerint figyelmeztető sztrájk esetén ez még elfogadható, egész napos sztrájknál már nem az. Kiderült az is: a tankerületek nem megfelelően tájékoztatják az igazgatókat, ezért a tanároknak és a szülőknek is kételyeik vannak a kétórás sztrájk jogszerűségét illetően.

A figyelmeztető sztrájk abszolút törvényes, aki abban részt vesz, semmilyen retorzió nem érheti. Korábban ugyanerre a napra hirdetett újabb polgári engedetlenségi akciót a Tanítanék Mozgalom, ám ez elmarad, ők is a PDSZ sztrájkját támogatják. "Arra kérünk mindenkit, hogy használjon kockás-fekete szimbólumokat" - mondta Mendrey, utalva arra, hogy az oktatás- és egészségügyi tiltakozás összeért. A fekete ruhás nővérként elhíresült Sándor Mária hozzátette: az egészségügyisek "fekete ruhás pénteket" hirdettek; arra akarják felhívni a civil társadalom figyelmét, hogy ha nem állnak ki egy jobb egészségügyért, nem lesz változás.

Szociális sztrájk is lesz
Jövő szerdára egynapos munkabeszüntetést hirdetett a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság is a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazat 92 ezer dolgozójának. Az időpont kiválasztásával is jelezni kívánják az összefogást a pedagógusokkal - mondta lapunknak Szűcs Viktória. A sztrájkbizottság ügyvivője jelezte: a munkabeszüntetés időtartamát minden munkahely önállóan határozhatja meg, de a visszajelzések alapján a bölcsődék többsége egész nap zárva lesz, mert nem alapszolgáltatást nyújtanak, más területeken pedig jellemzően két órára függesztik fel a munkát. A Fővárosi Törvényszék tavaly augusztusban a sztrájkbizottságnak adott igazat az elégséges szolgáltatásokról másfél évig tartó vitában, így a humántárca szerintük semmit nem tehet a jogszerű munkabeszüntetés ellen. Szűcs szerint a kormány döntéseket halogató taktikázása, az alacsony fizetések, a diplomás és az alacsonyabb végzettségű dolgozók közt egyre tágabbra nyíló bérolló mostanra juttatta odáig az ágazat munkavállalóit, hogy készek sztrájkkal nyomatékot adni követeléseiknek. El akarják érni a pedagógus életpálya kiterjesztését a középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőkre, rajtuk kívül minden szociális területen dolgozó szakembernek és kisegítő munkát végzőnek 20 százalékos béremelést követelnek, továbbá érdemi érdekegyeztetést és a munkaközi szünetet a munkaidő részének tekintő jogszabály gyakorlati érvényesítését akarják kiharcolni.
G. E.

Szerző

Azt várnák, hogy gúzsba kötve agyhalott gyerekeket neveljünk

Publikálás dátuma
2016.04.14. 07:07
Fotó: Molnár Ádám
A mai iskolarendszer avítt, pókhálós kétszáz éves modellt követ, tőlünk meg azt várnák, hogy gúzsba kötve agyhalott gyerekeket neveljünk - mondja Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik képviselője, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusa. A tüntetések arcaként ismertté vált tanárnő botcsinálta akciószervezőnek tartja magát, és a szakmai kérdések mellett stílusról, modorról, félfeudális viszonyokról is beszél.

- Pukli Istvánról már tudjuk, hogy ávós nagypapája volt, és beépített MSZP-s ügynök. Önről mi derülhet ki?

- Érdekes családom van. Egyik ágon a pezsgőgyáros Törleyek a felmenőim, a másik ágon neves és kevésbé neves matematikusok voltak az ősök. De olyan izgalmakkal, mint egy ávós nagypapa, nem szolgálhatok.

- Én is pedagógusként végeztem a nyolcvanas évek végén, és a pálya már akkor sem volt kapós. Miért éppen a tanítást választotta?

- Véletlenek sorozata vezetett oda, hogy ma pedagógus vagyok. Még egyetemista koromban se tudtam igazán, mi leszek, ha nagy leszek, de a nyelveket szerettem, ezért végeztem el Pécsett a francia szakot. A diploma után tanársegéd lettem a pécsi egyetemen, később fordításból, tolmácsolásból éltem. Amikor megszületett a lányom, éreztem, hogy nem mehet így tovább, mert túl sok, azonnal ugrani kell, és nem tudok eleget a gyerekemmel lenni. Ekkor, vagyis 18 éve keresett meg a régi iskolám, azóta tanítok a Kölcseyben.

- Kéri László politológus azt mondta: a kormány hatalma megáll az iskola kapujánál, az osztályteremig már nem jut el. A jelek szerint önök nem így érzik.

- Sokáig a tanárok is úgy vélekedtek, hogy bár minden egyre rosszabb, de milyen jó, hogy becsukjuk az ajtót, onnantól miénk a terep. De azokat az intézkedéseket, amelyek gyakorlattá váltak, egy idő után nem lehetett kizárni az osztálytermekből.

- Fogalmazhatunk úgy, hogy az új köznevelési szisztéma azt várja a tanároktól, hogy gúzsba kötve táncoljanak? Vagy a táncra sem tartanak igényt?

- Szerintem nem, minden a mi gúzsba kötésünket szolgálja. Azt, hogy élőhalott tanárok agyhalott gyerekeket neveljenek. Látszólagos mozgásterünk sem volt, az új tankönyvek például nagyon sok kollégának okoztak konkrét, napi gondokat.

- Rebesgetik, hogy a kreatívabb tanárok szamizdatból tanítanak, vagyis régi, fénymásolt könyvekből.

- Sok helyen akad erre példa, egyszerűen azért, mert használható könyvekből akarunk dolgozni. A kötelező benntartózkodás is nyűg, mert nem lehet értelmesen kitölteni. Aki ismeri a tanári szobákat, az pontosan tudja, hogy képtelenség ott órára felkészülni, dolgozatot javítani. Tehát iszonyú sok időt töltünk bent, utána otthon elvégezzük a munkánkat, ráadásul tele vagyunk haszontalan, fölösleges feladatokkal. Nem csoda, hogy egyre fáradtabbak lettünk, egyre romlott a kedvünk, egyre jobban kiégtünk.

- Mindenki? Vagy csak azok, akik még őriztek a lelkükben valamiféle szabadságot?

- Ők érezték meg először, hogy baj van. Volt egy kisebbség, amely már az új köznevelési törvény bevezetésekor tiltakozott. Amikor aztán az intézkedések életbe léptek, a kollégák túlnyomó többsége a saját bőrén érezte, hogy ez borzasztó. Nem volt már öröm a munkában. Illetve de: a gyerekek… És azért a mi iskolánkban mindig kitaláltunk valamit, ami ugyan pluszterheléssel járt, de legalább olyasmi volt, amitől érdemes tanárnak lenni.

- Milyen sors jut ilyen iskolarendszerben a gyerekeknek?

- Hát ez az, ami végképp tarthatatlan! Én franciát tanítok, osztályfőnök is vagyok, és látom, hogy a gyerekek elnyűttek, fogy a motivációjuk, elvész belőlük a világra való nyitottság. Rá lehet ezt kenni a sok gépezésre, de én tudom, mert elmondják, hogy elsősorban a rájuk kényszerített, léleknyomorító metódus viseli meg őket. A súlyos helyzetet tovább rontotta, hogy az idén beindultak a minősítések, ott a lebegett a fejünk fölött az abszurd tanfelügyeleti rendszer – ebbe a nyomasztó hangulatba robbant bele a miskolciak levele.

- Mi, kívülállók úgy éltük ezt meg, mintha egy szelepet nyitottak volna ki – egyszer csak megszűnt a hallgatás, a tespedés. Ja, és Klinghammer István nyilván bánja már, hogy bedobta a köztudatba az „ápolatlan, kockásinges tanárokat”. Azóta a fél ország rajta röhög.

- Klinghammer úr nagy szívességet tett nekünk. Ha ő nincs, előbb-utóbb kellett volna valami szimbólum, ami mögé föl lehet sorakozni. Sokat segített az időjárás is, mert a másik szimbólumunk az esernyő lett.

- Elemi erejű megmozdulás volt. Gondoltak rá, hogy így lesz?

- Nem volt időnk gondolkozni. Kezdettől állandó száguldásban vagyok, és mindig azt hiszem, hogy most ritmust váltunk, de nem. Elképesztő tempóban követték-követik egymást az események és lenyűgöző pillanatok voltak-vannak. A februári tüntetésen jelent meg először az össztársadalmi összefogás fönt a színpadon, és lent a téren. Azt hittem, ezt már nem lehet fokozni, de lehetett, mert a márciusin még jobban fáztunk, és szívszorító volt látni az ázó, didergő, de egységes, erőt sugárzó, hatalmas tömeget.

A Századvég bírált is

Újabb cikket közölt a Vs.hu a Miniszterelnökségtől kiperelt Századvég-tanulmányokról. A kormány agytrösztjének számító cégcsoport 4 milliárdért készített háttértanulmányokat a kabinetnek, amelyekből többek között kiderült: az emberek nem támogatták a stadionépítéseket. A portál a cikksorozat negyedik részében a kormány döntéseivel, terveivel kapcsolatos Századvég-kritikákat szedte csokorba.

"Sok fontosabb gazdaságpolitikai döntés azt az érzetet kelti, hogy improvizatív módon született. Véleményünk szerint a munkahelyvédelmi akcióterv is ilyen. Mivel a kormány az elmúlt két évben sorozatosan megsértette legszegényebb rétegek érdekeit, ennek hatására fokozatosan növekedtek a szociális feszültségek. Ezért most egyfajta tűzoltásként kitalálta a programcsomagot, amelynek a kormányzati cikluson belüli pozitív hatása azonban meglehetősen bizonytalan" – írták egy 2012 júliusában készült tanulmányban.

Matolcsy György népesedést ösztönző akkori programjáról is úgy látták, hogy inkább tekinthető helyzetértékelésnek, mint valós programnak. Az állítások többsége nincs számításokkal alátámasztva, rövid távú szavazatmaximalizálásra épülő ötleteket tartalmaz, amelyek ráadásul óriási költségvetési forrást igényelnének. A Századvég szerint az is problémás, hogy a születésszám növekedését nem a nyugdíjreformtól kellett volna várni.

A portál szerint az ilyen elejétől a végéig kritikus tanulmányokból alig akadt, inkább egy-egy döntés kockázataira figyelmeztettek a kabinet elemzői. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (Klik) kapcsolatban például azt írták, hogy a közoktatás államosítása önmagában lehet képes arra, hogy a következő országgyűlési választások eredményét befolyásolja vagy akár eldöntse. Szakmai szempontból sem értettek egyet a közoktatás teljes államosításával. Nem támogatták a rezsicsökkentést, mert az energetikai szektor „rendkívül tőke- és eszközigényes ágazat”, amiben időigényes a projektek tőkeigénye, ezért a magánvállalatok profitérdekének csökkentése veszélyeztetheti a lakossági ellátás biztonságát. 2013 februárjában a Századvég azért bírálta a kormányt, mert nincs igazán korrupcióellenes stratégiája. Közvélemény-kutatásukból az derült ki, hogy a választók 70 százaléka nem a hivatali ügyintézőket tartja korrumpálhatónak, hanem a politikai döntéshozatalban lát korrupciós kockázatot.

Rogán Antal annyit jegyzett meg a tanulmányokkal kapcsolatban kedden az RTL Klubon, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok 27 milliárd forintot költöttek, túlnyomóan közbeszerzés nélkül, hasonló feladatokra. Ezért a miniszterelnök kabinetfőnöke nem tartja kínosnak a Vs.hu-n közzétett tanulmányokat.

Szerző