Lassan összeérnek a sztrájkok

Publikálás dátuma
2016.04.14 07:09
„Nem gördült akadály a jogszerű sztrájk megszervezése elé. Az akadály oda zuhant” – Galló Istvánné és Mendrey László FOTÓ: MTI/K
Majdnem teljes szolgáltatásra kötelezi a tanárokat a kormány az április 20-ra tervezett országos, egész napos sztrájk idejére, a szakszervezetek szerint ez visszaélés a joggal. Pénteken kétórás figyelmeztető sztrájk lesz, a tanárok mellett az egészségügyisek is akcióznak. Április 20-án sztrájkol a szociális ágazat 92 ezer dolgozója is.

Elfogadta a kormány diktátumát a Pedagógusok Sztrájkbizottsága, minden iskolában biztosítani kell a gyerekek felügyeletét az április 20-ra tervezett egész napos tanársztrájk ideje alatt. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint Palkovics László oktatási államtitkár szerdán öt órán át tárgyalt a sztrájkbizottság képviselőivel - a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnökeivel - a sztrájk idején még elégséges szolgáltatásokról, amelyeket a 2010-ben módosított sztrájktörvény ír elő. A kabinet elérte célját: azzal, hogy az elégséges szolgáltatás követelménye címén sztrájk idején is majdnem teljes szolgáltatásra kötelezik a tanárokat, magát a sztrájkot tennék/teszik súlytalanná.

Ezzel lényegében szembemennek a Fővárosi Törvényszékkel is, amely egy sztrájkügyekben hozott korábbi végzésében leszögezte: a sztrájk joga ily módon nem üresíthető ki. A sztrájkbizottság is ebből a végzésből indult ki, így először az abban foglaltakat javasolták, vagyis hogy tankerületenként egy, szükség esetén több iskolát jelöljön ki az iskolafenntartó a diákok felügyeletére. A hatalomnak ez - érthető módon - nem tetszett, így az a kormány, amelynek több képviselője néhány hete még válogatott ocsmányságokkal illette az orbáni oktatáspolitika ellen tiltakozó diákokat és szüleiket is, most csakis az ő jogaikat szem előtt tartva úgy érvel: a gyerekek és a szülők életét "nem lehet ellehetetleníteni" azzal, hogy a diákok egy napig ne mehessenek iskolába.

A sztrájkbizottság nehéz helyzetbe került. Hétfőn újabb javaslatot tettek: mérjék fel minden iskolában azok körét, akik részt vennének a sztrájkban, és hogy hol, mennyi tanuló lenne jelen, majd ezután határozzák meg, mely iskolákban szükséges az elégséges szolgáltatások biztosítása. A kormány ezt sem fogadta el. Galló Istvánné PSZ-elnök kedden, a Civil Közoktatási Platform egyeztetésén - ahová hiába várták a kormány képviselőit - már jelezte: 20-án mindenképpen megtartják a sztrájkot. Bírósághoz is fordulhatnának, amelynek öt munkanapja lenne dönteni az elégséges szolgáltatásokról, ám ha a döntést - attól függően, kinek a javára szól -, egyik vagy a másik fél megfellebbezné, a jogi hercehurcával a sztrájk ideje akár májusra is átcsúszna. Ezt azért nem szeretnék, mert ekkor kezdődik az érettségi időszak: nem akarják nehéz helyzetbe hozni a diákokat, és a sztrájkban részt vállaló pedagógusok száma is jelentősen megcsappanna.

"Nem gördült akadály a jogszerű sztrájk megszervezése elé. Az akadály oda zuhant" - mondta még kedden Galló Istvánné, hozzátéve: a kormány magatartása elbátortalaníthatja, de akár tovább is hergelheti a pedagógusokat. "Mikor sikeres egy sztrájk? Akkor, ha nagyon sokan vesznek részt rajta, vagy akkor, ha eredményekkel jár?" - tette fel a kérdést, emlékeztetve: Magyarországon legutóbb 1995-ben volt országos pedagógussztrájk, ami után Fodor Gábor akkori oktatási miniszter lemondott. Hangsúlyozta: nagyon számítanak a szülőkre, szülői szervezetekre. A sztrájkbizottság a diktátum elfogadását egyelőre nem akarta kommentálni, a mai napra ígértek tájékoztatást. Azt viszont megtudtuk, hogy a szerdai egyeztetésen a szakszervezetek és a kormány képviselői nem állapodtak meg abban, hogy még aznap beszámolnak a fejleményekről, így a minisztérium "győzelmi" közleménye őket is meglepte.

„Nem gördült akadály a jogszerű sztrájk megszervezése elé. Az akadály oda zuhant” – Galló Istvánné és Mendrey László FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

„Nem gördült akadály a jogszerű sztrájk megszervezése elé. Az akadály oda zuhant” – Galló Istvánné és Mendrey László FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

"Ez nem más, mint visszaélés a joggal" - reagált Mendrey László a kormány egész napos sztrájkkal és elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatos elképzeléseire. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke ezt még jóval azelőtt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy megjelent volna a minisztérium közleménye. A PDSZ ugyanis április 15-re kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett, ám mint kiderült, ez sem ment egyszerűen. Először szóba sem akart állni velük a Klik, majd ugyancsak azt követelte, hogy péntek reggel 8 és 10 óra között minden iskolában legyen felügyelet. A PDSZ szerint figyelmeztető sztrájk esetén ez még elfogadható, egész napos sztrájknál már nem az. Kiderült az is: a tankerületek nem megfelelően tájékoztatják az igazgatókat, ezért a tanároknak és a szülőknek is kételyeik vannak a kétórás sztrájk jogszerűségét illetően.

A figyelmeztető sztrájk abszolút törvényes, aki abban részt vesz, semmilyen retorzió nem érheti. Korábban ugyanerre a napra hirdetett újabb polgári engedetlenségi akciót a Tanítanék Mozgalom, ám ez elmarad, ők is a PDSZ sztrájkját támogatják. "Arra kérünk mindenkit, hogy használjon kockás-fekete szimbólumokat" - mondta Mendrey, utalva arra, hogy az oktatás- és egészségügyi tiltakozás összeért. A fekete ruhás nővérként elhíresült Sándor Mária hozzátette: az egészségügyisek "fekete ruhás pénteket" hirdettek; arra akarják felhívni a civil társadalom figyelmét, hogy ha nem állnak ki egy jobb egészségügyért, nem lesz változás.

Szociális sztrájk is lesz
Jövő szerdára egynapos munkabeszüntetést hirdetett a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság is a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazat 92 ezer dolgozójának. Az időpont kiválasztásával is jelezni kívánják az összefogást a pedagógusokkal - mondta lapunknak Szűcs Viktória. A sztrájkbizottság ügyvivője jelezte: a munkabeszüntetés időtartamát minden munkahely önállóan határozhatja meg, de a visszajelzések alapján a bölcsődék többsége egész nap zárva lesz, mert nem alapszolgáltatást nyújtanak, más területeken pedig jellemzően két órára függesztik fel a munkát. A Fővárosi Törvényszék tavaly augusztusban a sztrájkbizottságnak adott igazat az elégséges szolgáltatásokról másfél évig tartó vitában, így a humántárca szerintük semmit nem tehet a jogszerű munkabeszüntetés ellen. Szűcs szerint a kormány döntéseket halogató taktikázása, az alacsony fizetések, a diplomás és az alacsonyabb végzettségű dolgozók közt egyre tágabbra nyíló bérolló mostanra juttatta odáig az ágazat munkavállalóit, hogy készek sztrájkkal nyomatékot adni követeléseiknek. El akarják érni a pedagógus életpálya kiterjesztését a középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőkre, rajtuk kívül minden szociális területen dolgozó szakembernek és kisegítő munkát végzőnek 20 százalékos béremelést követelnek, továbbá érdemi érdekegyeztetést és a munkaközi szünetet a munkaidő részének tekintő jogszabály gyakorlati érvényesítését akarják kiharcolni.
G. E.

Szerző

Teniszpályás, szökőkutas luxusbörtön üzemel Kecskeméten

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Megtévedt rendőrök, vállalkozók és politikusrokonok kapnak helyet a parkettásnak nevezett börtönben, amit el is hagyhatnak, ha kedvük tartja. A rabok munkájával a Ferroplast jár jól – a cég egyik tulajdonosa egy börtönigazgató felesége.
Egyágyas, saját kulccsal zárható szobák, rács nélküli ablakok, saját tévé, parkosított udvar, szökőkút, teniszpálya– ez nem Svédország egyik börtönének leírása, hanem egy régóta működő kecskeméti büntetés-végrehajtási intézményé, - írja a létesítményt részletesen bemutató 24.hu.

Puhára estek

A  „parkettás”, azaz a Bács-Kiskun megyei Büntetés-végrehajtási Intézet II. objektuma létezéséről kevesen tudnak, pedig az 1990-es évek óta üzemel. Ide kerültek az igazságszolgáltatás, a hatóságok és a fegyveres testületek megtévedt tagjai, az úgynevezett védett személyek. A kényelmi szolgáltatások miatt azonban a hely népszerű lett a gazdasági bűncselekmények miatt elítélt vállalkozók, tehetős üzletemberek között, és bennfentesek szerint nagyobb a politikusok rokonságába, közvetlen ismeretségi körébe tartozó elítéltek aránya is a többi magyar fegyintézethez képest. A kecskeméti afféle VIP-börtönné alakult az idők során, bár ezt hivatalosan senki sem ismeri el.
A bentlakóknak nem kell megküzdeniük a magyar büntetés-végrehajtási rendszer általános problémájával, a túlzsúfoltsággal: nincsenek szűk börtönzárkák, az 59 körletből 56 kényelmes egyszemélyes szobának is beillene. A fennmaradó három szobát kétágyasra alakították ki. 
A pozitívumok sorát bővíti az is, hogy ha a fogvatartott úgy dönt, el is hagyhatja az intézet területét. A többség őrfelügyelet nélkül mehet minden nap külsős munkahelyre.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején. Az elítéltek az utcára is szabadon kimehetnek:
A lap munkatársai ottjártukkor többeket láttak a nyitott kapu melletti dohányozóhelyen, miközben fegyőr egyáltalán nem volt a láthatáron.
A Kecskeméttől félórányi autóútra fekvő Táborfalván a Ferroplast Kft. egy műanyag-feldolgozó és -fröccsöntő üzemet működtet. Táborfalva igazi mintaprojekt lett a büntetés-végrehajtás rendszerében: a Belügyminisztérium 2017-es Fogvatartottak reintegrációja című, uniós támogatásból szervezett konferenciáján az egyik előadó a cég ügyvezetője volt, aki igazi win-win vállalkozásként mutatta be az elítéltek alkalmazását. Az előadás szerint a munkaerőhiánnyal küzdő kecskeméti térségben igen komoly eredménynek tekinthető, hogy a cég a megállapodásnak köszönhetően hosszútávon stabilizálni tudta saját munkaerő-utánpótlását. A fogvatartottakkal ráadásul képzett és olcsó munkaerőhöz jutottak. Nem véletlen, hogy az összesen 40 fős vállalkozás 20 elítélt alkalmazását vállalta. 

Családban marad?

A 25 éve alapított Ferroplast Kft. forgalma az elmúlt években meredeken emelkedett, egyre közelebb került a milliárdos szinthez, és közben komoly nyereséget biztosított a tulajdonosoknak is. Az adózott eredmény 2015-2016-ban megközelítette az évi 100 milliót, de 2017-ben is 54 millió forint volt. A kecskeméti fogvatartottakkal dolgozó Ferroplast Kft. egyik tulajdonosa, Füzesiné Gajdácsi Magdolna az egyik szomszédos Bács-Kiskun megyei börtön igazgatójának felesége. Füzesi Viktorezredes az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetet vezeti. Furcsa csavar, hogy a kecskeméti bv-intézet parancsnokának felesége viszont éppen az állampusztai börtönben működő gazdasági vállalkozásban kapott vezetői állást. Zachar Tibor felesége információink szerint az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. tésztagyárának lett az üzemvezetője. A 2017-ben átadott tésztaüzem műszakonként közel egy tonna tarhonyát, csőtésztát, spagettit képes gyártani. Ez az üzem látja el az összes bv-intézetet száraztésztával.
A portál megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy egy magasrangú bv-s vezető felesége és annak családja profitál a fogvatartottak munkájából. A válasz szerint ez nem összeférhetetlen:
„Az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka a jogszabályi előírásoknak megfelelően erről a tényről korábban tájékoztatta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát. Ennek a vizsgálata azt támasztotta alá, hogy nincsen összefonódás a beosztás és a vállalkozás vezetése között.”

Önálló élet helyett elszigeteltség vár a fogyatékkal élőkre a kormány tervei szerint

Publikálás dátuma
2019.03.19 06:45
Magyarországon 20 ezer ember él valamilyen zárt intézményben
Fotó: Népszava/ Vajda József
A kabinet felszámolná a nagy szociális intézményeket, ám szakmai szervezetek szerint az erről szóló koncepció továbbra is ellentétes a fogyatékkal élő emberek érdekeivel.
Mindössze egyetlen szót emelt át az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) 17 oldalas szakmai javaslatából abba a hamarosan a kormány elé kerülő koncepcióba, ami a nagylétszámú, bentlakásos szociális intézmények felszámolását (hivatalos nevén: kitagolását) célozza. A MEOSZ szerint elfogadhatatlan a kormány hozzáállása a szakmai együttműködéshez, ahogy az is, hogy a kitagolási stratégiát úgy fogadhatják el, hogy az hemzseg a szakmai hibáktól. Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer ember él valamilyen zárt, a társadalomtól elszigetelt intézményben, összezárva akár több száz másik, speciális szükségletű emberrel. Nekik nagyon kevés vagy szinte semmilyen döntési szabadságuk nincs arról, hogyan éljék életüket – holott a fogyatékkal élő emberek jelentős része kisebb-nagyobb segítséggel ugyan, de képes lenne az önállóbb életre. A kitagolás elvben ezt segítené elő: az elzárt intézmények helyett az önálló életvitelt biztosító lakhatási formák (mint például a támogatott lakhatás) kialakítása a cél. A kormány tervei azonban továbbra is abba az irányba mutatnak, hogy a nagy zárt intézmények helyett kisebb, de továbbra is a társadalomtól inkább elszigetelt otthonokat hoznak létre. – A kormány elé kerülő előterjesztésnek nem célja a fogyatékos emberek valódi társadalmi befogadása, ráadásul további feszültségeket generál – fogalmazott a MEOSZ elnöke abban a levélben, amelyben Fülöp Attila szociális államtitkárnak foglalta össze aggodalmait. Kovács Ágnes szerint a koncepció ellentétes a MEOSZ mindazon törekvéseivel, amelyekkel biztosítani lehetne a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes, önrendelkező életét, ezért annak elfogadását ebben a formában nem tudják támogatni. A tervezet szerinte nem tartalmaz garanciákat arra vonatkozóan, hogy az uniós források bevonásával ne jöhessenek létre újabb, a fogyatékos emberek érdekeivel szembemenő körülmények (a kormány mintegy 77 milliárd uniós forrást biztosít a kitagolási projektre). Hasonló aggályokat fogalmazott meg korábban az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) is. Mint írták, az eddig ismertté vált programok a nagylétszámú intézményrendszer és a nagytömegű ellátási formák további fenntartására és nem a lebontására irányulnak.
Kovács Ágnes sérelmezte továbbá, hogy a MEOSZ-nak, mint a mozgáskorlátozott emberek legnagyobb érdekvédelmi szervezetének csak arra adott lehetőséget a kormány, hogy „esetleges észrevételeit megküldhesse”, miközben tavaly novemberben azért kötöttek partnerségi megállapodást az Emmivel, hogy valóban szembenézzenek a problémákkal. Mindezzel kapcsolatban kerestük a minisztériumot és a szociális államtitkárságot, ám hétfő estig nem kaptunk tájékoztatást.

Máshol is csak papíron elkötelezettek

Az Európai Unióban mintegy 1,2 millió ember él szegregáltan, bentlakásos szociális intézményekben. Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének aláírásával az EU, valamint mind a 28 tagállam külön-külön is kötelezettséget vállalt arra, hogy a nagylétszámú bentlakásos szociális intézményeket kitagolja. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2014-2018 között átfogó kutatást végzett a folyamatról. Az eredmények szerint az EU országainak kétharmada papíron elköteleződött a kitagolás mellett, ám a gyakorlati megvalósulás számos problémába ütközött. A kitagolás anyagi támogatása akadozik, sokszor a nagy intézmények felújítására költenek. Nem történik meg a társadalom érzékenyítése, a civil és szakmai szervezetek bevonása a folyamatba. Előfordul szelektív kitagolás: elsősorban a fiatalabb és enyhébb fogyatékossággal élőket vonják be, a „problémásabb” érintetteket háttérbe szorítva.

Frissítve: 2019.03.19 06:45