Ez csak a jéghegy csúcsa

Publikálás dátuma
2016.04.14. 07:24
A belügy és az adóhatóság csapatai harcba szállnak a panamai papírokban felbukkanó off shore cégek felderítésére FOTÓ: SZALMÁS P
Könnyen manipulálható lesz az a vizsgálócsoport, amelyet a kormány a belügyi szervek, az adóhatóság és több minisztérium szakértői munkájának összehangolására hozott létre a Panama-papírok magyar vonatkozásainak feltárására - vélik ellenzéki képviselők. Akár még "fehér" társaságok is hírbe hozhatóak lesznek.

Csak látszatcselekvésnek tűnik az a kormányzati bejelentés, hogy megalakult a Belügyminisztériumon belül az a koordináló munkacsoport, amelynek feladata a nemzetközi forrásokból felszínre került offshore-ügyek magyar vonatkozásainak vizsgálata. Ez a munkacsoport koordinálja az egyes belügyi szerveknél létrejött nyomozócsoportok tevékenységét és kapcsolatot tart más minisztériumok ez irányú tevékenységét végzőkkel - így szól a munkacsoport létrejöttét indokló közlemény.

A vizsgálatok megindítása már aktuális volt, hiszen Orbán Viktor kormányfő hétfőn jelentette be a Parlamentben a nemzetbiztonsági kabinet döntését ismertetve ennek megindítását, azzal, hogy egyenként kell átnézniük az egyes ügyeket. Ugyanakkor a munkacsoport kizárólag a Direkt36 oknyomozó újságírócsoport közremüködésével nyilvánosságra hozott úgynevezett Panama papírokra terjed ki. Az állami televízió Híradója bemutatott egy olyan Európa térképet, amelyről az volt leolvasható, hogy Magyarországon 90 cégről, 140 offshore-részvényesről és 18 kedvezményezettről vannak adatok a Panama-papírokban.

Az amit az újonnan létrehozott munkacsoport vizsgál csak a jéghegy csúcsa - mondta érdeklődésünkre Szanyi Tibor. Egyetlen ország, egyetlen ügyvédi irodájának még csak nem is az összes offshore-ral összefüggő dokumentuma került nyilvánosságra Panama-papírok néven. Ez olyan, mintha egy kulcslyukon belesve a látottakból messzemenő következtetéseket próbálnánk levonni- tette hozzá. (Az Európai Parlament szocialista képviselője napjainkban kiemelten foglalkozik az offshore kérdésével, ugyanis megbízást kapott arra, hogy ő legyen az uniós intézmény 2015. évi versenyjogi jelentésének főtárgyalója.)

Szanyi Tibor szerint a mostani kiszivárogtatás egyértelműen manipulatív, hiszen a nyilvánosságra került adatok kizárólag Európára vonatkoznak, amely felveti annak a gyanúját, hogy amerikai megrendelésre készültek. Kizártnak látszik, hogy egy közép-amerikai ország cégének ne lettek volna Egyesült Államokbeli ügyfelei. Igaz - emlékeztetett a politikus -, hogy az Európából elindult úgynevezett Luxleaks-botrányban - az IKEA kivételével - csak amerikai cégek voltak a kipellengérezettjei, például a McDonald's vagy a Chrysler.

Magáról az offshore-zásról Szanyi Tibor elmondta: általános gyakorlat, ha valakinek mondjuk van 100 ezer eurója, akkor már elkezd gondolkodni azon, hogy melyik adóparadicsomban érdemes elhelyezni az átmenetileg szabad pénzeszközeit. Ezek mondjuk egy építőipari cég befektetéseiként visszatérnek az országba, de az adóparadicsomban, mondjuk éppen Panamában adóznak. Vannak legális offshore cégek, amelyeknek végső kedvezményezettje ismert, ezekkel nincs semmi gond. Szinte nincs olyan jelentős magyarországi vállalkozás, legyen az a Mol, az OTP vagy a Pick, amelynek ne lennének offshore leányvállalatai. Ezek azonban legálisan működnek. Vannak azonban olyanok, akik eltitkolják, hogy van részesedésük valamely adóparadicsomban bejegyzett cégben. Ebből Szanyi Tibor azt a következtetést vonta le, hogy a magyar nemzetgazdasághoz kapcsolódó jelentős vagyon nem Magyarországon adózik.

Mindezt figyelembe véve a szocialista képviselő a magyarországi vizsgálóbizottság tevékenységét manipulatívnak tartja, amely politikai sugallatra még a "fehér" vagy "szürke " cégeket is "feketére" festheti.

Erre utalt Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője is egy tegnapi tévéinterjúban, ahol vizsgálóbizottságokról úgy vélekedett, hogy mindez porhintés, hiszen - megfogalmazása szerint - "az offshore-lovagok jelenleg is ott garázdálkodnak az államkassza körül, ezért nincs pénz az oktatásra és az egészségügyre".

Egyébként az Európai Parlament eheti plenáris ülésén a Szocialisták és Demokraták frakció kezdeményezésére a képviselők külön vitát tartottak a "Panama-papírok" néven ismertté vált offshore-botrányról, s ennek keretében szintén a szocialisták javasolták egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását.

Szerző

Káoszt okozott a hirtelen boltzártörés

Publikálás dátuma
2016.04.14. 07:22
Tóbiás József és Nyakó István az aláírásgyűjtésen FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS
Legalább annyi gondot okoz a kormány a kereskedőknek, munkavállalóknak a vasárnapi boltzár eltörlésével, mint amennyit a bevezetésével. A törvényt eddig nem írta alá sem az országgyűlés elnöke sem az államelnök. A legvalószínűbb, hogy a kiskereskedelmi láncok többsége csak május elején nyitja ki újra az üzleteit.

Újra kinyithatnak a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek is, a nagy kérdés csak az, mikor? A törvényt még alá kell írnia Kövér Lászlónak, az országgyűlés elnökének, majd azt követően Áder János államelnöknek is, s csak azután léphet hatályba a jogszabály. Ez eddig nem történt meg, így egyre fogy az az idő, amíg a láncok fölkészülhetnek a legközelebbi, április 17-i nyitásra. Pedig számos akadályt kellene legyőzni.

A boltok számára egyik égető kérdés, hogy lesz-e elegendő munkavállaló, hiszen tavaly a KDNP javaslata alapján elfogadott vasárnapi boltzár bevezetését követően becslések szerint mintegy 1500 részmunkaidős nyugdíjast, kismamát és diákot küldtek el a cégek, akik jellemzően hétvégén dolgoztak. Az alkalmazottak közül, főleg a szakképzettek, mint a hentesek, sokan elmentek külföldre, vagy más területekre.

Van azonban más is, ami türelemre inti nemcsak a cégeket, de a vásárlókat is. A kereskedelemről szóló törvény alapján a kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejének változásait az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. Ez önmagában gyorsan teljesíthető feladat, de azért okozhat némi galibát, ha a friss törvény pénteken jelenne meg a közlönyben és szombaton lépne hatályba. Az önkormányzatok ugyanis csak a hatályos jogszabályoknak megfelelő bejelentést fogadhatják el, így nekik is meg kell várniuk a boltzár törlését elrendelő törvény hatálybalépését - foglalta össze a következő akadályt a Blokkcom szakportál.

Előfordulhat, hogy a boltos a vasárnapi nyitáshoz a már nála dolgozók közül csoportosít át munkaerőt. Ám ez nem ígérkezik egyszerű feladatnak, mivel a munka törvénykönyve szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni a munkavállalóval. Az április 17-i vasárnapi beosztáshoz már közölni kellett volna az új munkarendet, de hát ehhez is hatályos jogszabályi háttér kell.

A törvény szerint a munkáltató ugyan az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény vetődik fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja. Ez a lehetőség azonban nem a vasárnapi munkavégzéssel összefüggésben született, így nem is alkalmazható rá - nyilatkozta a Népszavának Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.

A szakszervezet már a törvény elfogadásakor, kedden tiltakozott a vasárnapi nyitva tartás minden szakmai egyeztetést mellőző, a politikai veszteség miatti félelemtől vezérelt döntés ellen. Az érdekvédelmi szervezet elnöke lapunknak elmondta, kezdeményezik a Magyar Szakszervezeti Szövetségen keresztül sürgősen kezdődjenek egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) között. A követelésnek súlyt adhat kereskedelmi dolgozóknak a most vasárnapra, április 17-én 14 órára tervezett demonstrációja. Sáling József a Népszavának elmondta, felveszik a kapcsolatot más szakszervezetekkel is, például a közlekedési ágazat képviselőivel, hogy kölcsönösen támogassák egymás akcióit. A KASZ petíciót kíván átadni a szaktárcának, amelyben egyebek mellett a munka törvénykönyvének módosításáról, így a vasárnapi bérpótlék 100 százalékra emeléséről is tárgyalni akarnak.

A jelenlegi létszámmal, pótlékokkal, illetve munkaidő beosztási szabályokkal nem lehet a vasárnapi nyitva tartást megvalósítani a szakszervezeti vezető szerint.

A KASZ a munkaadókkal is egyeztetni szeretne, de vállalati alapszervezeteiket is arra kérik, kezdeményezzenek ők is tárgyalásokat helyi szinten a vasárnapi nyitva tartás okozta létszám- és munkaidőbeosztás változások tisztázására. Gondot okozhat az is, hogy több helyen a vasárnapi pótlékot beépítették az alapbérbe, míg máshol szombati pótlékot vezettek be mondván, hogy szombaton hosszú műszakot teljesítenek a dolgozók. Ezt a helyzetet is rendezni kell hiszen a bércsökkentésbe nyilván sem a dolgozó, sem a szakszervezet nem megy bele. Sáling hozzátette, a vasárnapi pótlék ha 50 százalék maradna, átlagosan 2 ezer forint többletjövedelmet jelentene dolgozónként. A szakszervezet azt is el szeretné érni, hogy legalább két vasárnap legyen pihenőnap, de tárgyalási alapnak tekintenék, amit a munkáltatók vetettek föl, hogy a maradék két vasárnap közül az egyiket a munkavállaló önként választhassa, a másikat viszont a cég jelölhesse ki. A KASZ felmérése szerint a legtöbb kiskereskedelmi cég május 8-án nyitna ki először újra vasárnap.

Kövér nem hátrált, de megfeddi a nőket
Kövér László sem szavazta meg a vasárnapi boltzár eltörlését, elvi okokból maradt távol a szavazástól – nyilatkozta a Magyar Időknek. A fideszes házelnök frakcióülésen is elmondta, mind gazdasági, mind kulturális értelemben jó döntést hozott a kormány a kereskedelemben a vasárnapi munka tiltásával, az ellenzék és a zárva tartást támadó szakszervezetek vádaskodásai alaptalanok és a multik érdekeit szolgálják. A kormány több tízezer, százezer kereskedelmi dolgozó pihenését tették lehetővé. Kövér azoknak az érveit sem tudja elfogadni, akik szerint a közvélemény-kutatásokból az derül ki, hogy "a nők többsége szerint azért nem jó ez az intézkedés (a vasárnapi boltzár), mert a családok életét nehezíti". „Azt gondolom, ennyi szolidaritás egy társadalomban elvárható. Azoknak a kényelmi szempontjaira is gondolnunk kell, akik azért kényszerülnek helytállásra vasárnap a kasszagépeknél meg a pultok mögött, mert mi nem tudjuk megoldani azt a problémát, hogy ne vasárnap vásároljuk meg azt, amit pénteken vagy szombaton elfelejtettünk” – tette hozzá. Kövér László szerint a kormány ahelyett, hogy kitartott volna emellett a szolidaritás mellett, felkínálta a terepet a baloldalnak, hogy hecckampányt folytasson – ami akkora hiba, hogy nem lehet szó nélkül hagyni. Azt viszont elismerte, hogy egy év alatt sem sikerült meggyőzniük a „nyilvánvaló igazukról” a társadalmat.
Szerző

Fizetni fog az Országos Roma Önkormányzat?

Publikálás dátuma
2016.04.14. 07:03
Farkas Flórián és Orbán Viktor FOTÓ: Népszava
A kedvezményezettnek a támogatás visszafizetési kötelezettséget a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesítenie. A fizetési felszólítást március 30-án, postai úton küldték ki az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) részére - válaszolta lapunk kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Ismert, az Emmi március elején, a Híd a munka világába projektre kötött szerződést bontotta fel, a szervezetnek 1,6 milliárd forint támogatást kell visszafizetnie. Hogy az óriási összeget miből fizeti vissza az ORÖ, illetve mi történik, ha ezt nem teszi meg, továbbra sem tudni. Az ORÖ még Farkas Flórián, miniszterelnöki biztos vezetése alatt milliárdos támogatást kapott a projektre, hogy ennek keretében olyan foglalkoztatási szövetkezetet hozzon létre, amely segítheti az ország leghátrányosabb területein élő, főként roma munkavállalók foglalkoztatását.

A program 2015. december 31-én zárult, az Emmi ellenőrei megállapították, hogy a szervezet irodáiban semmilyen szakmai tevékenység nem folyt. A foglalkoztatási szövetkezet hónapokon át halogatta az uniós támogatások záró elszámolásának leadását, később kiderült, hogy a dokumentáció nagy részét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már tavaly nyáron lefoglalta egy adóellenőrzés során. A pénzek elköltése kapcsán nemcsak NAV-vizsgálat, hanem rendőrségi nyomozás is folyik. Egyelőre azonban egyetlen eljárás sem foglalkozik az ORÖ-t a kérdéses időszakban vezető Farkas Flórián személyes felelősségével.

Szerettük volna, ha az ORÖ reagál az Emmi kijelentésére, de a szervezet elnöke egész nap házon kívül tartózkodott, e-mailünkre pedig eddig nem érkezett válasz.

Szerző