Eltemették a Margit hídnál talált zsidó áldozatokat (fotók)

Eltemették azoknak a zsidó áldozatokat, akiknek maradványait a Margit hídnál találták meg 2011-ben. Hét csontvázról megállapították, hogy azok zsidó származású embereké voltak, akiket feltehetően nyilasok lőttek a Dunába a II. világháború idején.

A tetemeket - pontosabban a csontmaradványokat, ruhadarabokat és cipőket - 2011. június 29-én találták meg speciális búvárok, amikor kiemelték a második világháborúban felrobbantott híd vízben lévő darabjait. A csontokat ezután az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetben vizsgálták meg.

A Mazsihisz kijelentette: "a fellelt csontok egy részéről bizonyosan igazolt, hogy azok zsidó származású embereké - minden bizonnyal a vészkorszak alatt nyilasok lőtték őket a Dunába -, a maradványok másik részénél a holtak származása nem állapítható meg teljes bizonyossággal".

MTI Fotó: Illyés Tibor

A Mazsihisz és a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által megszervezett, zsidó szertartás szerint megtartott temetésen részt vettek holokauszttúlélők, Frölich Róbert országos főrabbi (Mazsihisz), Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, a közélet és a diplomáciai testület képviselői.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke hangsúlyozta: "zsidó és nem zsidó magyarok múltja visszavonhatatlanul közös". Azoknak, akiket ma temetnek, nem ismertek a hozzátartozói, ám ez a sorstalanság esélyt ad arra, hogy a jövőben mindannyiunkhoz tartozzanak, az egész nemzeti közösség váljon hozzátartozójukká, ápolja emléküket - fogalmazott. Kiemelte, a vízmosta csontok visszavonhatatlanul összekeveredtek egymással, nincs nevük, arcuk, nincs és talán soha nem is lesz személyes emlékezetük. Temetésük így nemcsak a háború utolsó hónapjaiban a Dunába lőtt embereket reprezentálja, hanem "azokat is, akikből még csont sem maradt, csak hamu vagy még annyi sem. De azokat is, akik a meggyilkolt emberek unokái, dédunokái lennének, és akiknek mind köztünk lenne a helyük" - tette hozzá a Mazsihisz elnöke.

FOTÓ: Vajda József

Kardos Péter főrabbi (Mazsihisz) rámutatott, Isten hét évtized elteltével is gondoskodott arról, hogy betartsuk a tórai parancsot: Ne felejts! Hozzátette, csak a megnyugvás marad számunkra, hogy végre pihenőhelyhez jutnak e kallódó emberi maradványok, zsidók és nem zsidók, mindnyájan Isten teremtményei. Majd a zsidó sírköveken olvasható mondattal búcsúztatta a halottakat: "lelketek foglaltassék bele az örök életűek kötelékébe".

Meir Chaim Gestetner rabbi (Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség) Maimonidész középkori zsidó filozófusra hivatkozva szólt arról, hogy a zsidó népnek kétféle ellensége lehet: az egyik, aki fegyverrel támad rá, a másik, aki a törvények útjáról akarja őket letéríteni. A mártírok emlékét ezért azzal "őrizzük igazán, hogy folytatjuk a vallásos ortodox zsidó életet Magyarországon" - mondta.

FOTÓ: Vajda József

Balog Zoltán miniszter kiemelte: a Margit hídnál 2011-ben megtalált maradványok eltemetése is jelzi, milyen hosszú út vezet a méltányos emlékezésig. Ezen az úton vannak árkok, akadályok, de van rajta egymásra találás is, és "hiszünk abban, hogy egyre több" rajta az egymásra találás. Balog Zoltán szólt arról is, hogy mintegy három évtizeddel a rendszerváltoztatás kezdete után sincs végük a temetéseknek, és nem is lesz addig, amíg "haza nem tér" a háborúk és a diktatúrák utolsó áldozata is. Hozzátette: "a mi közös veszteségünk azok, akiket kitagadtak a nemzet közösségéből, emberi méltóságukban, zsidóságukban és magyarságukban megaláztak, gyalázatosan kiraboltak és végül bestiálisan meggyilkoltak".

Bíró László katolikus püspök, Magyarország katonai ordináriusa hangsúlyozta: az ideológiák veszélye, hogy elszakítanak a valóságtól, szembefordulnak az emberrel, összetörik az emberi kapcsolatokat. "Ezen névtelen testvéreink éppen névtelenségükkel sokakat juttatnak eszünkbe, akiket hasonló módon taszítottak halálba zavaros ideológiák" - fogalmazott. Kitért arra, hogy a világ számos pontján ma is sokak életét oltják ki vallásokra rárakódott ideológiák nevében, amelyek mélyén közönséges emberi önzés rejlik, a fegyverkereskedelem vagy a föld javaiból való igazságtalan részesedés.

FOTÓ: Vajda József

Bogárdi Szabó István református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt, hogy a temetés egyszerre a gyász, az emlékezés és a remény ideje. Holtat "mindig úgy temetünk, hogy reménykedünk az élet urában és bízunk ígéretében, hogy legyőzetik a halál" - mondta. "A földi nyugvóhely mindig végességünket jelzi, de egyben azt is, hogy ez itt az üdvösség előszobája" - fogalmazott.

Szanyi Tibor, szocialista politikus szintén megemlékezett a megtalált zsidó áldozatokról, közleményét ide kattintva olvashatják!

Forrás: Szanyi Tibor/Facebook

Új zsinagógát kap Budapest

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) egy patinás Duna parti ingatlant újít fel és alakít át, melyben a tervek szerint zsinagóga, zsidó kulturális központ, kóser étterem és cukrászda, illetve oktatási központ is helyet kap majd az átalakításokat követően. A Margit híd pesti hídfőjénél lévő, jelenleg kihasználatlan Palatinus ház földszinti területén az EMIH az Újlipótvárosi zsidó közösségi élet fontos színhelyét alakítja ki. A zsinagógát várhatóan 2017-ben adják át, jelenleg tervezési fázisban van.

Az emlékállítás legnemesebb módja az élet építése. Ennek a mottónak jegyében az EMIH az elmúlt években is a magyarországi zsidó közösségi élet jövőjének építését tartotta a legfontosabb feladatának. Az elmúlt időszakban a hitközség kiállítások szervezésével, zsinagóga felújításokkal és nagyszabású szociális programjának elindításával is azt az üzenetet képviselte, hogy a nyitottság, a közösségi élet katalizálása, egymás megismerése, a segítségnyújtás lehet az, ami elősegíti a magyarországi zsidó közösség fejlődését, gyarapodását.

Csaknem 11 éve adtak át utoljára Budapesten zsinagógát, 2005-ben szintén a hitközség, a Károly körúti Keren-Or központban alakított ki imahelyet hívei számára. Ráadásul, hasonló méretű zsinagóga egészen a II. világháború óta nem létesült Magyarországon, ami tovább növeli a mostani bejelentés jelentőségét. Ezen a héten adták át a felújított, csaknem 200 éves Óbudai Zsinagógát, mely éveken keresztül a Magyar Televízió stúdiójaként működött.