Gesztus Erdogannak?

Nem fogja megakadályozni a német kormány, hogy ügyészi lejárás induljon Jan Böhmermann német költő ellen, aki versben gúnyolta ki Recep Tayyip Erdogan török elnököt – jelentette be tegnap Angela Merkel német kancellár. A döntés koalíciós feszültséget szült és indulatokat gerjesztett a német médiában.

Angela Merkel német kancellár tegnap maga jelentette be, hogy büntetőjogi eljárás indulhat Jan Böhmermannt, a ZDF neo köztelevízió műsorvezetője ellen. A német humorista egy március végi műsorában előadott egy gúnyverset, amelynek célpontja Recep Tayyip Erdogan török államfő volt. Ankara azonnal tiltakozott és vádemelést sürgetett a humorista ellen, majd hivatalosan is kérte a büntetőjogi felelősségre vonást.

Az ügy komoly vihart kavart a szövetségi kormány berkeiben is, amely megosztottnak mutatkozott a kérdésben. A tegnapi Merkel által ismertetett kormányálláspont szerint azonban a gúnyvers valóban támadó jellegű, szándékosan sértő, és teljességgel elfogadhatatlan. A kancellár bejelentése szerint a német kormány a török kormány kérésére felhatalmazza az igazságszolgáltatást a török államfőt sértegető Böhmermann elleni eljárás megkezdésére, de ezzel egyidőben kezdeményezi az ezt lehetővé tévő jogszabály megsemmisítését. A német büntetőtörvénykönyv ugyanis máig tartalmaz egy 19. századból származó, úgynevezett felségsértési paragrafust, ez adja a jogalapot a humorista elleni eljáráshoz is. Merkel szerint azonban erre a paragrafusra demokráciában nincs szükség, 2017 végéig eltörlik azt. A kancellár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a felhatalmazás a külföldi országok intézményeinek és képviselőinek megsértése miatti büntetőeljárás megindítására egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kormány már bűnösnek mondaná ki Jan Böhmermannt, vagy állást foglalna abban a kérdésben, hogy hol húzódik a vélemény, a sajtó és a művészet szabadságának határa. Csupán annyit jelent, hogy a független igazságszolgáltatás dolga a Böhmenrmann ügy megítélése.

Amennyiben a bíróság bűnösnek találja a humoristát, három év börtönbüntetéssel sújthatják.

A kérdés nyilván Erdogan politikája miatt vált kényessé. A demokráciával hadilábon álló török államfő hazájában ugyanis börtönnel büntetik az elnököt sértő véleménynyilvánítókat, legyenek akár újságírók, akár közemberek, akik a családban vagy nyilvános helyen mondták el negatív véleményüket Erdoganról. Bár a humorista gúnyversét sokan valóban elfogadhatatlannak és minősíthetetlennek tartják, és a Németországban élő török közösség önmagára nézve is sértőnek érezte, mégis, a török elnök politikája miatt várható volt, hogy Merkel döntése politikai vihart kavar és indulatokat kelt. Mindehhez hozzáadódik, hogy a migránsválság kezelését célzó uniós-török, illetve német-török megállapodás óta nem először merült fel, hogy Berlin elfogadhatatlan engedményeket tesz Erdogannak és Ankarának.

A kormánydöntés nem volt egyértelmű és egyhangú. Mivel nem volt egyetértés a kabinetben, ezért a kancellárnak kellett döntenie. A koalíciós társ SPD szerint pedig Merkel rossz döntést hozott egy korszerűtlen jogszabály alapján.

Közleményt adott ki a német újságírók szövetségének (DJV) elnöke is. Frank Überall szerint mivel Erdogan egy ügyvédi iroda útján már eljárást kezdeményezett Jan Böhmermann ellen a mainzi ügyészségen, nem lett volna szükség arra, hogy Angela Merkel a felségsértési paragrafus szerinti eljárás megindítása mellett döntsön.

Több vélemény is napvilágot látott a médiában, legtöbben azon az állásponton vannak, hogy Merkel formálisan helyesen járt el, de olyan helyzetbe manőverezte magát, amelyből vesztesként kerülhet ki, mert úgy tűnhet, hogy a migránsválság kezelése miatt az alapvető szabadságjogok csorbulásával járó engedményeket tesz Ankarának.

Szerző

Lumpenarisztokraták

Majdnem háromszor annyiért vett öt használt helikoptert a Belügyminisztérium egy cseh cégtől, mint amennyiért az vásárolta a német Baden-Württemberg tartománytól – tudta meg a Népszabadság. A különbség 2,7 milliárd forint.

A flottából kivont, alig egymillió euró­ba kerülő 15 éves gépek felújítása és átfestése darabonként 1,76 millió euróba fájt. Pintér belügyminiszter szerint az árban e költségek is bennfoglaltatnak. (Sokak szerint ennyiért Rembrandt is átfestette volna a rendőrségi ventilátorokat.)

Kicsit emlékeztet az ügymenet a letelepedési kötvényekére, melyeket szigorúan offshore-cégeken keresztül értékesít Rogán Antal állama. A jutalék milliárdokban mérhető, miközben mi adózók vad kamatokkal fizetjük majd vissza a pénzért-migránsoknak a fialtatott lét, inkluzíve a strómanok hasznát.

Emlékeztet az ugyancsak parton túli-gyanús Eiffel Palace megvásárlására a Matolcsy-féle MNB kínzó szükségleteire, úgy hárommilliárdos túlárazással. Nyilván ez sem bűncselekmény, kérdezzék csak az ügyészséget. Végtére is nem lepukkant moszkvai képviselet az...

Hagyjuk most a Gripen grófság történetét, a Lockheed-botrányt, és ne keverjük bele az alcsúti Habsburg-uradalmat meg az egész korrupt lumpenarisztokráciát a történetbe.

Mindennél többet elmond korunkról a pesti aszfalt új vicce. Habony és Rogánné találkoznak az Andrássy úton. Képzeld, Árpi, vettem a Tóninak egy Vuitton táskát egymillióért, kápéban. Buta vagy Cili! Egy sarokkal odébb megvehetted volna másfél millióért is...

Szerző

Hold

Az MTI 2016. április 13-án 7 óra 48 perckor tette közzé Komka Péter "A Hold Salgótarjánból fotózva 2016. április 12-én éjjel" című fényképét. A fotó a maga nemében unikumként szerepelt a közszolgálatinak nevezett távirati iroda kínálatában. Látványába annyira belemerültek a szerkesztők (is), hogy másnap hajnalban - stirlitzi precizitással budapesti idő szerint 00:45-kor - úgy közölték John Kerry amerikai külügyminiszter emberi jogok helyzetét vizsgáló éves jelentését, hogy abból kifelejtették a Magyarországra vonatkozó részt. Van ilyen későn ébredő szerkesztő, aki aztán csak magához tér az égiek varázslatából és hét órával később, 07:34-kor, amikor a dolgozó nép már munkába vonult a hajnali képernyők és rádióhangszórók elől, pótolja mulasztását.

Így aztán csak fény derült rá, hogy a jelentés különösen éles hangon szól nem csak az Észak-Koreában, Kínában, Kubában, Szudánban, Iránban, Oroszországban, Azerbajdzsánban, Venezuelában, Kongóban, Ugandában, Ruandában és Vietnamban elkövetett jogsértésekről, hanem súlyos bírálatokat hangoztat Magyarországgal szemben is.

A Hold - Nógrádból nézve - és a csonka Kerry-jelentés csak valaminek a vége. Az egész ott kezdődött, amikor Orbán Viktort megetették, hogy a politika is csak mosópor. Áru, amit el kell adni, s amit ő serényen árul. Annak ellenére, hogy volt, aki szóljon neki: nem jó a csomagolás, minduntalan felszakad. Kíméletlen belső bírálat például, amit a Századvég kormányzati megrendelésre készült kiperelt irataiban a kabinet médiapolitikájáról olvashatunk, s amelyet vs.hu-n tettek közzé: a Klubrádió vegzálásától a köztelevízió átszervezéséig totális kudarc, védhetetlen érvek, kínos költekezés, politikai öngyilkosság. Minek következtében az ellenzék és a nemzetközi nyilvánosság a médiaháborús indulatok nyomán úgy tekint a kormányra, mint aki a szólás szabadságának teljes eltörlésére irányuló folyamatok fenntartásában érdekelt.

2012-14 között 4,1 milliárdot fizetett a Miniszterelnökség ezekért a mondatokért (is), amelyekből egyetlen szót sem fogadott meg. És jól tette. Mert 2014-ben megint el tudta adni a saját politikai mosóporát a választóknak. Mi pedig még mindig könyöklünk-ücsörgünk ablakban, erkélyen, teraszon, verandán, és ámultan bámulunk bele a Holdba.

Szerző
Friss Róbert