Előfizetés

Ferenc pápa reményt adott a menekülteknek

Publikálás dátuma
2016.04.16. 15:35
FOTÓ: Getty Images, Milos Bicanski
Ferenc pápa arra buzdította szombaton a görög Leszbosz szigetén lévő Moria menekülttábor mintegy 2500 lakóját, hogy ne veszítsék el a reményt, mert nincsenek egyedül, a nemzetközi közösségnek pedig azt üzente, "méltóságteljes" választ adjon a menekültválságra.

A világ 1,2 milliárd tagot számláló római katolikus közösségének vezetőjét, aki I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka és Ieronimosz athéni ortodox érsek társaságában járta be a tábort, könnyező és segítséget kérő menekültek fogadták. Többen sírtak, illetve a "szabadság, szabadság" szavakat skandálták, ahogy Ferenc pápa és a két vallási vezető üdvözölte az ottlakókat.

A menekült gyerekek rajzokat ajándékoztak a Vatikán vezetőjének, és fecnikre írt üzeneteket dugdostak a mellettük elhaladó pápa kezébe. Egy fiatal nő áttörte a rendőrségi kordont, az egyházfő lába elé vetette magát, és a sírástól elcsukló hangon azt mondta, menni akar.

Ieronimosz élőben közvetített beszédében a menekültválságot Európa "emberségének és szolidaritásának csődjelentésének" minősítette.

I. Bartolomaiosz szavaival közvetlenül a menekültekhez fordult, és azt hangsúlyozta, hogy aki tőlük fél, az még sosem nézett a szemükbe és sosem látta a gyerekeiket.

A három vallási vezető közös nyilatkozatban szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy "bátor" választ adjon e humanitárius válságra és annak kiváltó okaira. A dokumentum elismerte az eddigi erőfeszítéseket, azonban szélesebb körű nemzetközi konszenzust sürgetett és a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségek védelme, az embercsempészek elleni küzdelem, a veszélyes útvonalak megszüntetése és a megbízható áttelepítési eljárások kidolgozása érdekében egy támogató program elindítására buzdított.

A látogatás további részében a három vallási vezető menekültek nyolc képviselőjével ebédel.

Újabb nagy földrengés, már 35 áldozat Japánban

Publikálás dátuma
2016.04.16. 14:58
FOTÓ: Getty Images, Taro Karibe
Már 35-re emelkedett a Japán déli részét ért súlyos földrengés halálos áldozatainak száma, több mint ezren megsérültek. 

Kjusu szigetén, Kumamoto prefektúrában a csütörtöki 6,5-es földmozgást több mint 130 utórengés követte, szombatra virradóra, hajnali fél 2 előtt ugyanakkor a korábbiaknál nagyobb, 7,3-as erősségű földrengés rázkódtatta meg a térséget. Az első rengésben kilencen, a másodikban 26-an veszítették életüket, több mint ezren megsebesültek. A második nagy rengés szélesebb térséget érintett, súlyosabb károkat okozott, hidak is leomlottak, további épületek omlottak össze, utak, felüljárók rongálódtak meg, több helyen történt földcsuszamlás, a kumamotói vár is súlyosan megrongálódott. A nagy rengést követően a közeli Aszo vulkánnál kisebb kitörést észleltek.

Abe Sinzo japán kormányfő a térségbe akart látogatni ma, de az újabb rengést követően az útját elhalasztották. A japán önvédelmi erők több mint 20 ezer katonája segíti a mentést, a légierő hat repülőgépen és kilenc hajón szállított élelmet, takarókat, egészségügyi felszerelést Kumamotóba. Mintegy 92 ezer embert kellett kitelepíteni, több mint száz ideiglenes szállást nyitottak meg az evakuált lakosság elhelyezésére. Az áldozatok száma tovább emelkedhet, legalább hatvanan rekedtek egy idősotthonban az NHK japán közszolgálati tévé beszámolója szerint. Erős esők nehezítik a mentést.
A japán nukleáris hatóság bejelentette, hogy a szendai atomerőmű két reaktora nem sérült meg. Japán ötven reaktorát a 2011-es, 9-es erejű földrengést, cunamit és a Fukusimában bekövetkezett nukleáris katasztrófát követően leállították, jelenleg csak a szendai erőmű működik.

Kapcsolódó
Tragédia! Összeomlott épületek, káosz Japánban - Videó

Kiújulhatnak a harcok Kelet-Ukrajnában

A reformok felgyorsítására szólította fel tegnap az új ukrán kormányt Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő. 

A minszki békefolyamat elindításában vezető szerepet játszó két nyugat-európai vezető politikus támogatásáról biztosította a Hrojszman kabinetet, ugyanakkor gyors javulást szorgalmazott a békefolyamatban az ország keleti részén, erőfeszítéseket kért a tűzszünet betartása érdekében. Közös közleményükben úgy vélekedtek, a kormányváltással létrejött új lendületnek gyors és konkrét eredményekben kell jelentkeznie. A kijevi parlament csütörtökön szavazott bizalmat a Volodomir Hrojszman vezette kabinetnek.

Egyelőre azonban épp a fordítottja, a harcok kiújulása és a nehézfegyverzet újbóli használata tapasztalható. Tegnap jelentette be Donyeck megye ukrán felügyelet alatti része katonai-civil adminisztrációjának vezetője, hogy az ukrán hadsereg teljes irányítása alá került a Mariupol melletti Sirokine. Alexander Hug, az EBESZ ukrajnai vezetőjének helyettese pedig azt közölte, hogy mindkét oldalon újra előkerültek a nehézfegyverek. A nehézfegyverzet kivonása a frontvonalról a minszki tűzszüneti egyezmény egyik legfontosabb kitétele volt, amelyet bár vonakodva és késve, de teljesítettek a felek.

A pénzügyi helyzet sem ígérkezik könnyűnek. Az IMF és a nyugati támogatók a politikai válság miatt függesztették fel a hitelezést, illetve támogatást. A Hrojszman-kabinet megalakulása nyomán tegnap Washington jelezte, hogy akár napokon belül folyósíthatja a megígért újabb 1 milliárd dollárt Ukrajnának. Az IMF azonban kevésbé derűlátó. A Nemzetközi Valutaalap 1,5 százalékosra csökkentette Ukrajna gazdaságával kapcsolatos előrejelzését, és rontott az idei év végére jósolt infláció mértékén is (15,1százalék) valamint megőrizte a munkanélküliség szintjének az előrejelzését az országban (9,2százalék).

Bombamerénylet áldozatokkal
Parkoló autóba rejtett bomba robbant Herszon megyében Novooleksiivka településen, az elcsatolt Krím-félsziget határvonalától nem messze, jelentette tegnap az ukrán média. A hírt megerősítette Andrej Putyilov, Herszon megye kormányzója. Közleménye szerint a robbantásban egy ember meghalt, négyen megsérültek. A környék biztonságát megerősítették, a katonák készenlétben vannak, a helyzet a hatóságok irányítása alatt áll. A rendvédelmi szervek képviselői mindent megtesznek, hogy kiderítsék kik követték el a robbantást és megakadályozzák a továbbiakat”, mondta a kormányzó. Bár egyelőre nem tudni, kik állnak a merénylet előtt, az ukrán sajtó szerint provokáció történhetett. Úgy vélik, a helyszínválasztás nem véletlen, a településen sok krími tatár él, emiatt történt épp ezen a településen a merénylet.