Csak illúzió a drogmentes világ

Majdnem húsz év után újból összeül az ENSZ Közgyűlése, a téma a globális drogpolitika lesz. A tagállamok között azonban nincs egyetértés, sokan továbbra is a kábítószerek elleni totális háborút favorizálják, holott erről már rég kiderült, hogy hatástalan, a problémákat pedig tovább mélyíti. Utóbbiak táborába tartozik Magyarország is.

A mai nap kezdődik az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlésének kábítószerekkel foglalkozó háromnapos különleges ülése New Yorkban, ahol a tagállamok delegáltjai megvitatják a nemzetközi kábítószer-ellenőrzési rendszer eredményeit, az elmúlt majdnem két évtizedben felmerülő újabb kihívásokat. A Közgyűlés 1998-ban ülésezett utoljára "Drogmentes világ - meg tudjuk csinálni" szlogen alatt. Nem tudták. A kitűzött célok eredményessége persze országspecifikus, ám a nemzetközi felmérések adataiból világosan látszik, hogy összességében - globális szinten - egyáltalán nem csökkent a droghasználók aránya az elmúlt két évtizedben.

Ez elsősorban annak a nemzetközi drogpolitikának, általános szemléletnek köszönhető, melynek elhibázottságára szakértők már évek óta figyelmeztetnek: a legtöbb helyen a józan és felelősségteljes drogpolitika helyett háborút indítottak a kábítószerek ellen; a szerhasználatot úgy próbálják visszaszorítani, hogy keményen büntetik nemcsak a terjesztőket, de a használókat is. Nem véletlen, hogy a tiltásra, a szerhasználók bebörtönzésére, a drogkartellek vég nélküli üldözésére építő stratégiákat egyre több kritika éri.

Legutóbb például a washingtoni John Hopkins Egyetem és a brit Lancet orvosi folyóirat kezdeményezésére állt fel egy nemzetközi szakemberekből álló bizottság, jelentésükben hangsúlyozták: a kábítószerek elleni globális háború nemcsak egészségügyi, de emberi jogi és gazdasági szempontból is károsnak bizonyult. Úgy vélik, a tiltásra, elnyomásra irányuló intézkedések nagyban hozzájárulnak a fertőző betegségek terjedéséhez, a túladagolás veszélyének növekedéséhez, de az erőszakos, sokszor halálos kimenetelű esetek gyarapodásához is.

A megoldást abban látják, hogy a kábítószerekkel kapcsolatos kisebb visszaéléseket dekriminalizálni kellene, a drogokkal kapcsolatos szemléletmódban pedig az egészségügyi szempontokat kellene elsősorban figyelembe venni. Pozitív példákat is hoztak: Csehországban és Portugáliában már évekkel ezelőtt enyhébb szabályokat vezettek be, a dekriminalizációs törekvések egyértelmű közegészségügyi javulást eredményeztek. A szakemberek ugyanakkor kiemelték: biztosak abban, hogy számos ország - például Oroszország, de ide sorolhatnánk Magyarországot is - azon lesz, hogy ne változzon a droghasználattal kapcsolatos szemléletmód. A "drogmentes világ" képe viszont egyértelműen nem több puszta illúziónál.

Hasonló megállapítások hangzottak el néhány hete az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának bécsi ülésén is, ahol a tagállamok képviselői a ma kezdődő Közgyűlésre készültek elő. Ennek ellenére a közgyűlés záródokumentumának tervezetében mégis célként szerepel, hogy a társadalmat drogmentessé kell tenni. Robert Pelikán cseh igazságügyi miniszter az ülésen hangsúlyozta: a záródokumentum idejétmúlt, annak elfogadása rosszabb, mintha az ENSZ semmit sem tenne.

Werner Sipp, a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési Testület is azon a véleményen van, hogy kiegyensúlyozott kábítószer-politikára van szükség, melynek középpontjába az egészségügyi szempontokat kell helyezni. A testület tavaly egy jelentés is közzétett, melyben leszögezték: a nemzetközi kábítószer-ellenőrzési szerződések senkit nem hatalmaznak fel a "kábítószerek elleni háborúra", azok alapvető célja az emberiség egészségének és jólétének biztosítása.

A múlt héten a világ vezető személyiségei - korábbi miniszterelnökök, miniszterek, tudósok, egyházi méltóságok - nyílt levélben fordultak az ENSZ főtitkárához, Ban Ki Munhoz, arra kérve, hogy tegye lehetővé "a globális drogkontroll politikák valódi reformját". A levélben hangsúlyozták: az emberiség nem engedheti meg magának, hogy a XXI. században is olyan kevéssé hatékony és kontraproduktív drogpolitikát folytasson, mint az elmúlt évszázadban. "A szigorú drogtörvények, illetve az ártalomcsökkentő programokat akadályozó hivatali és politikai hozzáállás hozzájárultak a problémás drogfogyasztás és a HIV/AIDS és hepatitis járvány gyors terjedéséhez" - írták.

Nagyrészt ennek köszönhető az is, hogy kiterjedt illegális piac alakulhatott ki. Az Europol idei jelentése szerint a kábítószer a szervezett bűnözés egyik legfőbb jövedelemforrása, a szerhasználók évente mintegy 24 milliárd eurót (7500 milliárd forint) költenek drogokra az EU-ban. A legnépszerűbb tiltott kábítószernek továbbra is a kannabisz számít, ám a jelentésben arra is felhívják a figyelmet, hogy az új pszichoaktív szerek is egyre szélesebb körben terjednek. A kábítószer-ellenőrzési testület adatai szerint 2015 októberéig a tagállamok 602 új pszichoaktív szert jelentettek be, ami az előző évhez képest 55 százalékos növekedést jelent.

Zacher: a drogpiac gyorsabban fejlődik, mint az elektronika

"Az emberiség több tízezer évig együtt tudott élni a tudatmódosító szerekkel úgy, hogy ez sem egészségügyi, sem gazdasági, sem szociális, sem politikai problémát nem okozott. Nem úgy, mint most" - nyilatkozta Zacher Gábor a kemma.hu-nak. Az ismert toxikológus szerint ma körülbelül 20 ezer kábítószer függőről és 45 millió szerhasználásról beszélünk, évente 30-35 eset halállal végződik. "Kábítószer fogyasztó, vagy terjesztő mindig lesz. Ma a 18 éven felüliek fele kipróbálná, vagy kipróbálta a drogot" - mondta. Hozzátette, hatalmas eredmény lenne, ha ez a szám húsz év múlva 15 százalékra csökkenne. Bár Magyarország a 2013-ban elfogadott drogstratégiában "a drogmentes Magyarország megteremtését" tűzte ki célul 2020-ra, a toxikológus elmondta: érdemi prevenció gyakorlatilag nincsen.

ÁNTSZ: négyszeresére nőtt a hepatitis C fertőzöttek aránya

A ma kezdődő ENSZ Közgyűléstől nem vár nagy eredményeket Kardos Tamás. A Társaság a Szabadságjogokért Drogpolitikai programvezetője lapunknak elmondta: csaknem kétszáz tagállamnak kellene összehangolnia a drogpolitikáját, ez pedig - ahogy az a bécsi bizottsági ülésen is kiderült - gyakorlatilag lehetetlen. "A legegyszerűbb megoldás, hogy büntetni kell azokat, akik a drogokkal kapcsolatba kerülnek - ez nálunk sincs másképp. Magyarországon is jelen van az egészségügyi stigmatizáció, a kliensek nem mernek segítséget kérni" - mondta a szakember. Hangsúlyozva: az ártalomcsökkentő szolgáltatások (tűcsereprogramok) ellehetetlenítésével csak tovább romlott a helyzet.

Kardos emlékeztetett: 2010-2014 között meredeken, legalább kétszeresére növekedett a Hepatitis C fertőzöttek aránya az intravénás kábítószer-használók körében. Az ÁNTSZ adatai szerint azonban még ennél is rosszabb a helyzet, a növekedés nem kétszeres, hanem majdnem négyszeres volt: a 2008-2009-es 10 százalékról 37 százalékra emelkedett. Ennek ellenére Kardos szerint Bécsben a magyar küldöttség azt szorgalmazta, hogy az ártalomcsökkentés fontossága ne kerüljön bele az ENSZ záródokumentumába.

Államilag ellenőrzött marihuánakereskedelem Uruguayban

A dél-amerikai országban jelenleg két cég is legálisan termelhet marihuánát, úgy, hogy mind a termesztést, mind a kereskedelmet a kormány tartja kézben - írja a vs.hu. Júliustól ugyanis a szüretelt marihuána az ország gyógyszertáraiba kerül majd, és ezzel Uruguay lesz az első ország, ahol államosított keretek között zajlik majd a rekreációs célokra árult fű árusítása. Minden uruguayi polgár havi 40 grammot vásárolhat majd, az ár pedig valahol egy dollár/gramm körül alakul majd. Ahhoz, hogy valaki vásárló lehessen, regisztrálnia kell magát, és a vásárlást majd csak ujjlenyomatvétellel együtt lehet nyélbe ütni, ezzel szűrnék ki a visszaéléseket. Az kérdés, hogy honnan lesz elég képzett személyzet az árusításhoz. Olyan korrekt eladók, akik figyelmeztetik az embereket a kockázatokra, és el tudják mondani, mi hogyan működik és mire lehet számítani. A kormány közben reklámkampányt indított, arról, hogy 18 év alatti fiatalok és terhes nők ne szívjanak, mert kifejezetten káros lehet nekik.