Az akció célja, hogy a demonstrálók együtt alkossanak egy gigantikus „élő fát”, tiltakozva a további fakivágások ellen. A szervezők közleményben arra hívták fel a figyelmet, hogy a Liget Projekt érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül, sőt a lakossági ellenvéleményeket semmibe véve zajlott és zajlik. A Ligetvédők szimbóluma, az élő fa egyszerre utal az erőre, a bátorságra, az emberre és a természetre; a gyökerekből fejlődik, nem azokat elvágva - írták felhívásukban.
Az akciót a Budapesti Városvédő Egyesület, a CivilZugló Egyesület, a Levegő Munkacsoport és a Városliget barátai nevezetű szervezet is támogatja. A szervezők arra kérték a vasárnapi eseményhez csatlakozni vágyókat, hogy ne hozzanak pártzászlókat, pártok jelképeit ábrázoló transzparenseket, az akciót ugyanis egy független, civil kezdeményezésnek szánják.
Újabb fairtás készül a fővárosban. A Városliget és az Orczy park után hamarosan a Római-parton vághatnak ki tömegével fákat a tervezett mobilgát miatt. Tarlós István főpolgármester korábban a Népszabadságnak azt mondta, 1500 növényt fognak eltávolítani a területről. A végleges nyomvonalra a jövő héten tesznek javaslatot a tervezők, melyről jövő hónapban dönthet a Fővárosi Közgyűlés, ősszel pedig indulhat az építkezés.
A tervekből szabadtéri tárlatot is rendeznek a sétányon. Az ütemterv szerint jövő augusztusra végeznek a munka negyedével, egy év múlva a 75 százalékával. A teljes műszaki átadás tervezett időpontja 2019 januárja. A főpolgármester szerint a Római-part jelenleg elhanyagolt, szemetes és egyáltalán nem szolgálja a pihenést, ezt az állapotot meg fogják szüntetni. A látványterveket nyáron kifüggesztik a római-parti sétány több pontján, majd lakossági fórumot is tartanak a gátépítésről.
"Maroknyi aktivista" nem akadály
A Városliget szívében évtizedek óta elzárt területen lévő, használaton kívüli épületromokat védő aktivisták politikai motivációi egyértelműek, ám jogszabályokba ütköző akciójukkal a park teljes megújítását és a zöldfelület gyarapítását nem tudják megakadályozni - írta pár napja a Városliget Zrt. közleményében, amiben azt is leírták, pontosan milyen fejlesztéseket igyekeznek gátolni az aktivisták.
Kamu aláírások a Liget-projekt mellett
Mindeközben az is kiderült, hogy kamu nevek kerültek fel a Liget-projektet támogató listára. Gőz László zenei szakember például eredetileg ki akart maradni az egész ügyből, mert nem tud állást foglalni a kérdésben, mégis felkerült a neve a listára. De nem csak Gőz ügye az egyetlen érdekesség az állami beruházást támogatók névsora körül: kiderült ugyanis, hogy az aláírók javának pozíciója, vagy fizetése okán közvetlen függésben van a projektért felelős miniszteri biztos Baán Lászlóval. Ez csak azért nem volt nyilvánvaló, mert a listán szereplő neveknél azt a titulust tüntették fel, amely nem utal az összefonódásra. Ilyen lehet például Czére Andrea, a Baán igazgatásával működő Szépművészeti Múzeum igazgatója vagy György Péter, a miniszteri biztos tanácsadója és a Múzeum Café magazin szerkesztőbizottságának tagja. Más neveknél a nem hivatalos kapcsolatok ismerete szükséges: a nyilatkozatot aláírta például Bachmann Gábor építész, aki Baán ajánlásával kapott Kossuth-díjat, illetve Bogányi Gergely, az Orbán által felkarolt „csodazongora” feltalálója.
Tarlós nem válaszolt
Korábban írtuk: A budapestiek döntő többsége, a szakma és a civilek egyaránt elutasítják a Liget beépítését. A főváros vezetése is a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaövezetben látja jó helyen a tervezett Múzeumi Negyedet, mégis kitartanak Budapest két évszázados közparkjának szétrombolása mellett. A Népszava a Városliget ügyében - másik öt kérdés mellett - megkereste Tarlós István főpolgármestert, ő azonban nem kívánt reagálni arra a kérdésre, hogy miért ragaszkodnak minden áron a Városliget tönkretételéhez, szerinte ugyanis a Liget ügyében a kormány az illetékes.