Erdogan: az EU-nak nagyobb szüksége van Törökországra, mint fordítva

Az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Törökországra, mint fordítva - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Ankarában, utalva a migrációs válság megoldását célzó március 18-i EU-török megállapodásra.

Erdogan reagált az Európai Parlament (EP) múlt heti jelentésére, amely elmarasztalta Törökországot a demokrácia és a jogállamiság terén tapasztalható visszafejlődés miatt. A török államfő beszédében rosszindulatúnak nevezte a Törökországot érő nyugati kritikákat, valamint provokatívnak minősítette az EP-jelentést, miközben Ankara és Brüsszel viszonya jó úton halad.
"Újságírónak mondják a kémet, a szólás szabadságának tekintik a rágalmazást" - húzta alá a török elnök.

Az EP múlt csütörtöki plenáris ülésén a képviselők aggodalmuknak adtak hangot a törökországi reformfolyamat lelassulásával kapcsolatban, és alapvető belpolitikai reformokra szólították fel az ankarai kormányt. Az elfogadott éves országjelentésben az szerepel, hogy sürgető szükség van az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, illetve a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén végrehajtandó reformokra Törökországban.

A dokumentumban elítélték a szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatban az elmúlt két év során Törökországban történt komoly visszalépést, valamint a török vezetés "tendenciaszerűen egyre növekvő tekintélyelvűségét". Felszólították Ankarát, hogy lépjen fel az újságírók megfélemlítésének minden formájával szemben és vizsgálja ki a velük szemben elkövetett támadásokat és fenyegetéseket.

Erdogan felszólalásában kitért az 1984 óta tartó török-kurd konfliktus kérdésére is. Úgy vélte, "csődöt mondott" a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) azon terve, hogy városközpontokban hajt végre terrorakciókat.

"Először a demokratikus nyitásban hittünk, majd a nemzeti egység és testvériség folyamatában láttuk a megoldást, de egyik sem vezetett jóra. Most a katonai beavatkozás korszakát éljük, amely az ügy végére sikeresen pontot fog tenni" - hangsúlyozta.
Törökország délkeleti részében két és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok a kurd milíciák és a biztonsági erők között. A török haderő december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 350 tagja vesztette életét és a PKK mintegy 5400 lázadóját "tették ártalmatlanná". A három évtizedes konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.