Erdogan: az EU-nak nagyobb szüksége van Törökországra, mint fordítva

 Az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Törökországra, mint fordítva - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Ankarában, utalva a migrációs válság megoldását célzó március 18-i EU-török megállapodásra.

Erdogan reagált az Európai Parlament (EP) múlt heti jelentésére, amely elmarasztalta Törökországot a demokrácia és a jogállamiság terén tapasztalható visszafejlődés miatt. A török államfő beszédében rosszindulatúnak nevezte a Törökországot érő nyugati kritikákat, valamint provokatívnak minősítette az EP-jelentést, miközben Ankara és Brüsszel viszonya jó úton halad.
"Újságírónak mondják a kémet, a szólás szabadságának tekintik a rágalmazást" - húzta alá a török elnök.

Az EP múlt csütörtöki plenáris ülésén a képviselők aggodalmuknak adtak hangot a törökországi reformfolyamat lelassulásával kapcsolatban, és alapvető belpolitikai reformokra szólították fel az ankarai kormányt. Az elfogadott éves országjelentésben az szerepel, hogy sürgető szükség van az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, illetve a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén végrehajtandó reformokra Törökországban.

A dokumentumban elítélték a szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatban az elmúlt két év során Törökországban történt komoly visszalépést, valamint a török vezetés "tendenciaszerűen egyre növekvő tekintélyelvűségét". Felszólították Ankarát, hogy lépjen fel az újságírók megfélemlítésének minden formájával szemben és vizsgálja ki a velük szemben elkövetett támadásokat és fenyegetéseket.

Erdogan felszólalásában kitért az 1984 óta tartó török-kurd konfliktus kérdésére is. Úgy vélte, "csődöt mondott" a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) azon terve, hogy városközpontokban hajt végre terrorakciókat.

"Először a demokratikus nyitásban hittünk, majd a nemzeti egység és testvériség folyamatában láttuk a megoldást, de egyik sem vezetett jóra. Most a katonai beavatkozás korszakát éljük, amely az ügy végére sikeresen pontot fog tenni" - hangsúlyozta.
Törökország délkeleti részében két és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok a kurd milíciák és a biztonsági erők között. A török haderő december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 350 tagja vesztette életét és a PKK mintegy 5400 lázadóját "tették ártalmatlanná". A három évtizedes konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.

Szerző

Ferenc pápa: a menekültek nem terhet, hanem ajándékot jelentenek

 A menekültek nem terhet, hanem ajándékot jelentenek - mondta Ferenc pápa a menekültekről a jezsuita rend által működtetett római Astalli-menekültközpont létrehozásának évfordulója alkalmából kedden küldött videóüzenetében.

"Túl sokszor nem fogadtunk be benneteket! Teherként, problémaként, költségként kezelnek, miközben ajándék vagytok" - mondta a katolikus egyházfő.

A pápa bocsánatot kért "társadalmunk elzárkózása és közömbössége miatt". Úgy fogalmazott, hogy a menekültekkel szembeni magatartást az a félelem okozza, amely szerint a társadalomban jelenlétük "élet- és mentalitás-változáshoz" vezethet.

Ferenc pápa kijelentette, a menekültek mindegyike "hídként kötheti össze a távoli népeket, megteremtheti a különböző kultúrák és vallások találkozását, út lehet közös emberségünk újbóli felfedezésére". Hozzátette: "mindannyian idegenek és zarándokok vagyunk ezen a földön (...) a közösen tett út kevésbé ijesztő".

A fenállása 35. évfordulóját ünneplő, római székhelyű Astalli-központot a nemzetközi Jezsuita Menekültszolgálat (JRS) tartja fenn. Évente több mint húszezer menekültnek nyújtanak segítséget csak az olasz fővárosban. Ferenc pápa 2013 szeptemberében látogatott el az Astalli-központba, ahol menekültekkel találkozott.

Szerző

Kohl felszólítja Orbánt? - Külföldi sajtó a találkozóról

Publikálás dátuma
2016.04.19. 16:08
Orbán Kohl háza előtt. FOTÓ: Thomas Lohnes/Getty Images
A német sajtó kedden ismét Orbán Viktor miniszterelnök és Helmut Kohl volt német kancellár tervezett találkozójával kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Csatár címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor és Helmut Kohl is a labdarúgás barátja, és a magyar kormányfő látogatása a volt német kancellárnál "tartalmaz egy politikai üzenetet". Kifejtette, hogy mindketten tettek kritikus kijelentéseket a jelenlegi kancellár, Angela Merkel menekültpolitikájával szemben, és az üzenetet éppen ezek a kijelentések jelentik. Megjegyezte: "kétségtelen, hogy mindketten, Kohl és Orbán is ismerik a taktikai szabálytalanság jelentőségét a labdarúgásban és a politikában".

A FAZ egy másik, Igaz barátok című írásában a szerző, Jürgen Kaube kiemelte, hogy Orbán Viktor fogadása és a 2014-es Kohl-kötet magyar kiadásához írt előszó a volt kancellár Angela Merkel elleni "bosszújának" tűnhet, de a szöveg alaposabb tanulmányozása alapján megállapítható, hogy Kohl nem Merkelre "nyit össztüzet", és nincs szó "politikai bombáról", amely a jelenlegi kancellár ellen irányul.

A többi között hozzátette: aki odafigyelt Orbán Viktor utóbbi hónapokban tett kijelentéseire, indokoltan kételkedhet abban, hogy az előszó tartalmát illetően egyetértés van a volt kancellár és a magyar miniszterelnök között, hiszen nem tűnik úgy, mintha Orbán Viktor azt gondolná, hogy " - amint Helmut Kohl írja - a visszatérés a régi, nemzetállami gondolkodásba nem megoldás Európa számára".

A Die Welt című konzervatív lap Képmutatás Keleten címmel közölte Marko Martin német író esszéjét, amely szerint a kelet-európaiak "hidegszívűsége a menekültekkel szemben keresztényietlen és korszerűtlen". Kifejtette, Orbán Viktor várhatóan tanújelét adja majd ennek Helmut Kohlnál vendégeskedve, s a tőle megszokott "retorikai duplacsavarral" előadja majd, hogy csekély számú szíriai menekült befogadása is veszélyes, mert "az +idegenek+ szerkezetileg és szellemileg túlterhelik" a társadalmat.

A szerző a többi között kiemelte, hogy ennek az érvrendszernek az egyik "komponistája", a "Kreml KGB-s" ura, és a menekültekkel szembeni megvető, "újpogány" megjegyzések azt mutatják, hogy "alig maradt valami 1989 szellemiségéből". A liberális Süddeutsche Zeitung Oggersheimi terefere címmel közölte Stefan Braun írását, aki kiemelte, hogy a menekültkérdés körüli, továbbra is feszült hangulat miatt naivitás lenne azt gondolni, hogy a találkozó csupán "magánügy", így a volt kancellár oggersheimi otthonában az asztalnál "legalább lélekben ott ül majd egy harmadik személy", Angela Merkel.

A Kohl-kötet magyar kiadásához írt előszóval kapcsolatban hozzátette: "aki szeretné, és Orbán egész biztosan szeretné, az kiolvashat Kohl szavaiból egy igen durva támadást a kancellár ellen", de a szöveget "máshogy is lehet olvasni". A nemzetállami gondolkodásra vonatkozó szövegrésszel kapcsolatban hozzátette: ezt úgy is lehet értelmezni, hogy Kohl felszólítja Orbánt arra, hogy Berlinnel, és ne Berlin ellenében keressen utat. Kiemelte: az előszó azzal zárul, hogy Európa akkor oldhatja meg gondjait, ha mindenki ugyanabba az irányba húzza a szekeret, és nem feledkezik meg a közös alapelvekről és gyökerekről, ami legalább annyira vonatkozik Orbán Viktorra, mint Angela Merkelre.

Az ARD országos közszolgálati televízió a tagesschau.de című hírportálján A találkozó Orbánnal oldalvágás Merkelnek? címmel közölte Alex Krämer írását, aki kiemelte: kérdés, hogy a magyar kormányfő fogadása vajon egy "utolsó oldalvágás-e" a nyilvánosságban ritkán szereplő, súlyos beteg kancellár részéről egykori pártfogoltja, Angela Merkel ellen. A többi között hozzátette: a spekuláció a találkozó után is folytatódik majd, mert a felek nem tesznek nyilatkozatot és nem tartanak sajtótájékoztatót.

A ZDF országos közszolgálati televízió heute.de című hírportálja Orbán Kohlnál - egy teljesen privát látogatás? címmel közölte Bernd Mosebach írását, aki hangsúlyozta, hogy "semmi sem magánjellegű ebben a találkozásban", és az esemény inkább támadás Angela Merkel ellen. A többi között kifejtette: kérdés, hogy "valóban ezt akarta-e Helmut Kohl", aki súlyos beteg, és felesége, illetve a Bild című lap vezetője útján jelenik meg a nyilvánosságban, így a találkozó körül "sok minden spekuláció marad". Megjegyezte: a kancellár ugyan részt vesz a politikai életben, de már régen a történelmi múlthoz tartoznak azok az idők, amikor főszerepet játszott.

Szerző