Elhallgatott valóság - Adatháború a közmédiával

Publikálás dátuma
2016.04.19. 20:30
Fotó: Tóth Gergő
Az állami média sajtóosztálya a határidő meghosszabbítása után is csak tőmondatokban válaszolt adatkérésünkre. Ligeti Miklós szerint ezzel ugyan törvényt nem sértettek, de nem jártak el jóhiszeműen. A Transparency International jogi vezetője kifejtette, ilyen adatkéréssel csak korlátozottan ismerhető meg a valóság. A közmédia négy hónappal az olimpia előtt sem tudja, hogy pontosan hány embert küldenek ki, s mennyiért. Pedig a listát jó előre le kell adni.

Ez az adatkérés leginkább azt példázza, hogy a közérdekű adatok megismerése iránti igény érvényesítése mennyire korlátozott eszköze a közpénzek és a közhatalom valósága megismerésének - mondta lapunknak Ligeti Miklós, miután a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya majd egy hónap után csupán tőmondatokban válaszolt a riói olimpiai közvetítéssel kapcsolatos kérdéseinkre. A Transparency International jogi vezetője szerint ugyanakkor pert nem lehet indítani, mivel az MTVA nem sértette meg a törvényt, "de nem járt el jóhiszeműen, hiszen nem adta meg a tényleges, érdemi, tartalmi felvilágosítást".

A szakember úgy vélte, közérdekű adatkérésekkel csak korlátozottan lehet rászorítani az állami szerveket a valóság feltárására: "ha például tényszerűen hazudnak egy válaszukban, azt nehéz a bíróságon perelni". A közmédia március 31-én, két héttel kérdéseink elküldése után az infótörvény egyik bekezdésére hivatkozva nem adott időben választ. A törvény szerint ugyanis "ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik", vagy teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás "aránytalan mértékű igénybevételével jár, a határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható". Újabb két hét elteltével az MTVA megküldte ugyan válaszait, ám azokból nem látszik, hogy sok munkaóra fekszik bennük.

Az évente 80 milliárd forintból üzemelő közmédia sajtóosztálya korábban is aggályosan kezelte az újságírói kérdéseket. Egy időben minden beérkezett kérdést, s újságírói levelet egyszerűen közzé tettek a Facebook-oldalukon. Több alkalommal a Népszava is így járt. Az Index munkatársa egyik levelében konkrétan jelezte az MTVA-nak, hogy annak tartalmának közzétételéhez nem járul hozzá: a sajtóosztály ezt az üzenetváltást is "közkinccsé" tette. Az adatközlés ezen módja mind etikailag, mind szakmailag aggályos, hiszen így egyik orgánum sem jut "exkluzív" információkhoz. Jogilag azonban nehezen fogható. Emellett az MTVA sajtóosztály gyakorta személyeskedett is a közösségi oldalon tájékoztatás helyett. A sajtókommunikáció stílusáról Vaszily Miklós vezérigazgató tavaly egy háttérbeszélgetésen azt mondta, többek közt ennek a problémának a megoldására nevezték ki november elején Nagy Csillát az MTVA sajtófőnökének.

Az MTVA cáfolta ugyan, hogy nem utazik rádiós stáb az olimpiára, de Novontny Zoltán szerint a létszámot csökkentették: "korábban még úgy volt, hogy 11 riporter és 4 mérnök mehet ki az olimpiára a rádiósok közül. Annyit tudok, hogy a mérnököknek azóta már mondták, hogy nem mehetnek". A külsősként foglalkoztatott sportriporter, aki korábban több olimpiai stáb kiutazását is intézte kifejtette, hogy a folyamat határidőkhöz kötött: le kell foglalni a közvetítéshez szükséges technikai eszközöket, közvetítői állásokat. Egy olimpiai kiküldetés szervezését legalább két évvel korábban kell elkezdeni, s a játékok kezdete előtt nagyjából fél évvel már pontos listát kell leadni a kiutazó munkatársakról - ennek határideje a szakember szerint hamarosan lejárhat. Bár a közmédia azt mondta, akkreditálta már a munkatársait, ezzel egy időben jelezték, hogy a végleges névsor és a költségvetés még nem készült el. Annyit tudni, hogy decemberben 50 millió forintért szervezték meg 92 ember kiutazását - mint most kiderült, több turnusban. Legújabb információink szerint végül 70-80 fő utazna ki, de olyat is hallani, hogy csak 20 fős lesz a stáb.

Egyébként összeférhetetlenség is felmerült az olimpiai közvetítések kapcsán, mivel Héder Barna, az M4 főszerkesztője egyben a Nemzetközi Vívószövetség a televíziós produkciók, a közvetítések előállítását végző egységének vezetője, és a tévés jogokért is ő felel, így az olimpiai közvetítések is alá tartoznak - a közmédia szerint ez nem aggályos.

A közmédia januárban azért mondott nemet a dolgozók 5,7 százalékos béremelési követelésére, mert többek közt a foci Eb és az olimpia miatt "a 2016-os év gazdasági kihívásokkal teli". Legutóbb Mezei Dánielnek, Suba Katának, valamint Zelenyánszky Balázsnak mondtak fel. Az M4 fenntartása tavaly is több mint 1,8 milliárddal több lehetett, mint azt előzetesen kalkulált 6 milliárdos költségkeret. Ez köszönhető annak is, hogy a közmédia milliárdokat költött a legrangosabb és legtöbb nézőt vonzó sportesemények közvetítési jogainak megszerzésére, illetve több neves sportriportert szerződtetett kiemelt fizetéssel.

A sport mint csodafegyver?
Fotó: Szalmás Péter

Fotó: Szalmás Péter

"Olyan sportpolitika kell, amely potenciálisan mindenkihez eljut, mindenki örömét leli benne, és amely a választóiról meg nem feledkező Fidesz és a gondoskodó, empatikus kormányfő képét erősíti" - írta a Századvég egy 2012-es tanulmányában, amelyet a VS.hu perelt ki a Miniszterelnökségtől. Az elemzőcég tanácsai szerint a sportot vissza kellene adni az embereknek, "le kell vinni a választópolgárok szintjére", azaz konkrétan például a tömegsportot kellene nagyobb összeggel támogatni, iskolai, munkahelyi szinten gondolkodni. Tornacsarnokokat, futballpályákat és "mítoszokat" kellene építeni, és az iskolai közösségek esetében hangsúlyozni, minden egyéni siker mögött a mostani kormány áll.
"A sporton keresztül minden szavazói réteg megszólítható. A sportolás szabadságának és lehetőségének biztosítása (és nem erőltetése!) a fiatalok LMP-től és Jobbiktól való visszahódításának egyik sajátos terepe" - írták kiemelve azt is, hogy a mindennapos testnevelés gyakorlata kontraproduktív is lehet. Így ennek népszerűsítésére, elfogadtatására azt javasolták, hogy Orbán Viktor mint apa jelenjen meg a kommunikációban, hogy ezáltal hasson a szülőkre. A debreceni stadion felépítésének ígéretét hibás kommunikációként értékelték a nehéz gazdasági helyzetben, szerintük inkább a Puskás Stadion felújítását kellett volna népszerűsíteni.

Erre kellett egy hónap

Az MTVA által küldött "jelentős terjedelmű, nagyszámú" válaszokat változtatás nélkül közöljük

  • Igaz-e, hogy nem küldenek ki rádiós tudósítót a játékok helyszínére? - MTVA: Nem igaz.
  • Hány munkatárs fog dolgozni a játékokon? Mindennek mekkora a költségvonzata? - MTVA: A hónap végén kerül véglegesítésre a stáblista. A költségvetés véglegesítés alatt áll.
  • Igaz-e, hogy a gazdaságosság jegyében ingázó tudósítók lesznek, illetve több turnusban érkeznek a munkatársaik a helyszínre - MTVA: Ingázás nem, de több turnusos érkezés lesz.
  • Akkreditálták-e már a közmédia küldötteit? - MTVA: Igen.
  • Nem összeférhetetlen-e Héder Barna igazgatói posztjával az, hogy egyben ő felel a riói vívóversenyek világszerte történő sugárzásáért? - MTVA: Nem.

Pintér benyújtotta terrorcsomagját

Publikálás dátuma
2016.04.19. 20:27
Korábbi felvétel. Fotó: Tóth Gergő
Benyújtotta az Országgyűlésnek a Belügyminisztérium terrorellenes javaslatcsomagját Pintér Sándor belügyminiszter kedden délután.

A BM intézkedési csomagja - amelyről az elmúlt hetekben több ötpárti és szakértői egyeztetést is tartottak - egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEKK) a továbbiakban nemzetbiztonsági szolgálatként Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik majd tovább. Egy másik fontos pontjában a javaslat a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozásáról rendelkezik. A rendőrségről szóló törvény módosításai között kiterjesztik a terrorizmust elhárító szerv feladatkörét is, így a TEK a jövőben a védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmen túl, kijelölt létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz. Míg a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosítása nyomán lehetővé tennék, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletben szabályozza a terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva az egyes tevékenységek és rendezvények kapcsán a szükséges többlet biztonsági követelményeket, korlátozásokat. Ezen "korlátozások" viszont - mint kiemelték - "nem terjednek ki a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényekre".

A javaslat nyomán felálló TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, értékelő jelentéseket készít a kormány számára. Mint kiemelték: "a TIBEK eredményes feladatellátásának nélkülözhetetlen feltétele a teljes informáltság, az állami szervek adatállományaihoz, valamint a központi államigazgatási nyilvántartásokhoz történő hozzáférés normatív szabályozása". Az új szervezet feladatkörét, az együttműködő szervekkel való kapcsolatát, valamint az adatkezelés rendjét, különös tekintettel az adattovábbításra törvényben kell meghatározni - tették hozzá.

Azt viszont már a javaslat is rögzíti, hogy a TIBEK adatkezelése nem lesz teljesen azonos más nemzetbiztonsági szolgálatokéval, így például a TIBEK nem lesz jogosult titkos információgyűjtő tevékenység végzésére, továbbá hozzáférési jogosultsága nem terjed ki a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerve által a védett állománnyal kapcsolatos megbízhatósági vizsgálati adatokra.

Ezzel együtt kiemelték, hogy az új szervezet feladatainak maradéktalan ellátásához szükséges, hogy az együttműködő szervek a hatáskörükben jelentkező kiemelt biztonsági kockázati jelenségekről, eseményekről is folyamatosan tájékoztassák. A TIBEK-et képessé kell tenni az együttműködő szervek nyomozási és felderítő tevékenységének széleskörű támogatására, amely magába foglalja a titkos információgyűjtések és a büntetőeljárások kezdeti stádiumtól történő taktikai támogatását, valamint eljárást kezdeményező indító jelzések, elemzések adását, illetve készítését - áll az előterjesztésben.

A javaslatban kitértek arra is, hogy a "technikai fejlődés következtében az internet alapú globális kommunikációs rendszerek, valamint ezen szolgáltatások egyre szélesebb körben terjednek el és megfizethető áron vehetők igénybe, így reális veszélyt jelent, hogy az általános kommunikációs szokások megváltoznak, és a hagyományos hírközlési szolgáltatók helyett ezen szolgáltatásokat veszik igénybe a bűnözői körök". Ennek nyomán az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény módosításával megteremtenék annak a lehetőségét, hogy a szolgáltató köteles legyen megadni mindazokat az adatokat és információkat, amelyek a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához nélkülözhetetlenek, így a titkosítási szintet érintő információkat is. Továbbá a módosítás a szolgáltató részére kötelező jelleggel írná elő a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal történő, a titkos információgyűjtés feltételeit érintő megállapodások megkötését.

A BM javaslata nyomán megteremtenék annak lehetőségét is, hogy a rendőrség a határterületen a határátkelőhelyeken kívüli terület őrzése érdekében, valamint az állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a kormány által létesítménybiztosítási intézkedésre kijelölt, továbbá a rendőrségi létesítmények rendjének és jogszerű működésének, valamint a benntartózkodók biztonságának fenntartása miatt speciális képfelvevő és felderítő eszközöket helyezhessen el, és felvételt rögzíthessen. Ezzel együtt elhagyja a javaslat azt a korlátozást, amely szerint a különböző képfelvevők által készített felvételeket csak a rögzítés helyén elkövetett jogsértő cselekmények esetén lehet felhasználni.

A parlament honlapján kedden délután közzétett 59 oldalas dokumentum általános indoklásában kiemelték: "az elmúlt hónapok és napok rávilágítanak arra, hogy a kormány helyesen értékelte biztonsági stratégiájában, hogy a jövő kiemelt biztonsági kockázatainak sorában a terrorizmus és a szervezett bűnözés, valamint a szélsőséges szerveződések jelentik a demokratikus állami intézményrendszer, a nemzet- és közbiztonság ellen irányuló fenyegetések súlypontjait". A globális biztonsági kihívások között egyre jelentősebb szerepet játszik a nemzetközi terrorizmus. "A szabadság, a biztonság és a rend térségének megteremtése elképzelhetetlen az állam hatékony védelmi funkciójának kiépítése és működtetése nélkül" - szögezték le a BM terrorellenes javaslatában.

Szerző

Pintér benyújtotta terrorcsomagját

Publikálás dátuma
2016.04.19. 20:27
Korábbi felvétel. Fotó: Tóth Gergő
Benyújtotta az Országgyűlésnek a Belügyminisztérium terrorellenes javaslatcsomagját Pintér Sándor belügyminiszter kedden délután.

A BM intézkedési csomagja - amelyről az elmúlt hetekben több ötpárti és szakértői egyeztetést is tartottak - egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEKK) a továbbiakban nemzetbiztonsági szolgálatként Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik majd tovább. Egy másik fontos pontjában a javaslat a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozásáról rendelkezik. A rendőrségről szóló törvény módosításai között kiterjesztik a terrorizmust elhárító szerv feladatkörét is, így a TEK a jövőben a védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmen túl, kijelölt létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz. Míg a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosítása nyomán lehetővé tennék, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletben szabályozza a terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva az egyes tevékenységek és rendezvények kapcsán a szükséges többlet biztonsági követelményeket, korlátozásokat. Ezen "korlátozások" viszont - mint kiemelték - "nem terjednek ki a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényekre".

A javaslat nyomán felálló TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, értékelő jelentéseket készít a kormány számára. Mint kiemelték: "a TIBEK eredményes feladatellátásának nélkülözhetetlen feltétele a teljes informáltság, az állami szervek adatállományaihoz, valamint a központi államigazgatási nyilvántartásokhoz történő hozzáférés normatív szabályozása". Az új szervezet feladatkörét, az együttműködő szervekkel való kapcsolatát, valamint az adatkezelés rendjét, különös tekintettel az adattovábbításra törvényben kell meghatározni - tették hozzá.

Azt viszont már a javaslat is rögzíti, hogy a TIBEK adatkezelése nem lesz teljesen azonos más nemzetbiztonsági szolgálatokéval, így például a TIBEK nem lesz jogosult titkos információgyűjtő tevékenység végzésére, továbbá hozzáférési jogosultsága nem terjed ki a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerve által a védett állománnyal kapcsolatos megbízhatósági vizsgálati adatokra.

Ezzel együtt kiemelték, hogy az új szervezet feladatainak maradéktalan ellátásához szükséges, hogy az együttműködő szervek a hatáskörükben jelentkező kiemelt biztonsági kockázati jelenségekről, eseményekről is folyamatosan tájékoztassák. A TIBEK-et képessé kell tenni az együttműködő szervek nyomozási és felderítő tevékenységének széleskörű támogatására, amely magába foglalja a titkos információgyűjtések és a büntetőeljárások kezdeti stádiumtól történő taktikai támogatását, valamint eljárást kezdeményező indító jelzések, elemzések adását, illetve készítését - áll az előterjesztésben.

A javaslatban kitértek arra is, hogy a "technikai fejlődés következtében az internet alapú globális kommunikációs rendszerek, valamint ezen szolgáltatások egyre szélesebb körben terjednek el és megfizethető áron vehetők igénybe, így reális veszélyt jelent, hogy az általános kommunikációs szokások megváltoznak, és a hagyományos hírközlési szolgáltatók helyett ezen szolgáltatásokat veszik igénybe a bűnözői körök". Ennek nyomán az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény módosításával megteremtenék annak a lehetőségét, hogy a szolgáltató köteles legyen megadni mindazokat az adatokat és információkat, amelyek a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához nélkülözhetetlenek, így a titkosítási szintet érintő információkat is. Továbbá a módosítás a szolgáltató részére kötelező jelleggel írná elő a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal történő, a titkos információgyűjtés feltételeit érintő megállapodások megkötését.

A BM javaslata nyomán megteremtenék annak lehetőségét is, hogy a rendőrség a határterületen a határátkelőhelyeken kívüli terület őrzése érdekében, valamint az állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a kormány által létesítménybiztosítási intézkedésre kijelölt, továbbá a rendőrségi létesítmények rendjének és jogszerű működésének, valamint a benntartózkodók biztonságának fenntartása miatt speciális képfelvevő és felderítő eszközöket helyezhessen el, és felvételt rögzíthessen. Ezzel együtt elhagyja a javaslat azt a korlátozást, amely szerint a különböző képfelvevők által készített felvételeket csak a rögzítés helyén elkövetett jogsértő cselekmények esetén lehet felhasználni.

A parlament honlapján kedden délután közzétett 59 oldalas dokumentum általános indoklásában kiemelték: "az elmúlt hónapok és napok rávilágítanak arra, hogy a kormány helyesen értékelte biztonsági stratégiájában, hogy a jövő kiemelt biztonsági kockázatainak sorában a terrorizmus és a szervezett bűnözés, valamint a szélsőséges szerveződések jelentik a demokratikus állami intézményrendszer, a nemzet- és közbiztonság ellen irányuló fenyegetések súlypontjait". A globális biztonsági kihívások között egyre jelentősebb szerepet játszik a nemzetközi terrorizmus. "A szabadság, a biztonság és a rend térségének megteremtése elképzelhetetlen az állam hatékony védelmi funkciójának kiépítése és működtetése nélkül" - szögezték le a BM terrorellenes javaslatában.

Szerző