olimpia;Transparency International;közmédia;MTVA;közérdekű adatok;

2016-04-19 20:30:00

Elhallgatott valóság - Adatháború a közmédiával

Az állami média sajtóosztálya a határidő meghosszabbítása után is csak tőmondatokban válaszolt adatkérésünkre. Ligeti Miklós szerint ezzel ugyan törvényt nem sértettek, de nem jártak el jóhiszeműen. A Transparency International jogi vezetője kifejtette, ilyen adatkéréssel csak korlátozottan ismerhető meg a valóság. A közmédia négy hónappal az olimpia előtt sem tudja, hogy pontosan hány embert küldenek ki, s mennyiért. Pedig a listát jó előre le kell adni.

Ez az adatkérés leginkább azt példázza, hogy a közérdekű adatok megismerése iránti igény érvényesítése mennyire korlátozott eszköze a közpénzek és a közhatalom valósága megismerésének - mondta lapunknak Ligeti Miklós, miután a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya majd egy hónap után csupán tőmondatokban válaszolt a riói olimpiai közvetítéssel kapcsolatos kérdéseinkre. A Transparency International jogi vezetője szerint ugyanakkor pert nem lehet indítani, mivel az MTVA nem sértette meg a törvényt, "de nem járt el jóhiszeműen, hiszen nem adta meg a tényleges, érdemi, tartalmi felvilágosítást".

A szakember úgy vélte, közérdekű adatkérésekkel csak korlátozottan lehet rászorítani az állami szerveket a valóság feltárására: "ha például tényszerűen hazudnak egy válaszukban, azt nehéz a bíróságon perelni". A közmédia március 31-én, két héttel kérdéseink elküldése után az infótörvény egyik bekezdésére hivatkozva nem adott időben választ. A törvény szerint ugyanis "ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik", vagy teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás "aránytalan mértékű igénybevételével jár, a határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható". Újabb két hét elteltével az MTVA megküldte ugyan válaszait, ám azokból nem látszik, hogy sok munkaóra fekszik bennük.

Az évente 80 milliárd forintból üzemelő közmédia sajtóosztálya korábban is aggályosan kezelte az újságírói kérdéseket. Egy időben minden beérkezett kérdést, s újságírói levelet egyszerűen közzé tettek a Facebook-oldalukon. Több alkalommal a Népszava is így járt. Az Index munkatársa egyik levelében konkrétan jelezte az MTVA-nak, hogy annak tartalmának közzétételéhez nem járul hozzá: a sajtóosztály ezt az üzenetváltást is "közkinccsé" tette. Az adatközlés ezen módja mind etikailag, mind szakmailag aggályos, hiszen így egyik orgánum sem jut "exkluzív" információkhoz. Jogilag azonban nehezen fogható. Emellett az MTVA sajtóosztály gyakorta személyeskedett is a közösségi oldalon tájékoztatás helyett. A sajtókommunikáció stílusáról Vaszily Miklós vezérigazgató tavaly egy háttérbeszélgetésen azt mondta, többek közt ennek a problémának a megoldására nevezték ki november elején Nagy Csillát az MTVA sajtófőnökének.

Az MTVA cáfolta ugyan, hogy nem utazik rádiós stáb az olimpiára, de Novontny Zoltán szerint a létszámot csökkentették: "korábban még úgy volt, hogy 11 riporter és 4 mérnök mehet ki az olimpiára a rádiósok közül. Annyit tudok, hogy a mérnököknek azóta már mondták, hogy nem mehetnek". A külsősként foglalkoztatott sportriporter, aki korábban több olimpiai stáb kiutazását is intézte kifejtette, hogy a folyamat határidőkhöz kötött: le kell foglalni a közvetítéshez szükséges technikai eszközöket, közvetítői állásokat. Egy olimpiai kiküldetés szervezését legalább két évvel korábban kell elkezdeni, s a játékok kezdete előtt nagyjából fél évvel már pontos listát kell leadni a kiutazó munkatársakról - ennek határideje a szakember szerint hamarosan lejárhat. Bár a közmédia azt mondta, akkreditálta már a munkatársait, ezzel egy időben jelezték, hogy a végleges névsor és a költségvetés még nem készült el. Annyit tudni, hogy decemberben 50 millió forintért szervezték meg 92 ember kiutazását - mint most kiderült, több turnusban. Legújabb információink szerint végül 70-80 fő utazna ki, de olyat is hallani, hogy csak 20 fős lesz a stáb.

Egyébként összeférhetetlenség is felmerült az olimpiai közvetítések kapcsán, mivel Héder Barna, az M4 főszerkesztője egyben a Nemzetközi Vívószövetség a televíziós produkciók, a közvetítések előállítását végző egységének vezetője, és a tévés jogokért is ő felel, így az olimpiai közvetítések is alá tartoznak - a közmédia szerint ez nem aggályos.

A közmédia januárban azért mondott nemet a dolgozók 5,7 százalékos béremelési követelésére, mert többek közt a foci Eb és az olimpia miatt "a 2016-os év gazdasági kihívásokkal teli". Legutóbb Mezei Dánielnek, Suba Katának, valamint Zelenyánszky Balázsnak mondtak fel. Az M4 fenntartása tavaly is több mint 1,8 milliárddal több lehetett, mint azt előzetesen kalkulált 6 milliárdos költségkeret. Ez köszönhető annak is, hogy a közmédia milliárdokat költött a legrangosabb és legtöbb nézőt vonzó sportesemények közvetítési jogainak megszerzésére, illetve több neves sportriportert szerződtetett kiemelt fizetéssel.

A sport mint csodafegyver?
Fotó: Szalmás Péter

Fotó: Szalmás Péter

"Olyan sportpolitika kell, amely potenciálisan mindenkihez eljut, mindenki örömét leli benne, és amely a választóiról meg nem feledkező Fidesz és a gondoskodó, empatikus kormányfő képét erősíti" - írta a Századvég egy 2012-es tanulmányában, amelyet a VS.hu perelt ki a Miniszterelnökségtől. Az elemzőcég tanácsai szerint a sportot vissza kellene adni az embereknek, "le kell vinni a választópolgárok szintjére", azaz konkrétan például a tömegsportot kellene nagyobb összeggel támogatni, iskolai, munkahelyi szinten gondolkodni. Tornacsarnokokat, futballpályákat és "mítoszokat" kellene építeni, és az iskolai közösségek esetében hangsúlyozni, minden egyéni siker mögött a mostani kormány áll.
"A sporton keresztül minden szavazói réteg megszólítható. A sportolás szabadságának és lehetőségének biztosítása (és nem erőltetése!) a fiatalok LMP-től és Jobbiktól való visszahódításának egyik sajátos terepe" - írták kiemelve azt is, hogy a mindennapos testnevelés gyakorlata kontraproduktív is lehet. Így ennek népszerűsítésére, elfogadtatására azt javasolták, hogy Orbán Viktor mint apa jelenjen meg a kommunikációban, hogy ezáltal hasson a szülőkre. A debreceni stadion felépítésének ígéretét hibás kommunikációként értékelték a nehéz gazdasági helyzetben, szerintük inkább a Puskás Stadion felújítását kellett volna népszerűsíteni.
Erre kellett egy hónap

Az MTVA által küldött "jelentős terjedelmű, nagyszámú" válaszokat változtatás nélkül közöljük