A PSZ sikeresnek értékelte a sztrájkot

Sikeresnek értékelte az egész napos országos pedagógussztrájkot a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerdán kora délután Budapesten. Galló Istvánné a tiltakozást meghirdető szervezetekkel közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta: a megyei szervezetektől délig beérkezett adatok szerint 24 960-an vettek részt a sztrájkban, de ez néhány száz fővel még nőhet. Egyelőre a fővárosi adatok sem véglegesek. Munkabeszüntetés 1185 intézményben volt a 4970-ból - tette hozzá.

Volt olyan intézmény, ahol minden pedagógus, technikai dolgozó sztrájkolt, és volt olyan, ahol csak egy részük. Gallóné jelezte: az Emmi adatai ezzel nem egyeznek majd, a tárcának ugyanis csak a Klebelsberg Intézményfentartó Központ (Klik) által fenntartott intézményekből vannak számai, illetve az önkormányzati óvodákról sem tudnak információt szolgáltatni. Emlékeztetett: a szociális ágazat szintén sztrájkot hirdetett szerdára, de az ebben résztvevők számáról nincsenek adatai.

Az érdekvédő szerint az, hogy eredményes volt-e vagy sem, a munkabeszüntetés a tárgyalások döntik el, amelyek folytatódnak majd. A sztrájk ugyanakkor sikeres volt, annak ellenére, hogy rendkívül nagy "ellenszélben" kellett megszervezniük - értékelt Galló Istvánné. Rámutatott: 21 éve nem volt ilyen sztrájk, 1995-ben tartottak utoljára ekkora nagyságrendű munkabeszüntetést. A szerdai nap üzenete az összetartozás és a szolidaritás volt,  a munkabeszüntetést négy konföderáció és 26 ágazati szakszervezet támogatta, és számos civil szervezet fejezte ki szolidaritását. Egyebek mellett a Dunaferrnél is beszüntették öt percre a munkát, és sok helyen kitűzték a kék szalagot a szolidaritás jeleként. 

A követeléseikkel összefüggésben Galló Istvánné elmondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának javaslatát a nevelési-oktatási dolgozóknak a kétszer 35 ezer forintos juttatásról nem fogadták el, ők legalább 100 ezer forintban gondolkodnak. Nem elfogadható azért sem, mert kizárólag a Klik-nél foglalkoztatottakra vonatkozna. Kérdésre válaszolva közölte: valószínűleg már jövő héten tárgyalóasztalhoz ülnek az oktatási államtitkársággal. Egyelőre új akciót nem szerveznek, nagyon erősen a tárgyalásokra szeretnének koncentrálni.

Hajnal Gabriella, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke kiemelte: törekvéseik teljesen politikamentesek, egyedül az a cél vezérli őket, hogy jobb oktatást hozzanak létre. Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke rámutatott: a még elégséges szolgáltatásokat az iskolák maradéktalanul teljesítették.

Szerző

Ab: ki lehet zárni a külföldön tartózkodókat a levélszavazásból

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán nyilvánosságra hozott döntése szerint nem ütközik az alaptörvénybe, hogy a választási törvény nem teszi lehetővé a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodók számára a levélben szavazást. Az Ab szerint a támadott rendelkezés nem korlátozza a szavazáshoz való jogot.

Az Ab-hoz forduló magánszemély azt kifogásolta, hogy Magyarországtól több mint ezer kilométerre, az ottani külképviselettől több mint száz kilométerre tartózkodik, szavazatának leadásához szükséges többórás utazás több tízezer forintjába kerülne. Ehhez képest az a vele összehasonlítható helyzetben lévő, szintén Magyarországon kívül tartózkodó választópolgár, akinek nincs magyarországi lakcíme - mint például több százezer határon túl, kisebbségben élő magyar állampolgár -, az őt érintő terhek, nehézségek, költségek nélkül gyakorolhatja választójogát a levélben szavazás segítségével.

Mindez az indítványozó szerint sérti többek között a diszkrimináció tilalmát, a jogegyenlőség alkotmányos alapelvét. Az indítványozó felvetette azt is, hogy az Ab mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség hivatalból történő megállapítását is vegye fontolóra, ha a támadott szabály megsemmisítése "önmagában nem biztosítaná a választójog alkotmányellenes megkülönböztetés nélküli érvényesülését".

Az Ab indoklása szerint az állam köteles ugyan a szavazás jogát a külföldön tartózkodó választójogosultak számára is biztosítani, e kötelezettségének azonban többféleképpen is eleget tehet. A törvényhozó mérlegelési szabadságába tartozik, hogy a szavazást milyen helyszínen, időpontban és formában teszi lehetővé. A kifogásolt szabályozás nem korlátozza a szavazati jogot, a szavazás napján külföldön tartózkodó magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár ugyanis szabadon dönthet, hogy külképviseleten vagy hazatérve, az állandó lakóhelye szerinti szavazókörben adja le voksát - érvelt a testület.

Az Ab kitért arra, hogy a vitatott szabályozás a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgároknak többletterhet okozhat azokkal szemben, akik Magyarországon nem rendelkeznek állandó lakóhellyel. Ám e megkülönböztetésnek a testület szerint van "objektív, az alaptörvényben rögzített szemponton nyugvó, tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka". Ugyanis a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, tőlük elvárható, hogy szavazataikat személyesen, akár a külképviseleteken adják le.

Az Ab arra is felhívta a figyelmet, hogy a támadott rendelkezés megsemmisítése sem vezetett volna az indítványozó által szükségtelennek ítélt alapjogi korlátozás megszüntetéséhez. Az indítványozó által állított alapjogsérelem nem a támadott rendelkezésre, hanem az azzal összefüggő szabályozási hiányra vezethető vissza, ami annak következtében állt elő, hogy a törvényalkotó megszüntette a magyarországi lakóhellyel rendelkező külföldön tartózkodó választópolgárok levélszavazásának lehetőségét, és így már csupán az állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők szavazhatnak levélben.

Az Ab kimondta: az alaptörvényből nem vezethető le olyan, az államot terhelő alkotmányos kötelezettség, amely szerint a jogalkotónak biztosítania kell a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezők számára is a levélszavazás lehetőségét. Az Ab kitért arra is, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság egy jelen ügyhöz hasonló indokokon alapuló ügyben sem adott helyt a kérelemnek. A határozat azt is tartalmazza, hogy a törvényalkotó megváltoztathatja döntését, és bevezethet olyan szabályozást, amely a szavazás napján külföldön tartózkodó valamennyi szavazópolgár számára az állandó lakóhelytől függetlenül biztosítja a levélben történő szavazás lehetőségét. A többségi vélemény előadóbírája Sulyok Tamás, az Ab elnökhelyettese volt, aki Lenkovics Barnabás elnök két nap múlva esedékes távozásától várhatóan ellátja az elnöki feladatokat.

A döntéshez a jelenleg 13 tagú testületből különvéleményt fűzött öt alkotmánybíró: Czine Ágnes, Lévay Miklós, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter. A fennmaradó nyolc alkotmánybíróból hét párhuzamos véleményt fogalmazott meg, azaz a döntés érdemével egyetértett ugyan, de attól eltérő indoklást látott szükségesnek. Egyedül Lenkovics Barnabás elnök nem élt sem az érdemben eltérő különvélemény, sem az eltérő indoklású párhuzamos vélemény lehetőségével.

Szerző

Halál a Hajógyári-szigeten - Felmentették a kidobókat

Emberölésért álltak bíróság elé szerdán a Dokk diszkó egykori kidobóemberei, az ítélethirdetés előtt mindketten ártatlannak vallották magukat. A vádirat szerint egy részeg fiút a kidobók megvertek, levetkőztettek, majd a Dunába dobtak, aki ezután meghalt. A bíróság első fokon felmentette a vádlottakat, mert nem látták bizonyítottnak, hogy ők voltak a tettesek - írja a HVG. 

Első fokon felmentette a bíróság azt a két férfit, akit azzal vádoltak, hogy a Dokk diszkó kidobóembereként egy vendég halálát okozták. Mikó Gergely bíró azt mondta, azért mentette fel a két vádlottat, mert „kétséget kizárólag nem állapítható meg, hogy ők követték el a bűncselekményt.”

A vádirat szerint a Hajógyári szigeten lévő Dokk nevű szórakozóhely két biztonsági őre ölte meg 2011 decemberében a 21 éves H. Gézát. A gyilkosság éjszakáján a fiú már nagyon részeg volt, mikor véletlenül nekiütközött a szórakozóhelyen az egyik biztonsági őrnek, B. Ádámnak, aki fellökte őt, majd a másik őrrel, Z. Alfréddel együtt úgy döntött, ittassága miatt kikísérik a fiatalt a Dokk-ból. Közben szidták és le is vetkőztették, a fiatalon csak egy rövid ujjú póló maradt a fagypont körüli hőmérsékletben. Az előzetes bírósági összefoglaló szerint a szórakozóhely előtti parkolóban meg is verték a 21 éves fiút. 

Ezután megfogták az akkor már öntudatlan állapotban lévő fiút, és a 7 méter magas támfalról egyszerűen bedobták a Dunába. A vádirat szerint egyébként a verés miatt súlyosan megsérült a mája is, de halálát fulladás okozta. A holttestet az áldozat testvére találta meg másnap, december 3-án találta meg a Hajógyári-sziget déli csücskén lévő jachtkikötőnél.

A bíró azt mondta, hogy a "bíróság most nem igazságot, hanem jogot szolgáltatott". 

Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért fellebbezett, a vádlottak és ügyvédjeik pedig "a tényállás téves megállapítása" és "bűncselekmény hiányában történő felmentés" miatt.

A teljes cikket itt olvashatja. 

Szerző