Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője nagyon félrenézhetett, amikor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: érdektelenségbe fulladt az akció, hiszen rengeteg iskolában beszüntették a tanítást országszerte. A tanárok mellett nem csak a diákok többsége, de négy konföderáció, 26 ágazati szakszervezet és számos civil szervezet is kiállt. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerda délelőtt forgalomlassító demonstrációt tartott Budapest belvárosában, a Magyar Taxisok Szakszervezete pedig - eleget téve a pedagógus sztrájkbizottság felhívásának - délben öt percre megbénította a forgalmat az Akadémia utcában, az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt hangos dudaszóval jelezték, hogy egyetértenek a tanárokkal. Az országban több helyen is abbahagyták a munkát délben öt percre, kezdve az Árkád Főzelékfaló éttermétől az ország egyik legnagyobb ipari vállalatáig, a Dunaferrig.
Becsült számok
A megyei szervezetektől szerda délutánig beérkezett adatok szerint az országos munkabeszüntetésben 1185 iskola 25 201 pedagógusa vett részt, ebbe a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában működő intézmények számítanak bele. A Klik úgy próbálta gyengíteni a sztrájkban részt vevők számát, hogy közlésük szerint a központ által fenntartott intézmények közalkalmazottjai közül országosan tízből ketten vettek részt a sztrájkban, Kósa Lajos szerint pedig a pedagógusok 80-85 százaléka nem is tiltakozott.
Kósa megtalálta a főbűnöst
A Fidesz frakcióvezetője az egész napos akció értékelése során újra elővette a már jól ismert rigmust, miszerint politikai akció állt a sztrájk hátterében, ami szerinte "nem meglepő, hiszen a szakszervezetek igen régen szövetségesei az MSZP-nek". Kósa azt is megjegyezte, hogy az utcai kiabálás csak figyelemfelhívásra jó, majd feltette magának a kérdést: vajon kiabálva meg lehet-e egyezni bármiről is? A fideszes politikus egymagában arra a következtetésre jutott, hogy nem könnyű.
PSZ: sikeres volt az akció
Ezzel szemben a PSZ sikeresnek ítélte az akciót, Galló Istvánné elnök azt mondta, hogy a munkabeszüntetés eredményessége attól függ, hogyan folytatódnak majd a kormánnyal a tárgyalások. Emlékeztetett: legutóbb 1995-ben, a Horn-kormány idején volt hasonló nagyságú megmozdulás a pedagógusok körében, a sztrájk oka az volt, hogy 26 órára akarták felemelni a kötelező óraszámot. A sztrájk eredményes volt, utána Fodor Gábor akkori oktatási miniszter is lemondott. Ám ekkor - tegyük hozzá - az érdekképviseletek egy, elsősorban a munkavállalói jogokat szem előtt tartó sztrájktörvénnyel és egy valóban együttműködésre és párbeszédre törekvő kormánnyal álltak szemben. Nem úgy, mint most, amikor a hatalom lépten-nyomon próbálta ellehetetleníteni a jogszerű munkabeszüntetést, a sztrájkba lépő pedagógusokat pedig több oldalról (polgármesterek, tankerületi vezetők) is fenyegetések érték.
A Klik azonnal csillapította az örömöt
A Klik úgy reagált az egész napos tanársztrájkra, hogy az intézmény házirendje szerint pótolni kell az elmaradt órák tananyagát és a diákok hiányzását igazolni kell. Szerintük az intézmény felelőssége, hogy a gondjaira bízott gyermekek, tanulók a tanítási időben hol tartózkodnak, akkor is, ha arra a napra sztrájkot hirdetett egy vagy több szakszervezet. A Klik jelezte, a sztrájk miatt elmaradt tanítási nap, óra pótlását az intézményvezető abban az esetben rendelheti el, ha a tananyag átadására másként nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy egy esetlegesen más időpontra megszervezett tanítási nap hátrányosan érintheti a tanulók és a szülők, illetve a munkabeszüntetésben részt nem vevő pedagógusok érdekeit. A Klik arra is kitért, hogy az intézmény a sztrájkban részt vevők munkabérének levonásánál a jogszabályoknak és a pedagógusok sztrájkbizottságával kötött megállapodásnak megfelelően jár el.
Tanárok százai kerülhetnek utcára
Miközben a kormánypárt minden erejével gyengítené az országos sztrájk hatását, újabb pofon érte a tanárokat, kiderült ugyanis, hogy megszűnhet a földrajzoktatás a szakgimnáziumokban, amivel tanárok százai kerülhetnek utcára. Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem természeti földrajzi és geoinformatikai tanszékének docense a Népszabadságnak mondta el, hogy Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár a márciusi köznevelési kerekasztal ülésén a földrajzos szakmával való bárminemű egyeztetés nélkül vázolta fel azt a tervezetet, amely szerint az ilyen intézménybe járó diákok csak a leendő szakmájukhoz szükséges természettudományi tárgyat tanulnák.
A Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja szerint ha a tervezet megvalósul, szinte teljesen megszűnne az esélye annak, hogy a szakközépiskolás tanulók földrajzi, földtudományi alapszakokon tanulhassanak tovább, vagy környezetvédelmi, terület- és településfejlesztési, természetvédelmi pályákon képzelhessék el a jövőjüket. Szilassi arra is felhívta a figyelmet, hogy a terv megvalósulása esetén az eddig valamennyi szakközépiskolában kötelező földrajzóraszámok híján pedagógusok százai kerülhetnek az utcára.
