Előfizetés

Elmaradt a rendkívüli ORÖ-közgyűlés (fotók)

Publikálás dátuma
2016.04.21. 15:32
MTI Fotó: Kovács Tamás
Határozatképtelen volt az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) csütörtöki rendkívüli közgyűlése, de a párperces tanácskozást követő sajtótájékoztatón több tag is jelezte: még a nap folyamán kezdeményezik újabb ülés összehívását.

A 47 tag közül 16-an írták alá a jelenléti ívet. A napirenden szerepelt volna Balogh János elnök (Magyarországi Cigányok Országos Fóruma - MCF) visszahívása méltatlansági eljárás keretében, valamint az ORÖ gazdasági vezetőjének és hivatali vezetőjének a visszahívása.

Hegedüs István (Lungo Drom), az ORÖ korábbi elnöke a sajtótájékoztatón azt emelte ki: a jelenlegi vezetés nem vett komolyan csaknem húsz képviselőt, akik nem csupán azt kívánták megvitatni, mit tett hivatali ideje alatt a két hónapja megválasztott elnök, de azt is, van-e lehetőség egyezségre a Híd a munka világába program keretében felvett 1,6 milliárd forintról. Hozzátette: ekkora összeget az ORÖ nem tud visszafizetni, ráadásul vannak olyan programelemek, amelyeket teljesítettek, megvalósítottak.

MTI Fotó: Kovács Tamás

MTI Fotó: Kovács Tamás

Megjegyezte: a most az ORÖ-t vezetők ellenzékben a szakmaiságot és a jövőképet hiányolták, de tevékenységükben ezek egyike sem fedezhető fel. Lakatos Oszkár (Lungo Drom) az eseményen jelezte: azt tervezik, hogy kezdeményezik a közgyűlés önfeloszlatását, mert a mostani körülmények között nincsen értelme a tevékenységüknek. Azt is kifogásolta, hogy közgyűlési felhatalmazás nélkül, több tízmilliós költséggel alakítottak ki vidéki irodahálózatot. Baloldali érdekvédelmi szervezetek "életben tartják Farkas Flóriánt" - fogalmazott a képviselő. Frakciótársa, Vajda László szerint az önfeloszlatás ötlete "ösztönösen jött", mivel az új elnök és csapata a meghirdetett összefogás helyett csak saját érdekeit képviseli, hivatali ideje alatt pedig szabálytalanságokat, törvénysértéseket követtek el.

Támadják a tanársztrájkot - Újabb megszorítás jöhet az iskolákban

Publikálás dátuma
2016.04.21. 14:40
A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárainak ötperces demonstrációja csütörtökön. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Több mint húsz éve nem látott megmozdulásra került sor szerdán, pedagógusok tízezrei tették le a munkát az ország iskoláiban, tiltakozva a jelenlegi oktatáspolitika, a közoktatás lezüllesztése, a sztrájktárgyalások eredménytelensége ellen. Ennek ellenére igencsak pökhendi reagálások érkeztek a kormánypárttól az egész napos sztrájkra, Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető szerint például érdektelenségbe fulladt az akció, a Klik pedig azzal jött, hogy az elmaradt órák tananyagát pótolni kell, a diákoknak igazolniuk kell a hiányzást. Mindeközben az is kiderült, hogy megszűnhet a földrajzoktatás a szakgimná­ziumokban, amivel tanárok százai kerülhetnek utcára.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője nagyon félrenézhetett, amikor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: érdektelenségbe fulladt az akció, hiszen rengeteg iskolában beszüntették a tanítást országszerte. A tanárok mellett nem csak a diákok többsége, de négy konföderáció, 26 ágazati szakszervezet és számos civil szervezet is kiállt. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerda délelőtt forgalomlassító demonstrációt tartott Budapest belvárosában, a Magyar Taxisok Szakszervezete pedig - eleget téve a pedagógus sztrájkbizottság felhívásának - délben öt percre megbénította a forgalmat az Akadémia utcában, az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt hangos dudaszóval jelezték, hogy egyetértenek a tanárokkal. Az országban több helyen is abbahagyták a munkát délben öt percre, kezdve az Árkád Főzelékfaló éttermétől az ország egyik legnagyobb ipari vállalatáig, a Dunaferrig.

Becsült számok

A megyei szervezetektől szerda délutánig beérkezett adatok szerint az országos munkabeszüntetésben 1185 iskola 25 201 pedagógusa vett részt, ebbe a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában működő intézmények számítanak bele. A Klik úgy próbálta gyengíteni a sztrájkban részt vevők számát, hogy közlésük szerint a központ által fenntartott intézmények közalkalmazottjai közül országosan tízből ketten vettek részt a sztrájkban, Kósa Lajos szerint pedig a pedagógusok 80-85 százaléka nem is tiltakozott.

Kósa megtalálta a főbűnöst

A Fidesz frakcióvezetője az egész napos akció értékelése során újra elővette a már jól ismert rigmust, miszerint politikai akció állt a sztrájk hátterében, ami szerinte "nem meglepő, hiszen a szakszervezetek igen régen szövetségesei az MSZP-nek". Kósa azt is megjegyezte, hogy az utcai kiabálás csak figyelemfelhívásra jó, majd feltette magának a kérdést: vajon kiabálva meg lehet-e egyezni bármiről is? A fideszes politikus egymagában arra a következtetésre jutott, hogy nem könnyű.

PSZ: sikeres volt az akció

Ezzel szemben a PSZ sikeresnek ítélte az akciót, Galló Istvánné elnök azt mondta, hogy a munkabeszüntetés eredményessége attól függ, hogyan folytatódnak majd a kormánnyal a tárgyalások. Emlékeztetett: legutóbb 1995-ben, a Horn-kormány idején volt hasonló nagyságú megmozdulás a pedagógusok körében, a sztrájk oka az volt, hogy 26 órára akarták felemelni a kötelező óraszámot. A sztrájk eredményes volt, utána Fodor Gábor akkori oktatási miniszter is lemondott. Ám ekkor - tegyük hozzá - az érdekképviseletek egy, elsősorban a munkavállalói jogokat szem előtt tartó sztrájktörvénnyel és egy valóban együttműködésre és párbeszédre törekvő kormánnyal álltak szemben. Nem úgy, mint most, amikor a hatalom lépten-nyomon próbálta ellehetetleníteni a jogszerű munkabeszüntetést, a sztrájkba lépő pedagógusokat pedig több oldalról (polgármesterek, tankerületi vezetők) is fenyegetések érték. 

A Klik azonnal csillapította az örömöt

A Klik úgy reagált az egész napos tanársztrájkra, hogy az intézmény házirendje szerint pótolni kell az elmaradt órák tananyagát és a diákok hiányzását igazolni kell. Szerintük az intézmény felelőssége, hogy a gondjaira bízott gyermekek, tanulók a tanítási időben hol tartózkodnak, akkor is, ha arra a napra sztrájkot hirdetett egy vagy több szakszervezet. A Klik jelezte, a sztrájk miatt elmaradt tanítási nap, óra pótlását az intézményvezető abban az esetben rendelheti el, ha a tananyag átadására másként nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy egy esetlegesen más időpontra megszervezett tanítási nap hátrányosan érintheti a tanulók és a szülők, illetve a munkabeszüntetésben részt nem vevő pedagógusok érdekeit. A Klik arra is kitért, hogy az intézmény a sztrájkban részt vevők munkabérének levonásánál a jogszabályoknak és a pedagógusok sztrájkbizottságával kötött megállapodásnak megfelelően jár el. 

Tanárok százai kerülhetnek utcára

Miközben a kormánypárt minden erejével gyengítené az országos sztrájk hatását, újabb pofon érte a tanárokat, kiderült ugyanis, hogy megszűnhet a földrajzoktatás a szakgimná­ziumokban, amivel tanárok százai kerülhetnek utcára. Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem természeti földrajzi és geoinformatikai tanszékének docense a Népszabadságnak mondta el, hogy Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár a márciusi köznevelési kerekasztal ülésén a földrajzos szakmával való bárminemű egyeztetés nélkül vázolta fel azt a tervezetet, amely szerint az ilyen intézménybe járó diá­kok csak a leendő szakmájukhoz szükséges természettudományi tárgyat tanulnák.

A Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja szerint ha a tervezet megvalósul, szinte teljesen megszűnne az esélye annak, hogy a szakközépiskolás tanulók földrajzi, földtudományi alapszakokon tanulhassanak tovább, vagy környezetvédelmi, terület- és településfejlesztési, természetvédelmi pályákon képzelhessék el a jövőjüket. Szilassi arra is felhívta a figyelmet, hogy a terv megvalósulása esetén az eddig valamennyi szakközépiskolában kötelező földrajzóraszámok híján pedagógusok százai kerülhetnek az utcára.

"Dőzsölés, habzsolás" - Luxusautókra költött a GVH

Publikálás dátuma
2016.04.21. 14:24
FOTÓ: Thinkstock
Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több közbeszerzést, köztük két luxus autó vásárlását is úgy bonyolította le, hogy azon csak egy ajánlattevő volt.

Hadházy Ákos, az ellenzéki párt antikorrupciós szakszóvivője csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, aki egy közbeszerzésen egy ajánlatból választ az, vagy ab ovo "hülye és retardált", vagy  szándékos korrupciót követ el.

A politikus szerint a közbeszerzések 30 százaléka ennek ellenére úgy dől el, hogy azokon csak egy ajánlattevő van. Példaként említette erre, hogy a GVH az idén egy 300 lóerős, négykerék meghajtású prémium gépkocsira írt ki pályázatot, a győztes Volvót pedig egyetlen ajánlatból választották ki. A hivatal emellett korábban ugyanilyen eljárással vásárolt egy 250 lóerős Mazda luxus szabadidőautó - tette hozzá a szóvivő.

Hadházy Ákos szerint ezekben az esetekben nem csak a GVH "dőzsölése és habzsolása" felháborító, hanem az is, hogy a "honlapján folyamatosan a verseny árcsökkentő hatásáról író" hivatal versenyeztetés nélkül folytatott le közbeszerzéseket. Az LMP politikusa szerint korábban szintén az egyetlen ajánlattevőnek ítélték oda annak a 10 millió forintos  kampánykoncepciónak az elkészítését, amely éppen arról szólt, hogy nem maradhatnak titokban az üzleti szereplők összebeszélései. Hadházy Ákos emellett nehezen érthetőnek nevezte, hogy a GVH miért fizet szintén versenyeztetés nélkül évi 40 millió forintot a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének öt, egyenként 10 négyzetméteres vidéki iroda fenntartására.

Az LMP emellett feljelentést is fontolgat amiatt, hogy a GVH évi 6 millió forintot fizet a Diplomata magazinnak az Országgyűlés munkájának figyelésére - fejtette ki Hadházy Ákos, aki szerint ez a megbízás felveti az államháztartási csalás gyanúját.