A szerencsés tizenhármak

Publikálás dátuma
2016.04.22. 07:05

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál rendkívül gazdag programjában szerepel Szegvári Katalin új könyvének bemutatója is. Az esemény holnap délután lesz a Millenárison. A Napvilág Kiadó gondozásában megjelent kötetben az egykori népszerű tévés 12 fiatalabb és egy vele egyidős kollégáját mutatja be. A portrék a velük készített interjúkból állnak össze.

Egyetlen mondat és benne van a napjainkban közszolgálatinak már csak csúfolt média lényege: "A rádió felidegesít, a tévén mosolygok". Ezt válaszolja egy olyan szakember, aki - "jobb" időkben - dolgozott mindkét helyen, de most már egy kereskedelmi tévében látható. Arra a kérdésre reagál így, hogy manapság nézi-e egykori munkahelyei műsorait. Majd magyarázatképpen még hozzáteszi, számára a rádió fontosabb, mint a tévé, hiszen négy évig ott dolgozott és most azt érzi, az ő munkáját is tönkreteszik.

Sokan vannak ezzel így olyanok, akik egykor a Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál kezdtek, de azóta messze kerültek az "anyaintézménytől". Jó néhányan persze nem is indulhattak másképpen, hiszen az első kereskedelmi tévék alig húsz éve működnek, s a rádiók sem sokkal régebben. Rengeteg olyan fiatal is van azonban, aki akár maradhatott volna a közmédiánál, de nem tette, és napjainkban hálát ad az égnek, hogy messzire került tőle. Ezúttal tizenhármat mutat be Szegvári Katalin új könyvében. Valamennyien már inkább középkorúak - a kivétel az immár nyugdíjas korú Vágó István - és közös bennük, hogy tehetségesek, így sokra vitték. Pályájuk elején egy ideig mindannyian dolgoztak az állami rádiónál vagy tévénél, ma pedig a kereskedelmi tévék meghatározó alakjai, esetleg már onnan is tovább álltak.

Az egykori tévés - A Hét és a Stúdió műsoraiban meghatározó szereplővé vált - szerző interjúkat készített az általa kiválasztott 13 emberrel, ők - mint a könyv címe is mondja - nem celebek, csak híresek. És joggal váltak azzá, hiszen tehetségesek és megszerzett tudásukat jól kamatoztatták. Hitelesek voltak a képernyőn - aki továbbra is szerepel, az is maradt -, de hitelesek választott új munkakörükben is. Szegvári nem is tagadja, hogy szereti őket, ám ez mindegyikük esetében annak elismerése, hogy sokat tettek a nézőkért és a korszerű médiáért.

A könyv előszavát jegyző Vitray Tamás (a vele készült hosszabb interjút holnap olvashatják lapunkban - a szerk.) szerint egyáltalán nem biztos, hogy a közönség többet akarna tudni ezekről a hírességekről, mint amennyit eddig tudott róluk, képernyős szereplésük alapján. Szegvári Katalin viszont azt gondolja - és ez esetben vele értek egyet -, hogy érdemes jobban megismerni őket, ezért olyan arcukat is megmutatja, amellyel - munkájuk közben - egyáltalán nem találkozhattunk. Lássuk tehát, kik ezek a - Vitray szavaival - "szerencsés tizenhármak" és miért méltóak a nagyobb figyelemre.

Azurák Csaba a Magyar Rádióban kezdett, de egy idő után kirúgták. Szerencséje volt, mert hívták a nem sokkal korábban indult TV2-höz, ahol végigjárta a ranglétrát. A Napló lóti-futi riporteréből végül hírigazgató és a Tények műsorvezetője lett. További sorsa azonban - már a vele készült interjú után - kérdésessé vált, most arra vár, hogy az új vezetés eleget tesz ígéretének és valóban kap-e egy napi háttérműsort. Ez azonban jelenleg erősen kétséges. Az biztos, hogy igazat mondott a könyvben, miszerint nem azért tévézik - és szerelmese munkájának -, mert szebb sonkát akar kapni a boltban, de lehet, hogy a szerelmét is át kell majd értékelnie.

Erős Antónia vidéken kezdett, Pécsről került az RTL Klub híradójába. Még arról is mesél, hogy egykor onnan adott anyagokat a Magyar Televízió rövid ideig élt hírműsorának, az Egyenlegnek is. Budapestre kerülve viszont napjaink egyik legjobb hírműsorvezetőjévé nőtte ki magát. Azt mondja, „szép, szerethető az utam. Remélem, sok távolság van még előttem”, s ebben biztos is lehet.

Az egykori Egyenleget felidézi Erős Antónia műsorvezető-párja, Szellő István is, de erősen kritikus éllel. Szerinte tarthatatlan helyzet volt, hogy Hankiss Elemér idején - az első médiaháború éveiben - kétféle híradót sugárzott az MTV. Igaz, azt elismeri, hogy amikor viszont már csak egyetlen Híradó maradt, Pálfy G. István vezetésével, "az meg olyan elfogult volt, hogy csak tovább gerjesztette az indulatokat". Mindenesetre Szellő megtalálta helyét az RTL Klubnál, valóban hiteles és munkatársai azt is nagyra értékelik, hogy minden helyzetben megőrzi nyugalmát.

Közvetlen főnökei közül kettő is szerepel a könyvben. Kotroczó Róbert hosszú ideje az RTL Klub hírigazgatója. Ő is az Egyenlegnél kezdett, tehetséges riporter, majd műsorvezető is volt. Egy ideig a kereskedelmi tévénél is szerepelt, ma azonban már csak irányít - közmegelégedésre. A vele készített interjúból az is kiderül, hogy ő harcolta ki a csatorna két közéleti műsorát, a XXI. Századot és a Házon kívült. Emellett pedig megtudhatjuk róla, hogy nagyon érdekli a történelem és a művészet, tehát egyáltalán nem nevezhető szakbarbárnak.

Ugyancsak főnök lett az RTL Klubnál Kolosi Péter. A Színház és Filmművészeti Egyetem média szakának elvégzése után az MTV-ben a Bánó András vezette Objektívnél kezdett, majd szinte indulása óta a kereskedelmi tévé munkatársa. A nézők a Fókuszban ismerhették meg, de már ő sincs képernyőn, viszont mindenki által elismert programigazgató. A kormánynak a médiát - és különösen az RTL-t sújtó - reklámadó-tervei elleni harcban nagyon elegánsan és kőkeményen képviselte a csatorna érdekeit. A könyvben arról is beszél, hogy az RTL-ben a különböző vélemények mind megjelenhetnek. "Számomra ez jelenti a sajtószabadságot” - mondja.

Kolosival egy osztályban végzett az egyetemen Máté Kriszta, aki szintén az Objektívnél kezdett, bár már az Egyenleget is tudósította, akkor még vidékről. Aztán a TV2 képernyőse lett, hosszú ideig Híradót vezetett, de megítélésének nem tett túlzottan jót, amikor egy vetélkedő (A leggyengébb láncszem) műsorvezetését is rá bízták. Közben szült két gyereket és napjainkban már ő is az RTL Klubnál dolgozik.

Ugyanott látható mostanában a bevezetőben már idézett Rábai Balázs is. Ő nem régóta váltott a kereskedelmi tévékre, hiszen sokáig a köztévé Híradójának, majd a rádió Krónikájának műsorvezetője volt. Amikor az utóbbi helyről - nem sokkal a 2010-es kormányváltás után, létszámleépítés címén - kirúgták, meg sem állt Ausztráliáig, ahol többek közt mosogatásból tartotta el magát, miközben nyelvet tanult. Visszatérve Pozsonyban kezdett dolgozni, majd véletlenül találkozott Kotroczóval, aki az RTL-hez hívta. Jól tette.

Ugyancsak az RTL munkatársa napjainkban Hadas Kriszta, akit - ifjú riporterként - még a rádió Krónikájában ismertem meg. Aztán ő is a kereskedelmi tévéknél kötött ki, a TV2-nél a kórházakról készített sorozatával lett országosan ismert és népszerű. A riportfilm-sorozat annyira jól sikerült, hogy az első adás után a hatalom megpróbálta letiltani, de csak annyit értek el, hogy kissé későbbi időpontra tették. Hadas sosem hagyta magát, igazságérzete jelentősen túlteng. Most azt mondja „nekem kamerát kell adni a kezembe, akkor vagyok szabad”, s ez valószínűleg nagyon igaz.

Sváby Andrással is hosszan beszélgetett Szegvári Katalin. Az interjúból kiderül, mennyire nyughatatlan ez az ember. Mondja is, őt egy feladat addig érdekli, amíg megoldandó, ha már működik a gépezet, inkább új kihívások felé néz. Sváby a rádióban kezdett, aztán az Objektívnél folytatta, következett a TV2 Naplója, aztán már saját - Kereszty Gáborral együtt vezetett - cége, az Interaktív, közben éttermeket is nyitottak, s ezerféle dolgot csinálnak, általában ketten. „Sose féltem a bizonytalantól, nagyon sokszor léptem ki a biztos tutiból” - meséli és kalandjainak még biztosan nem ért a végére.

Vujity Tvrtko még mint a TV2 munkatársa adott interjút a szerzőnek, de azóta már kirúgták onnan. Ő is pont annyira nyughatatlan, mint például Sváby, vagyis nem könnyű ember. A szakmát viszont megtanulta és ezt riportjai ugyanúgy bizonyítják, mint nagy példányszámban megjelent könyvei. Sosem tért ki a kihívások elől, de a nehéz helyzeteket is mindig megoldotta. Ha tehát most munkanélküli, az csak átmeneti állapot lehet, még gyakran találkozunk vele, nyilván a kereskedelmi médiában.

Három olyan ismert emberről is portrét készített Szegvári Katalin, aki a hírműsoroknak még a közelében sem járt soha. Az egyik Hajós András, aki arról mesél, hogy kövér, szemüveges gyerek volt és sokáig bátortalan. Ez azonban 18 éves korára megváltozott, évek óta pedig a kereskedelmi tévék "fenegyerekének" is tarthatják, hiszen mindig újdonságokon töri a fejét és igyekszik meg is valósítani ötleteit. Így aztán gyakran feltűnik a különböző médiákban, de jól ismert mint az Emil RulEz vezetője is. Azt mondja, „én egy önálló csónakot vezetek, és akkor szállok át a gályát húzni, amikor én akarom”. Ez hosszú ideje így is van.

Till Attila viszont éppen az ellentéte Hajósnak. El is ismeri, hogy „bulvár szempontból én egy kispolgár vagyok”. Ennek ellenére a köztévés és a TV3-as próbálkozások után megtalálta önmagát és hangját a TV2-nél. Úgy van benne a celebekkel készülő műsorokban, hogy némi távolságot is képes tartani tőlük. Közben pedig mint filmrendező is letette már névjegyét.

Több szempontból is kakukktojás a könyvben Vágó István. Egyrészt életkora miatt, hiszen a többi szereplőnél legalább egy jó tízessel idősebb. S bár hosszú köztévés pályafutása után vezetett vetélkedőket a kereskedelmi tévékben is, napjainkban már inkább a politikával kacérkodik, hiszen a Demokratikus Koalíció média munkacsoportjának vezetője, s gyakran nyilatkozik is pártja nevében. Kicsit meg is tagadja múltját, amikor azt mondja, „nekem sokkal többet ér azoknak a szeretete, akik a világlátásomért szeretnek”.

Tizenhárom embert mutat be Szegvári Katalin, tizenhárom sorsot és életutat. Sok bennük persze a közös, de mindegyik más. Kétségkívül érdekes róluk olvasni és szerzőnek különös képessége van, hogy megnyissa őket, őszintén beszéltesse valamennyiüket és így közel kerüljenek az olvasókhoz. Ez még akkor is igaz, ha - a nyilvánvaló szeretet miatt - csak a pozitívumok derülnek ki róluk. Kétségkívül nem celebek, de nemcsak hogy híresek, hanem szinte hőssé is válnak a könyv lapjain.

Ugyanakkor mindegyikük elmondhatná, amit Kotroczó Róbert fogalmaz meg az interjúban. "Hálás vagyok a sorsnak. Valóra vált a gyerekkori álmom. Kevés embernek adatik ez meg." A "szerencsés tizenhármaknak" ez megadatott. S általuk a nézők is többek lettek.

Az előzmények
Szegvári Katalin egykor megfogadta, hogy ha tovább tart a sminkelés, mint maga a műsor, akkor ő többet nem akar képernyőre kerülni. S mióta a Magyar Televízióban megszüntették a sikeres Stúdió című sorozatot, tartja is magát ehhez. Azt viszont nem fogadta meg, hogy nem készít többé interjúkat. Szeret beszélgetni és képes megnyitni az embereket. Most megjelent - portrékat adó - interjú-kötete már második a sorban. Négy éve már jelentkezett egy hasonlóval. Akkor 18 korábbi pályatársát, a tévézés és a rádiózás korábbi jelentős alakjait szólaltatta meg Hogy vagytok, ti régi játszótársak című kötetében.
Többek között beszélgetett Aczél Endrével, Horvát Jánossal, Vitray Tamással, Szilágyi Jánossal, Kertész Zsuzsával, Rangos Katalinnal és Vajek Jutkával is. Külön fejezetet szentelt azoknak a riportereknek, akik a tévézés "hőskorában", az elsők között váltak ismertté - műsoraik által. Interjúiról azt írta, még egyszer találkozni akart azokkal, akik egy időben mindennapos vendégek voltak a nézők otthonában és akiket ő is tisztel, becsül. Egyébként a beszélgetések többsége először lapunkban jelent meg, s csak a sorozat végén formálta könyvvé őket Szegvári Katalin. Aki a jelek szerint továbbra sem tesz le arról, hogy közel vigye mindenkihez azokat, akiket - szerinte - érdemes szeretni.

Ajánlások

Vitray Tamás: Ez a különös mesterség, amit én (szerintem egészen találóan) „televíziós civil”-nek hívok, szinte kényszerít, hogy közhírré tétessék.

Rangos Katalin: Ezeket a profikat nem a bulvársajtó csinálta meg, hanem saját eredetiségük, tehetségük és szakmai jártasságuk.

Bánó András: Fantasztikus volt ez a generáció, ezért nem véletlen, hogy nem tudták őket megtörni. Különös szerencsém volt, hogy velük dolgozhattam.

Érdi Sándor: Elképzelem: micsoda televíziót tudnának ezek csinálni a köz szolgálatában!

Szerző

Már megkezdődött a kampány

Publikálás dátuma
2016.04.22. 07:04
A 2014-es választások előtt Mezőkövesden - Forrás: Orbán Viktor/Facebook
Szeptemberben a Fidesz már rá is fordul a 2018-as kampányra, vezető körökben úgy számolnak, addigra a tiltakozó tanárok lendülete is kifullad – számolt be először a Vs.hu. Habony Árpáddal és a negatív kampányok profi szakértőjével, Arthur J. Finkelsteinnel pedig nem lehet más a központban, mint a menekültellenesség.

Felkészül tehát a kvótaellenes népszavazás, ami a 2018-as választások és a mozgósítás egyik főpróbája lesz a Fidesznek. Ha már referendum, a tíz éve tartó győzelmi sorozatát nem kockáztathatta egy bukott népszavazással a kabinet, pláne nem két évvel a 2018-as választások előtt. A parlament a kormány javaslatára ezért (is) törölte el a vasárnapi zárvatartást. Ha a Kúria előtte nem engedi át az MSZP erre vonatkozó népszavazási kérdését, biztosak lehetünk abban, hogy a boltzár marad, mert az eltörlés előtt Orbán Viktor kormányfő szektorális kiterjesztésről beszélt, Lázár János kancelláriaminiszter pedig hitet tett a szabad vasárnap mellett.

De nemcsak a kormányzó erő kezdett el két évvel a választások előtt kampányolni. Az MSZP körül valami megmozdult, sikeres hetek állnak a párt mögött – nyilatkozta korábban lapunknak Molnár Gyula. A XI. kerület volt szocialista polgármestere - Tóbiás József jó barátja - is elindul a júniusi tisztújításon. Molnár nyitni szeretne a civilek és a "családon belüli" baloldali pártok felé, amire véleménye szerint nagy szükség van. Lapunknak ez utóbbira utalva úgy fogalmazott, 2010-ben ugyan szétváltak, de legalább vasárnaponként vissza kellene térni a családi asztalhoz. Június végén tartja a tisztújító kongresszusát az MSZP, és amint az lenni szokott, hónapokkal előtte megindult a helyezkedés, a harc a posztokért. Szanyi Tibor EP-képviselő volt az első, aki hivatalosan is bejelentkezett a pártelnöki címre, egy informális közlés után honlapján megjelent ugyanis az "Apa, kezdődik!" című röpirata, amelyben az MSZP előtt álló feladatokat sorolja. Szanyi nyolc pontban foglalja össze, mit kezdene az országgal és a párttal, ugyanakkor komoly kritikával is illette Tóbiás és a pártvezetés tevékenységét is.

Szerinte változás nélkül 2018-ban is elveszíti a választást a párt. A jelenlegi pártelnök-frakcióvezető egyébként az egész tisztújítást igyekszik bagatellizálni, a lapunknak adott interjúban például az idevágó kérdésre azt mondta, ő maga munkával készül a júniusi kongresszusra, amelyen újraindul posztjáért. "Természetesen lesz tisztújítás, de hogy a kongresszus utáni három évben mi fog történni és minek kell történnie, most dől el. Ahhoz, hogy 2018-ra valódi változást tudjunk véghezvinni, minden napra szükségünk van, nem várhatunk a kongresszusig" - fogalmazott Tóbiás. Van azonban a pártban más, aki szívesen beszél az elnöki versenyről: Harangozó Tamás az Origónak adott interjúban jelentkezett be a posztra, a tisztújító kongresszusra készülve azzal indokolta pártelnöki ambícióját: új víziókkal hozná vissza az MSZP-t a sírból, mert nem utópia a 2018-as győzelem, de ehhez teljesen új stratégia kell. Neki van: először is rendbe tenné a pártot, feltornászná a támogatottságát 30 százalék közelébe.

Miközben az MSZP és a Fidesz elkezdte kijelölni a 2018-as stratégiáját, a Jobbik háza táján rég nem látott vihar alakult ki. Teljesen el vagyok keseredve, nem értem Vona Gábor döntését, de a pártszakadástól még messze vagyunk – nyilatkozta a Népszavának Novák Előd. A politikus arra reagált, hogy Vona Gábor döntése értelmében kiszorulhat a Jobbik vezetéséből. Rajta kívül Apáti István és Szávay István alelnök sem indulhat a tisztújításon. A pártelnök a Kossuth Rádióban kijelentette: a távozó három alelnökkel együtt kíván működni, de náluk "vannak jobbak". Polgármesterekben gondolkodik, akik bebizonyították, hogy jobbikos programmal és elképzelésekkel meg lehet szerezni egy közösség bizalmát; ezt a tapasztalatot szeretné az elnökségben érvényesíteni. Vona kifejtette, hogy a kormányra kerüléshez a Jobbiknak néppártként kell működnie. Ez a törekvés szerinte sikerrel járt, példaként a tavaly áprilisi tapolcai időközi országgyűlési képviselő-választást említette, amelyen pártja megszerezte első egyéni mandátumát.

Szerző

Rejtélyes kormányfői jómód

Publikálás dátuma
2016.04.22. 07:03
A Cinege utcai ház: távolról alig látszik valami FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Orbán Viktor vagyonának csak csekély része ismerhető meg a vagyonbevallásában feltüntetett adataiból vélekedett korábban Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke azt is kifogásolta, hogy Lévai Anikó vagyonbevallása nem nyilvános, s így csak találgatni tudunk a first lady vagyonát illetően. Juhász Péter szerint hihetetlen, hogy a kormányfőnek nincs köze ahhoz, hogy környezete meggazdagodott. Orbán nem mostanában kezdte felhalmozni vagyonát, legalábbis Ferenczi Krisztina feljegyzései erről árulkodnak.

Orbán Viktor környezete olyan szinten vagyonosodott az utóbbi években, hogy már-már hihetetlen, hogy ennek nincs köze ahhoz, hogy ő a kormányfő - mondta lapunknak Juhász Péter arra a felvetésre, hogy Orbán miből finanszírozza átlagon felüli életmódját, ha 2010 óta összesen csak bruttó 120 millió forintot vehetett fel kormányfőként. Az Együtt alelnöke szerint ahhoz, hogy a miniszterelnök tisztázhassa vagyoni helyzetét, nyilvánosságra kellene hoznia felesége, Lévai Anikó vagyonbevallását is: "keringenek pletykák, hogy mennyi földje és ingatlana van, de ezek csupán találgatások. A szóban forgó dokumentum egy lezárt borítékban van, és csak egy bizottság nyithatja fel" - mondta az Orbán vagyonosodását kutató politikus, aki szerint a miniszterelnök vagyona minden bizonnyal sokkal nagyobb, mint amennyit bárki gondol az országban.

„Sosem voltam
vagyonos ember, nem is vagyok, nem is leszek” – Orbán Viktor a parlamentben április 11-én...

A kormány.hu-ra feltöltött Orbán-nyilatkozatból kiderül egyébként, hogy a kormányfő juttatásaiban a cafeteria tovább 1,3 millió forintos tételt tett ki a havi fizetésen túl. A kormányfői posztért járó havi összeg bruttó 1 507 400 forint, tehát az idén márciusig valamivel több, mint 105 millió forintot kapott. Emellett Orbánnak az országgyűlési képviselői pozícióért 2010 májusától 2014 májusáig havi bruttó 231 900 forint, azóta pedig havonta bruttó 224 363 forint jár neki. Ez együttesen 16 milliót tett ki. Egyéb tételként a 2010-es listán szerepel 1000 forint folyószámla-költségtérítés, 2011-ben pedig egy 5400 forintos "csekély értékű ajándékot" kapott a kormányfő. Könyvírásból származó jövedelme, saját bevallása szerint öt és félmillió forint volt.

Felmerül a kérdés, hogy mindebből hogyan finanszírozza saját és családja életvitelét. A jövedelmeinek nagy része vélhetően elmegy a Cinege utcai ház rezsijére, és a hatszemélyes család szükségleteinek kielégítésére, hiszen a házaspár öt gyereke közül négy még velük él. Emellett olyan költséges szórakozásra is telik neki, mint például a focimeccsre járás: ismert, a kormányfő fiával, Gáspárral tavaly a helyszínen nézte meg a Bajnokok Ligája döntőjét Berlinben, illetve a 2014-es világbajnokság döntőjét is Brazíliában. A hivatalos közlések szerint Orbánék mindkét eseményen magánemberként vettek részt, így vélhetően a családi kasszát terhelték a belépők, az utazás és a szállás költségei. További furcsaság, hogy Orbán legutóbbi bevallása szerint nincs autója, háza előtt mégis parkol egy Volkswagen Transporter, amit személyesen a kormányfő szokott vezetni - állította a Népszabadság. A közeli garázsban áll egy fehér Volkswagen Tiguan terepjáró, amellyel Lévai Anikó hordja a gyerekeket az iskolába, emellett pedig szintén folyamatosan a ház előtt látható egy fehér BMW terepjáró is, amellyel a közelben lakók elmondása szerint "valamelyik gyerek" közlekedik.

Vagyonnyilatkozati színjáték

Orbán vagyona csak igen kis részben ismerhető a közvetlen tulajdonában álló vagyontárgyak révén - vélekedett korábban Gyurcsány Ferenc. Ezekről az Országgyűlésnek tett évenkénti vagyonnyilatkozata ad információt. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerint itt is nehézséget okoz, hogy a miniszterelnök bevallásában csupán 3 ingatlan szerepel a saját tulajdonaként: a budapesti XII. kerületi ház felerészben, egy felcsúti belterületi föld (5035 négyzetméter) és egy felcsúti lakóház. A svábhegyi villát 2002-ben 75 millióért vásárolták, majd több tízmilliós költséggel felújították. Ez eredetileg két lakásból álló társasház volt, ám az átépítéssel egyetlen - Ferenczi Krisztina néhai oknyomozó feljegyzései szerint tízszobás - villává alakították át, Orbán ennek ellenére társasházként jelöli a nyilatkozatában. Noha a törvény szerint a házastársnak is évente be kell nyújtania a nyilatkozatát, ez nem nyilvános: csak a parlament Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottságának a tagjai tekinthetnek bele, de ők is csak hivatalos vizsgálati eljárás során.

Lévai Anikónak a 2010-es vagyonnyilatkozata ismert, abban 38 ingatlan szerepel. Orbán feleségének 14 ingatlana volt Szolnokon, egy pedig Parádon, ezekhez öröklés útján jutott, 18 fekszik Felcsút, kettő a szomszédos Bicske határában, jórészt termőföldek: szántók, rétek, legelők - ez mindösszesen 105,5 hektár. Lévai Anikó ugyan sokszor leszögezte: a művelés után járó állami és uniós támogatásokat nem ő veszi föl, hanem akik a földjeit művelik, ám hogy ők kik, azt sose árulta el. Ferenczi szerint Lévai bicskei és felcsúti földjeinek egyikére sem volt korábban bejegyezve, ki a földhasználó, holott ennek feltüntetése előírás.

Vélt birtokok

Orbán vagyonnyilatkozatában nem szerepel például az a hatvanpusztai majorság, ahol a fia, Gáspár nevére bejegyzett kutya, Nárcisz él. Az egykori Habsburg-birtok tulajdonosa a kormányfő édesapjának CZG Kft.-je, a cégtől Mészáros Lőrinc 10 évre bérbe vette a területet 2011-ben. Az ügyben felmerült a színlelt szerződés gyanúja is, mivel id. Orbán Győző cégének 2011 óta csupán 15,5 millió forintos éves bevétele van. Ez az összeg pontosan annyi, amennyit Felcsút milliárdos polgármestere fizet a hatvanpusztai major bérleti díjaként. A területet a Mészáros-család földjei veszik körül, illetve Lévai Anikónak is van földje a környéken. A gyanú szerint nem a polgármester hasznosítja a területet - munkagépeit ugyanis nem tárolja itt, pedig korábban ezt állította -, hanem a miniszterelnök lakja az épületegyüttest. Ferenczi Narancsbőr című könyvében részletesen leírta, hogy a felújítások során Orbán igényeinek megfelelően alakíthatták át a lakrészeket, s az oknyomozó Lévai könyveit, illetve a miniszterelnök oklevelét is látni vélte az egyik épületben.

A Magyar Narancs egy másik Orbán-birtokot is talált: az örökpanorámás nyaraló korábbi tulajdonosa Mészáros volt, de 2013 óta a miniszterelnök apja, Orbán Győző tulajdonában áll. A nyaralóban többször látták már Orbán Viktort és feleségét a környékbeliek. A földhivatali nyilvántartásra hivatkozva a lap azt írta, a telek valamivel nagyobb, mint 3800 négyzetméter. Emellett Mészáros az Alcsúti Arborétum közelében is felhúzott két "szerényebb" házat, a vadászház jellegű épületek egyike a felcsúti polgármester, a másik a felesége nevén van, együtt összesen 3 ezer négyzetméteresek. A házakhoz vezető utat frissen aszfaltozták. Az utcát és a kovácsoltvas kerítést térfigyelő kamera tartja szemmel. Az utómunkálatokat a Mészáros-féle cégbirodalom legújabb építőipari vállalkozása, a Fejér B.Á.L. Zrt. munkásai végezték.

Problémás bevallások
A kötelező vagyonnyilatkozat tétel célja a képviselők anyagi helyzetének nyomon követése volna, ezt éppen megnehezíti az, hogy a bevallásokból még mindig egy kézzel kitöltött, de fénymásolt példány kerül fel a parlament honlapjára. Így például a változások nem kereshetőek digitálisan. Emellett gond, hogy a politikusok tartozásainál csak azok összegét kell feltüntetni, így nem tudni, hogy a nyilatkozó kitől, milyen feltételekkel kapott kölcsön pénzt. Ha valaki el akarja titkolni vagyonát, elég azt a házastársára, vagy valamely eltartottjára íratnia, ugyanis az ő nyilatkoztuk nem nyilvános, a magánélethez való jog védelme miatt csak akkor nyithatják fel őket, ha visszaélés alapos gyanúja merül fel.
Ámde vagyonnyilatkozati eljárást csak úgy lehet kezdeményezni, ha pontosan megjelölik a nyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Mindezt az is nehezíti, hogy december óta csak akkor kezdeményezhető magánszeméllyel szemben vagyonosodási eljárás, ha az érintett ellen már rendőrségi nyomozás is folyik, vagy maga kezdeményezi az eljárást. Ugyanakkor annak sincs következménye, ha valaki fals adatot ad meg: ismert, Rogán Antal 2015-ben kétszer is javította nyilatkozatát bárminemű retorzió nélkül.