A pesszimizmus a lustaság szinonimája

Többször járt már Magyarországon Jostein Gaarder világhírű norvég író, aki csütörtökön délután vette át a Budapest Nagydíjat a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Dragomán György szerint az alkotó sokat tett irodalmi műveivel azért, hogy megtanuljuk becsülni a szabadságot.

Ha elakad egy regény írása közben, gyakran indul nagy sétákat tenni az erdőbe, ahol maga lehet gondolataival, mert útközben legfeljebb szarvasokkal találkozhat, mondta Szabó T. Anna József Attila-díjas költőnő kérdésére válaszolva Jostein Gaarder norvég író, a Sofie világa és A narancsos lány szerzője. A jókedélyű beszélgetésen a huszonharmadik éve megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége egyúttal arról is beszélt, úgy érzi, soha nem nőtt fel igazán a felnőtt szerephez, de ezt egyáltalán nem bánja. Jostein Gaarder a pódiumbeszélgetésen elismerte, hogy tisztában van vele, hogy a pesszimizmus gyakran vonzóbb az optimista szemléletnél, de valójában a negatív világlátást nem tartja többre, mint az egyszerű emberi lustaságot. A szerző beszélt arról is, ma máshogy írná meg leghíresebb könyvét, a Sofie világát, s az eszmecsere során újra hitet tett a filozófia és a környezetvédelem fontossága mellett.

Az élvezetes pódiumbeszélgetést követően a 63 éves Jostein Gaarder Kocsis András Sándortól, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) elnökétől és Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettestől vette át a fesztivál díszvendégének járó Budapest Nagydíjat. Az ünnepeltet Dragomán György köszöntötte. A József Attila-díjas író üdvözlő beszédében kiemelte, Gaarder műveiben a filozófia soha nem papírízű. Mint fogalmazott, a szerző világában a Szókratészhez hasonló férfi főhősök világítanak rá arra, hogy rendkívül fontos, hogy felismerjük azokat a metafizikai létezéssel kapcsolatos kérdéseket, mint amilyen az, hogy kik vagyunk, illetve az, hogy honnan hová tartunk. Gaarder tudatának másik fontos alappillére az a kérdés, hogy elnyerheti-e az egyén a szabadságát. Dragomán kiemelte a szerző elszánt idealizmusát és kamaszkori dacát, amelyek jelentősen befolyásolták a norvég díszvendég írói képének kialakulását. A magyar szerző köszöntőjében kitért arra, hogy Jostein Gaarder művei azt sugallják, nincs fontosabb a szabad emberek nevelésénél, továbbá azt, hogy a hatalom nem szereti azokat, akik eltérnek az átlagostól. A mindenkori rendszerek nem szeretik sem a kérdéseket, sem a válaszokat – és ha muszáj választ adniuk, akkor a válasz leginkább „csak”, semmi többi.

A korábban több ízben Magyarországon járt Jostein Gaardernek a tavalyi évben négy könyve jelent meg magyar nyelven. Az elkötelezett környezetvédő hírében álló alkotó legújabb magyarul megjelenő regénye, az Anna világa hatvan évvel napjainkat követően játszódik egy disztópikus világban, amelyben fejére állt a természet, s ahol az aggasztó klímaváltozás miatt északra özönlenek bolygónk lakosai. Az író leghíresebb műve, az égető társadalmi kérdéseket és filozófiai problémákat boncolgató, elsősorban kamaszoknak szóló Sofie világa – egy kamaszlány és egy középkorú filozófiaprofesszor története – 1991-ben jelent meg először, azóta hatvan nyelvre ültették át és negyvenmilliós példányszámban kelt el.

A szerző magyarországi kiadója, a Noran Libro a könyvünnepre újra megjelentette Gaarder A kártya titka című korábbi regényét hagyományos könyvformátumban és e-bookban is. Jostein Gaarder szombaton dedikálja köteteit kiadója standjánál a Millenárison.