Felkészül tehát a kvótaellenes népszavazás, ami a 2018-as választások és a mozgósítás egyik főpróbája lesz a Fidesznek. Ha már referendum, a tíz éve tartó győzelmi sorozatát nem kockáztathatta egy bukott népszavazással a kabinet, pláne nem két évvel a 2018-as választások előtt. A parlament a kormány javaslatára ezért (is) törölte el a vasárnapi zárvatartást. Ha a Kúria előtte nem engedi át az MSZP erre vonatkozó népszavazási kérdését, biztosak lehetünk abban, hogy a boltzár marad, mert az eltörlés előtt Orbán Viktor kormányfő szektorális kiterjesztésről beszélt, Lázár János kancelláriaminiszter pedig hitet tett a szabad vasárnap mellett.
De nemcsak a kormányzó erő kezdett el két évvel a választások előtt kampányolni. Az MSZP körül valami megmozdult, sikeres hetek állnak a párt mögött – nyilatkozta korábban lapunknak Molnár Gyula. A XI. kerület volt szocialista polgármestere - Tóbiás József jó barátja - is elindul a júniusi tisztújításon. Molnár nyitni szeretne a civilek és a "családon belüli" baloldali pártok felé, amire véleménye szerint nagy szükség van. Lapunknak ez utóbbira utalva úgy fogalmazott, 2010-ben ugyan szétváltak, de legalább vasárnaponként vissza kellene térni a családi asztalhoz. Június végén tartja a tisztújító kongresszusát az MSZP, és amint az lenni szokott, hónapokkal előtte megindult a helyezkedés, a harc a posztokért. Szanyi Tibor EP-képviselő volt az első, aki hivatalosan is bejelentkezett a pártelnöki címre, egy informális közlés után honlapján megjelent ugyanis az "Apa, kezdődik!" című röpirata, amelyben az MSZP előtt álló feladatokat sorolja. Szanyi nyolc pontban foglalja össze, mit kezdene az országgal és a párttal, ugyanakkor komoly kritikával is illette Tóbiás és a pártvezetés tevékenységét is.
Szerinte változás nélkül 2018-ban is elveszíti a választást a párt. A jelenlegi pártelnök-frakcióvezető egyébként az egész tisztújítást igyekszik bagatellizálni, a lapunknak adott interjúban például az idevágó kérdésre azt mondta, ő maga munkával készül a júniusi kongresszusra, amelyen újraindul posztjáért. "Természetesen lesz tisztújítás, de hogy a kongresszus utáni három évben mi fog történni és minek kell történnie, most dől el. Ahhoz, hogy 2018-ra valódi változást tudjunk véghezvinni, minden napra szükségünk van, nem várhatunk a kongresszusig" - fogalmazott Tóbiás. Van azonban a pártban más, aki szívesen beszél az elnöki versenyről: Harangozó Tamás az Origónak adott interjúban jelentkezett be a posztra, a tisztújító kongresszusra készülve azzal indokolta pártelnöki ambícióját: új víziókkal hozná vissza az MSZP-t a sírból, mert nem utópia a 2018-as győzelem, de ehhez teljesen új stratégia kell. Neki van: először is rendbe tenné a pártot, feltornászná a támogatottságát 30 százalék közelébe.
Miközben az MSZP és a Fidesz elkezdte kijelölni a 2018-as stratégiáját, a Jobbik háza táján rég nem látott vihar alakult ki. Teljesen el vagyok keseredve, nem értem Vona Gábor döntését, de a pártszakadástól még messze vagyunk – nyilatkozta a Népszavának Novák Előd. A politikus arra reagált, hogy Vona Gábor döntése értelmében kiszorulhat a Jobbik vezetéséből. Rajta kívül Apáti István és Szávay István alelnök sem indulhat a tisztújításon. A pártelnök a Kossuth Rádióban kijelentette: a távozó három alelnökkel együtt kíván működni, de náluk "vannak jobbak". Polgármesterekben gondolkodik, akik bebizonyították, hogy jobbikos programmal és elképzelésekkel meg lehet szerezni egy közösség bizalmát; ezt a tapasztalatot szeretné az elnökségben érvényesíteni. Vona kifejtette, hogy a kormányra kerüléshez a Jobbiknak néppártként kell működnie. Ez a törekvés szerinte sikerrel járt, példaként a tavaly áprilisi tapolcai időközi országgyűlési képviselő-választást említette, amelyen pártja megszerezte első egyéni mandátumát.