Orbán: "nem csak Brüsszelt, a baloldalt is meg kell állítanunk"

Ahogy várható volt, Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott interjúban ismét a menekültkérdésre helyezte a hangsúlyt, de főbb téma volt még Schengen 2.0, amit Brüsszel elé terjeszt a kormányfő, valamint a magyar gazdaság fellendülése is. A beszélgetésben - hiába az aktualitásuk - sem a vasárnapi boltzár eltörléséről, sem pedig a pedagógussztrájkról nem esett szó, és az egészségüggyel is csak az interjú végén foglalkozott érintőlegesen a miniszterelnök, ám annál nagyobb figyelmet fordított a baloldal programjára, mint lehetetlenségre, "agyrémre".

Kohl-találkozó

Orbán a Helmut Kohl volt német kancellárral megejtett találkozóról beszélt elsőként, azt mondta: a német–magyar barátság adta az apropóját. A kormányfő elárulta, hogy Európáról beszéltek, és egyébként is amikor Németországban jár, mindig meglátogatja a volt kancellárt. A külföldi és a magyar sajtó is sokat foglalkozott a Kohl-Orbán-Merkel-féle háromszögről, miszerint a két radikálisabb gondolkodású politikus a német kancellár ellen szeretne összefogni, de a miniszterelnök erről csak annyit mondott, hogy harmadik személyt nem érintett a beszélgetés.

Menekültek, kvóta, Schengen

Az interjú a menekültkérdéssel folytatódott. A kormányfő szerint Németország és Magyarország között egymással szemben álló álláspont volt a jellemző, de a németek álláspontja azóta megváltozott, ma ugyanazt mondják, mint mi, és a külső határok megvédésére helyezik a hangsúlyt. A miniszterelnök a kvótáról is beszélt, szerinte ez nem arról szól, hogy engedjünk be bárkit is, hanem arról, hogy mi legyen azokkal, akiket már beengedtek, az ő szétosztásukról folyik a vita. "Mi lezártuk ugyan a balkáni útvonalat, de ismét feléledt a probléma Olaszország tengeri határainál, ott még jöhetnek menekültek" - jelentette ki a kormányfő.

A schengeni rendszerrel kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy aki ennek a tagja, annak nem csak a rendszer előnyeit kell élveznie, hanem vállalnia is kell az ezzel járó kötelezettségeket is, meg kell védenie a határokat. "Vagy megvédi maga, vagy átadja a határvédelmet az unió közös határvédelmének, vagy kilép Schengenből - ez a magyar álláspont" - fogalmazott a kormányfő. Szerinte a Nyugat ezt az álláspontot önzésnek, érzéketlenségnek tekinti, még esetleg rasszizmust is belelát, de szerinte aki így gondolkodik, az egy buborékban él, és ledorongolják azt, aki a fő áramtól eltérő eszméket vall - panaszkodott a miniszterelnök.

Meg kell állítani a baloldalt

Schengen 2.0-vel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, hogy az akciótervet azért kellett közzétenni, mert Brüsszel előállt egy képtelen javaslattal, amely szerint Európa népesedési és gazdasági problémáit minél több migráns beengedésével kell megoldani. Ez egybeesik a volt szocialista kormányok migrációs politikájának most nyilvánosságra került dokumentumával - mondta. Brüsszel és a magyar baloldal között teljes összhang van: be akarnak hozni sokmillió embert Európába - jelentette ki Orbán Viktor.

MTI Fotó: Illyés Tibor

"Az előző szocialista kormányok ilyen programjában az szerepelt, hogy az ország egytizede belátható időn belül külföldiekből fog állni" - mondta Orbán Viktor, aki szerint "ez egy agyrém", lehetetlenség. Tehát "nemcsak Brüsszelt kell megállítanunk (...), hanem Brüsszel magyar szövetségeseit, a magyar baloldalt is" - fogalmazott a miniszterelnök.

Felívelőben a magyar gazdaság

Magyarország egy felívelő korszak éveit éli, 2017-ben is lehet egy lépést tenni előre - mondta a következő évi költségvetésről Orbán. A bérek minden évben nőnek, a munkanélküliség folyamatosan csökken, és "mindezt nem hitelből értük el", sőt az ország visszafizette az IMF-EU-kölcsönt - dicsekedett a kormányfő, megemlítve az adók csökkenését és a nyugdíjak értékének emelését is. Mint mondta, az Európai Unió statisztikái szerint 2013-2014-ben 600 ezerrel csökkent a szegények száma Magyarországon.

Megállapodtak a Deutsche Telekommal

Orbán megemlítette, hogy találkozott a Deutsche Telekom vezetőivel. Szerinte a világ nagy átalakulás előtt van, a digitalizáció az élet minden területét érinti, sok mindent átalakít majd, és jó lenne, ha nem tárgyai, hanem alakítói, szereplői lennénk ennek az átalakításnak. Magyarország erejét nem a mérete, hanem a szellemisége, gyorsasága, nyitottsága adja. 2018-ra a cégeknél is és a háztartásoknál is a szélessávú internetelérés 100 százalékos legyen - ez a cél, ebben állapodtak meg a Deutsche Telekommal - idézte a kormányfőt az Origo. "Elsők akarunk ebben lenni Európában, meg akarjuk előzni még a németeket is, akiknek hasonló céljaik vannak" - mondta. Jelezte, hogy Magyarországon csökkenni fog az internethasználat áfája, a mérséklést pedig a következő években is folytatni akarják.

Végére maradt az egészségügy

Bár sem a vasárnapi boltzár eltörléséről, sem a tanársztrájkról, mint aktuális témákról nem esett szó, a kormányfő érintőlegesen azért megemlítette az egészségügy problémáját. Szerinte még úgy is jut majd többletpénz az egészségügyre és az oktatásra, hogy a 2017-es költségvetés az adócsökkentésé és az otthonteremtésé lesz. "Az, hogy milyen állapotban van az egészségügy, örök vitatéma. Nyugat-Európában sokkal magasabb béreket kapnak az orvosok és az ápolók. Itt is magasabb bérekre van szükség" - mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy ezért folyamatos bérfejlesztésre is szükség van. Azt, hogy eltűnnek a különbségek, nem tudja vállalni, de mindent meg fognak tenni, amit lehet, hogy a különbség csökkenjen és meginduljon a felzárkózás - ígérte az interjú végén a kormányfő.