Zenei hídépítés felsőfokon

Publikálás dátuma
2016.04.25. 07:45
Csík János úgy véli, büszkén tekintenek a Kárpát-medencei folklórkincs páratlan értékeire FORRÁS: FONÓ
A huszonnyolc éve működő Csík Zenekar a hazai népzenei-világzenei színtér vitathatatlanul legnépszerűbb együttese. Május 1-én, a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében Ferenczi György bandájával, a Rackajammel mutatnak be új, közös produkciót. Csík János zenekarvezetőt nemcsak erről a koncertről, hanem művészi kompromisszumokról, az eredeti Kárpát-medencei népzene és a popkultúra szintéziséről is kérdeztük.

A hegedűs-énekes Csík János és a szájharmonikás-hegedűs-énekes Ferenczi György közös missziója a zenei „hídépítés”. Gyökeresen eltérő kultúrák, stílusok, műfajok találkoznak az általuk vezetett zenekarok koncertjein. Nem csoda, hogy szeretnek közösen is muzsikálni. Ferenczi és a Rackajam már a Csík Zenekar történetének legsikeresebb lemezén, a 2008-ban megjelent Ez a vonat ha elindult, hadd menjen... című albumon is közreműködött, s azóta is rendszeresen játszanak együtt. Karácsonynak éjszakáján címmel még egy közös ünnepi lemezt is készítettek. „Gyuriban nagyon becsülöm, hogy a számára oly fontos bluest vagy akár a countryt és a bluegrasst mindig a folklór felől közelíti meg: az amerikai népzene értékes megnyilvánulásának tekinti. Az amerikai kultúrából sokszor csak a kommersz jut el Európába, ezért különösen érdekes, amikor a Rackajam tolmácsolásában és értelmezésében meghallgathatjuk például az Appalache-hegység bányászfalvainak hiteles, eredeti népzenéjét” – mondja Csík János. A Müpa-beli közös produkciókra úgy készülnek, hogy mindkét rajongótábor jól érezze magát. Nem maradnak el a Csík és a Rackajam legsikeresebb dalai, de új, közös repertoárt is szeretnének felépíteni. Csík János szerint a lehető legszerencsésebb pillanatban találkoztak most újra, mert a Kárpát-medencei magyar népzene alapján – kreativitásukat, alkotó energiáikat felhasználva – teljesen eredeti zenei minőséget tudnak létrehozni.

A Kossuth-díjas Csík Zenekar 1988 óta tartó története két nagy korszakra bontható. A városi környezetben, Kecskeméten felnőtt Csík János gyerekkorában klasszikus hegedűvel kezdte zenei tanulmányait, majd népzenész és néptáncos lett. Már a nyolcvanas években részt vett népzenegyűjtő körutakon, sokat tanult idős erdélyi muzsikusoktól. Akkoriban még Magyarország területén is lehetett népzenét gyűjteni, ami ma már alig-alig lehetséges, mert a hiteles „adatközlők” – énekesek, táncosok, hangszeres muzsikusok – sajnos már nincsenek közöttünk. Működésük első tizenhat-tizenhét évben Csík János és zenésztársai hagyományos táncházi muzsikát játszottak. Kialakult egy néhány száz főből álló, lelkes törzsközönségük, szakmai díjakat kaptak, de ekkor még nem sejtették, hogy 2005-től kezdve, a műfaji határokat áttörve tömegekhez tudnak majd eljutni. A zenekar egyik tagja, Szabó Attila hegedűs-gitáros évekig játszott a Kispál és a Borz együttesben is, s ennek a kapcsolatnak köszönhető, hogy Lovasi András meghívta őket egy Petőfi Csarnokbeli koncertre. „Kalotaszegi legényessel nyitottunk, ami először megdöbbentette a Kispálék alternatív rockzenéjéért rajongó, több ezer fős tömeget, de néhány perc alatt leomlottak a falak. Amikor saját hangszereinken játszottunk Kispál és a Borz-számokat, kitört az ováció. Nagyon sok fiatal, aki a paraszti kultúráról legfeljebb az iskolában hallott valami keveset, ettől kezdve sokkal jobb szívvel fordult a népzene felé. És fordítva: a mi közönségünkben is kedvet ébresztettünk, hogy hallgassanak alternatív muzsikát.”

Új korszakot nyitott a Senki nem ért semmit című lemez (2005), amelyen Csík János és zenésztársai sikeres kísérletet tettek a könnyűzenei kompozíciók és a jellegzetes népzenei játékstílus, díszítések, előadásmód ötvözésére. Hamarosan jött az alternatív rockzene másik hazai ikonjával, a Quimby zenekarral való együttműködés. Kiss Tibor szerzeményét, a Most múlik pontosan című számot például – Majorosi Marianna összetéveszthetetlen énekhangjával – annyira hitelesen illesztették bele a népzene szövetébe, hogy az visszakerült az eredeti környezetébe, s ma már az erdélyi lakodalmak elmaradhatatlan repertoárdarabja. Az úgynevezett könnyűzene emblematikus előadóival való együttműködés pedig folytatódott: Kovács Katival, Presser Gáborral éppúgy együtt dolgoztak, mint Földes László Hobóval vagy a jazz világából Dresch Mihállyal. Amikor Csík Jánost a popkultúra és a népzene ötvözéséről, az esetlegesen túl sok kompromisszum vállalásáról kérdezem, azt mondja: nincs rossz érzése, mert soha senki nem kérte tőlük, hogy tagadják meg vagy torzítsák el a hagyományos magyar népzenét. Büszkén tekintenek a Kárpát-medencei folklórkincs páratlan értékeire, és arra is, hogy ezt sikeresen tudják minél szélesebb közönség felé közvetíteni.

A Ferenczi Györggyel és a Rackajammel közös koncert mellett Csík János örömmel említi, hogy a napokban, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében együtt léphetett a Zeneakadémia színpadára Rost Andrea énekművésszel, Szokolay Balázs zongoraművésszel és névrokonával, Szokolay Dongó Balázs furulyás-dudással, valamint a Bubnó Tamás vezette Szent Efrém Férfikarral. A Kortárs népzene című koncerten Csíknak – énekesként – az volt a feladata, hogy a Bartók- és Kodály-művek alapjául szolgáló, túlnyomórészt erdélyi népdalokat megszólaltassa. A nyári fesztiválok után, ősztől pedig a Csík Zenekar újra Presser Gáborral, s mellette az Amadinda Ütőegyüttessel dolgozik majd együtt – e produkció részletei még nem ismertek.

Hiba lenne szárazföldi erőket küldeni

Az amerikai elnök szerint hiba lenne, ha az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy más nyugati országok szárazföldi erőket küldenének Szíriába Bassár el-Aszad elnök rezsimjének megdöntésére. 

Barack Obama kétnapos londoni látogatásának végén a BBC televíziónak adott interjúban kijelentette: a szárazföldi katonai beavatkozás helyett ő abban hisz, hogy a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia a szíriai konfliktus összes érintettjére, köztük "az Aszad-rezsimet gyakorlatilag fenntartó" Oroszországra és Iránra, de a szíriai kormány ellen harcoló mérsékelt ellenzékre is, annak érdekében, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és próbáljanak megállapodásra jutni az átmenetről. Megjegyezte: nem hiszi, hogy az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezetre az ő elnöki időszakából hátralévő kilenc hónapban sikerülne teljes vereséget mérni, de lassan szűkíteni lehet a dzsihadisták tevékenységi területét. Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció folytatja az Iszlám Állam elleni légitámadásokat, és megpróbálja elszigetelni, "zárlat alá vonni" azokat a szíriai országrészeket, amelyekből külföldi fegyveresek érkezhetnek Európába. Barack Obama szerint azonban Szíria hosszú távú problémáit nem lehet kizárólag katonai eszközökkel, különösen nem nyugati szárazföldi erők bevetésével megoldani.

Szerző

Hiba lenne szárazföldi erőket küldeni

Az amerikai elnök szerint hiba lenne, ha az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy más nyugati országok szárazföldi erőket küldenének Szíriába Bassár el-Aszad elnök rezsimjének megdöntésére. 

Barack Obama kétnapos londoni látogatásának végén a BBC televíziónak adott interjúban kijelentette: a szárazföldi katonai beavatkozás helyett ő abban hisz, hogy a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia a szíriai konfliktus összes érintettjére, köztük "az Aszad-rezsimet gyakorlatilag fenntartó" Oroszországra és Iránra, de a szíriai kormány ellen harcoló mérsékelt ellenzékre is, annak érdekében, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és próbáljanak megállapodásra jutni az átmenetről. Megjegyezte: nem hiszi, hogy az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezetre az ő elnöki időszakából hátralévő kilenc hónapban sikerülne teljes vereséget mérni, de lassan szűkíteni lehet a dzsihadisták tevékenységi területét. Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció folytatja az Iszlám Állam elleni légitámadásokat, és megpróbálja elszigetelni, "zárlat alá vonni" azokat a szíriai országrészeket, amelyekből külföldi fegyveresek érkezhetnek Európába. Barack Obama szerint azonban Szíria hosszú távú problémáit nem lehet kizárólag katonai eszközökkel, különösen nem nyugati szárazföldi erők bevetésével megoldani.

Szerző