Mégsem lesz szuperkórház?

Nem épül új kórház Budapesten, de több helyen is fejlesztések lesznek – állította határozottan az egészségügyi államtitkár a hét elején az InfoRádió egyik összeállításában, közvetlen főnöke, a humánminiszter azonban óvatosabban fogalmazott a parlament tegnapi egészségügyi vitanapján. Balog Zoltán szerint hamarosan megszülethet a kormánydöntés a fővárosi egészségügyi fejlesztésekről, de még nem dőlt el, hogy egy nagy új kórházat építenek-e vagy három-négy súlyponti intézmény kapacitását bővítik.

Mint minden olyan esetben, amikor egy hirtelen jött politikai döntést mindenféle szakmai előkészítés nélkül dob be a köztudatba az Orbán-kormány, a budapesti szuperkórház terve is hosszú hónapok, pontosan tavaly február óta kering a médiában és tartja izgalomban a budapesti kórházvezetőket és polgármestereket.

Az első hónapok lázas helyezkedése után tavaly nyár végére csillapodtak a kedélyek, mert Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel az élen a Fidesz-KDNP meghatározó arcai álltak bele a rémisztően lepusztult Szent János Kórház fejlesztésének civil kezdeményezésébe. Balog Zoltán pedig januárban, szintén az InfoRádióban úgy fogalmazott: „A János Kórház ügyének megoldása nélkül nincs értelme új budai vagy budapesti kórházról beszélni”. Már ekkor sejteni lehetett, hogy a kapacitásokról valamennyi budapesti kórházvezetővel tárgyaló miniszteri biztos nem zöldmezős beruházásra, hanem a meglévő intézmények átfogó fejlesztési csomagjára tesz majd javaslatot.

Nem is okozott nagy meglepetést, amikor két hete egy háttérbeszélgetésen Cserháti Péter a sor elején említette az intézményt az új sürgősségi centrumok és a hozzájuk kapcsolódó beruházások felsorolásakor. A miniszteri biztos kiszámolta, hogy egy új beruházás 200 milliárd forintba kerülne és a hatalmas összeg mellett más fejlesztésekre biztosan nem maradna pénz, márpedig a főváros szinte valamennyi kórháza felújításra szorul. Ráadásul az új, több mint ezer ágyas intézménybe csak az ország orvos- és nővérhiánnyal küszködő más intézményeiből lehetne dolgozókat csábítani. Mindezek alapján a javaslat azt tartalmazza, hogy három nagy centrumot és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő kórházakat fejlesszenek Budapesten hasonló összegben, vagy valamivel kevesebb pénzért. Az első sürgősségi centrumot a Szent János Kórház bázisán hoznák létre, amihez a Kútvölgyi Klinikai Tömb és a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kapcsolódna.

Az első két intézményt fizikailag is összekötnék a Kútvölgyi lejtő fölött, létrehoznának egy sürgősségi ellátásra is alkalmas budai gyermekcentrumot, az épület pedig kapcsolódna egy új sürgősségi tömbhöz, amelyben sebészet, traumatológia és idegsebészet is helyet kapna. A második központ a Honvéd Kórház lenne, amelynek mostani tömbje mellett egy új szárny épülne, ahová a régi MÁV Kórház Podmaniczky utcai épületéből költöznének át a betegek. Az így felszabaduló helyen a minisztérium irodákat akar kialakítani. A harmadik sürgősségi centrum a budai megoldáshoz hasonlóan műemléki pavilonok mellé épülő új kórházépület lenne az Egyesített Szent László és Szent István Kórház területén. A központ együttműködne a Heim Pál Gyermekkórházzal és a Semmelweis Egyetem Korányi projektként ismert új klinikai tömbjével.

Cserháti Péter azt is hangsúlyozta, hogy a fejlesztések és felújítások nemcsak a budapestiek ellátását javítanák, hanem az agglomeráció, sőt az országban bárhol élő betegek ellátását is szolgálná, hiszen ma ezekben a kórházakban 46 százalékban vidéki betegeket kezelnek.

A Fidesz hat éve mutogat visszafelé

Egyetlen új tényt, vagy érvet nem találtak sem az ellenzéki, sem a kormánypárti felszólalók a parlament tegnapi egészségügyi vitanapján arról, hogyan lehetne rendbe tenni az ellátórendszert. Az ellenzék kezdeményezésére megrendezett vérszegény vita egyetlen színfoltja az volt, amikor az egy hónapra segédápolónak állt Szabó Tímea, a PM képviselője fehér köpenyt nyújtott át Balog Zoltánnak, így invitálva a minisztert, hogy maga is nézzen körül az egészségügy hétköznapi bugyraiban.

A kormánypártok minden kommunikációs teret megpróbáltak ellopni a kezdeményezőktől, így Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára már kedd reggel interjút adott az MTI-nek, a vita után pedig Selmeczi Gabriella, a népjóléti bizottság fideszes elnöke ismételte meg mindazt, amit már az ülésteremben is előadott. Mindketten a szocialista kormányok nyakába varrták az egészségügy összes jelenlegi problémáját, mondván, ők 2010 óta csak a romokat takarítják.

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője ugyanakkor kijelentette: az ágazatban káosz van, hiányzik a kormányzati stratégia, és szorgalmazta, a gazdasági növekedést meghaladó mértékben bővítsék a terület forrásait, hogy tisztességes fizetést lehessen adni a dolgozóknak.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke és vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy az oktatást és az egészségügyet magára hagyta a kormány, az, hogy meg sem próbálták rendbe tenni, nem hiba, hanem bűncselekmény. Schiffer András, az LMP nevében sürgette a szakorvosi minimálbér nettó 270 ezer forintra emelését, emellett pedig a szakdolgozók és szakasszisztensek egységes 50 százalékos béremelését. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke az üzleti és a betegérdekek összeegyeztetését szorgalmazta.

A kisebbik kormánypárt nevében felszólaló Harrach Péter elismerte, hogy legalább 4 ezer ápoló hiányzik a rendszerből, mint ahogy azt is, hogy a fekvőbeteg-ellátó rendszer „túlhízlalt”, ezért strukturális változtatások kellenek. Balog Zoltán miniszter pedig arról beszélt, hogy több éves tárgyalás után idén már elindulhat a bérfejlesztés az ágazatban. Már csak az kérdés, hogy az ennek fedezeteként emlegetett 100 milliárdos jövő évi többletforrásból valójában mennyi jut az egészségügy szakembereire.