ORÖ: elkezdődött a visszaszámlálás?

Publikálás dátuma
2016.04.27. 07:07
Hegedüs István (Lungo Drom), az ORÖ korábbi elnöke a képviselőkhöz beszél április 21-én, a szervezet rendkívüli közgyűlésén az O
Feleslegesen ajánlotta fel az Országos Roma Önkormányzat elnöke múlt héten a Híd a munka világába program ingatlanjait, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem fogadja el ezt a törlesztési módszert. Így továbbra sem tudni, hogy miből fogja visszafizetni az 1,6 milliárd forint támogatást a szervezet. Azt is hiába mondta kétségbeesetten Balogh János, hogy nem kaptak fizetési felszólítást, a szaktárca lapunknak azt írta: postai tértivevény bizonyítja, hogy április 4-én átvették az iratot.

Az egykori Híd a munka világába program a meghozott intézkedések alapján nem része az európai uniós fejlesztési programoknak – közölte a Népszavával az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A szaktárcát arról a törlesztési módszerről kérdeztük, amit az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke talált ki. Balogh János a múlt héten azt mondta a Magyar Nemzetnek, a programban vásárolt ingatlanokat ajánlanák fel, hogy csökkentsék az 1,6 milliárd forintos tartozást. Balogh szerint ugyanakkor az sem igaz, hogy fizetési felszólítást küldött volna nekik a minisztérium. Az állítással ellentétben az Emmi a visszafizetéssel kapcsolatos felhívási kötelezettségének 2016. március 30-án eleget tett. A fizetési felszólítást az ORÖ - a visszaérkezett postai tértivevény tanúsága szerint - 2016. április 4-én átvette. A minisztérium ezzel megerősítette Vajda László múlt pénteki szavait, hiszen a roma önkormányzat képviselője akkor azt mondta lapunknak, hogy Balogh és társai "nem akarnak tudomást venni arról, hogy fizetni kell".

Balogh János akkor azt is közölte, tárgyalnak a minisztériummal a felzárkóztatási programban elköltött pénzek visszafizetéséről. A februárban furcsa körülmények között megválasztott elnök "szakértői" véleménye szerint a programban vásárolt ingatlanok értéke eléri a 8-900 millió forintot, de az ingóságokat, bútorokat és informatikai eszközöket is értékesítenék. Ugyanakkor nem világos, hogy Balogh mire alapozza a becslését, hiszen az ingatlanokra és az eszközökre mindössze 350 millió forintot költöttek a program során.

Ráadásul az Emmi vizsgálata többször is kitért arra, hogy a vásárolt irodák többsége használhatatlan állapotban van. Az elnök a Magyar Nemzetnek azt is elmondta, hogy "Lázár János sem gondolhatta komolyan, hogy az ORÖ április 30-ig kifizeti az 1,6 milliárd forintot", de úgy vélte, az a fontos, hogy van fizetési hajlandósága az önkormányzatnak.

Az adósságoktól roskadozó szervezeten nem csak az Emmi keresi a pénzt, hiszen márciusban az Albacomp RI Kft. kezdeményezett felszámolási eljárást az illetékes bíróságon. Körülbelül hatvanmillió forintba került az a 4500 táblagép, amit az ORÖ rendelt tőlük, ám hiába szállították le az eszközöket, a roma szervezet nem fizette ki őket. A készülékeket a hatmilliárd forint keretösszegű Út a szakmaválasztáshoz című program részeként vásárolta volna meg a szervezet, de a pénz sosem érkezett meg az informatikai cég számlájára.

Miközben a roma önkormányzatnak könnyen lehet, hogy már csak hetei vannak hátra, múlt csütörtökön - nem túl meglepő módon - újra botrányba fulladt és félbeszakadt a szervezet közgyűlése. Többek között a nemrég megválasztott elnököt, valamint a szervezet gazdasági vezetőjét és hivatali vezetőjét is vissza akarták hívni. A közgyűlés hatalmas üvöltözésbe torkollott, számos roma politikus pedig kijelentette, azért nem jöttek el a képviselők, mert megfenyegették őket. Vajda László szerint a jelenlegi vezetés nem vett komolyan csaknem húsz képviselőt, akik nem csupán azt akarták megvitatni, mit tett hivatali ideje alatt a két hónapja megválasztott elnök, de azt is, van-e lehetőség egyezségre a Híd a munka világába program keretében felvett 1,6 milliárd forintról. Hozzátette: ekkora összeget az ORÖ nem tud visszafizetni. Lakatos Oszkár képviselő közölte, azt tervezik, hogy a közgyűlés önfeloszlatását kezdeményezik, mert a jelenlegi körülmények között nincs értelme a tevékenységüknek.

A közgyűlés után az ORÖ jelenlegi elnöksége bejelentette, hogy büntetőfeljelentést tesz a korábbi elnök, Hegedüs István és több vezetőtársa ellen. Az országos önkormányzat képviselői elutasították "a korábbi bukott vezetők hatalom visszaszerzésére irányuló törekvéseit". Komolytalan, hogy pont ők akarnak vizsgálódni, hiszen a mostani vezetőség az elmúlt két hónap alatt sokkal több szabálytalanságot követett el, mint Hegedűs István egy év alatt - vélte Vajda, aki hozzátette azt is, hogy "most már tudjuk miért volt olyan fontos Hegedűst eltávolítani a szervezet éléről". Farkas Flórián tökéletes bábja Balogh, aki teljesen úgy vezeti az önkormányzatot, mint híres elődje - fogalmazott a roma politikus.

A híres elődről egyébként nincsenek túl jó véleménnyel az önkormányzat egyes képviselői, Lakatos Oszkár egyszerűen csak köztörvényes bűnözőnek nevezte Farkast, és szerinte érthetetlen, hogy a Híd a munka világába program csalássorozatának nincsenek felelősei. "Egy uniós beruházásnál, ha bármilyen jogsértés történt, visszaélés, azonnal tud a nyomozóhatóság lépni, előzetes letartóztatások vannak, de mivel a kormány tagjáról van szó, hátráltatják az ügyeket. Megállapítják az 1,6 milliárdot, de nincs bűnelkövető, nincs következmény. Következmények nélküli országban élünk, ha milliárdos tételben lopnak, csalnak, sikkasztanak" – tette hozzá. Az LMP korábban viszont azt közölte: mindent meg fog tenni, hogy a kormány és az ORÖ ne söpörhesse szőnyeg alá az ügyet, és hogy a teljesen nyilvánvaló pénzlenyúlások minden résztvevőjét, de mindenekelőtt a jelenleg is miniszterelnöki biztosként dolgozó Farkas Flóriánt vonják felelősségre. Továbbra is kérdés azonban, hogy Orbán Viktor mikor látja be mindezt és mikor engedi el régi szolnoki barátja kezét.

Szerző

Mégsem lesz szuperkórház?

Publikálás dátuma
2016.04.27. 07:05
Szabó Tímea, Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár, Balog Zoltán és az „ismeretlen fehér köpeny” FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR
Nem épül új kórház Budapesten, de több helyen is fejlesztések lesznek – állította határozottan az egészségügyi államtitkár a hét elején az InfoRádió egyik összeállításában, közvetlen főnöke, a humánminiszter azonban óvatosabban fogalmazott a parlament tegnapi egészségügyi vitanapján. Balog Zoltán szerint hamarosan megszülethet a kormánydöntés a fővárosi egészségügyi fejlesztésekről, de még nem dőlt el, hogy egy nagy új kórházat építenek-e vagy három-négy súlyponti intézmény kapacitását bővítik. 

Mint minden olyan esetben, amikor egy hirtelen jött politikai döntést mindenféle szakmai előkészítés nélkül dob be a köztudatba az Orbán-kormány, a budapesti szuperkórház terve is hosszú hónapok, pontosan tavaly február óta kering a médiában és tartja izgalomban a budapesti kórházvezetőket és polgármestereket.

Az első hónapok lázas helyezkedése után tavaly nyár végére csillapodtak a kedélyek, mert Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel az élen a Fidesz-KDNP meghatározó arcai álltak bele a rémisztően lepusztult Szent János Kórház fejlesztésének civil kezdeményezésébe. Balog Zoltán pedig januárban, szintén az InfoRádióban úgy fogalmazott: „A János Kórház ügyének megoldása nélkül nincs értelme új budai vagy budapesti kórházról beszélni”. Már ekkor sejteni lehetett, hogy a kapacitásokról valamennyi budapesti kórházvezetővel tárgyaló miniszteri biztos nem zöldmezős beruházásra, hanem a meglévő intézmények átfogó fejlesztési csomagjára tesz majd javaslatot.

Nem is okozott nagy meglepetést, amikor két hete egy háttérbeszélgetésen Cserháti Péter a sor elején említette az intézményt az új sürgősségi centrumok és a hozzájuk kapcsolódó beruházások felsorolásakor. A miniszteri biztos kiszámolta, hogy egy új beruházás 200 milliárd forintba kerülne és a hatalmas összeg mellett más fejlesztésekre biztosan nem maradna pénz, márpedig a főváros szinte valamennyi kórháza felújításra szorul. Ráadásul az új, több mint ezer ágyas intézménybe csak az ország orvos- és nővérhiánnyal küszködő más intézményeiből lehetne dolgozókat csábítani. Mindezek alapján a javaslat azt tartalmazza, hogy három nagy centrumot és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő kórházakat fejlesszenek Budapesten hasonló összegben, vagy valamivel kevesebb pénzért. Az első sürgősségi centrumot a Szent János Kórház bázisán hoznák létre, amihez a Kútvölgyi Klinikai Tömb és a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kapcsolódna.

Az első két intézményt fizikailag is összekötnék a Kútvölgyi lejtő fölött, létrehoznának egy sürgősségi ellátásra is alkalmas budai gyermekcentrumot, az épület pedig kapcsolódna egy új sürgősségi tömbhöz, amelyben sebészet, traumatológia és idegsebészet is helyet kapna. A második központ a Honvéd Kórház lenne, amelynek mostani tömbje mellett egy új szárny épülne, ahová a régi MÁV Kórház Podmaniczky utcai épületéből költöznének át a betegek. Az így felszabaduló helyen a minisztérium irodákat akar kialakítani. A harmadik sürgősségi centrum a budai megoldáshoz hasonlóan műemléki pavilonok mellé épülő új kórházépület lenne az Egyesített Szent László és Szent István Kórház területén. A központ együttműködne a Heim Pál Gyermekkórházzal és a Semmelweis Egyetem Korányi projektként ismert új klinikai tömbjével.

Cserháti Péter azt is hangsúlyozta, hogy a fejlesztések és felújítások nemcsak a budapestiek ellátását javítanák, hanem az agglomeráció, sőt az országban bárhol élő betegek ellátását is szolgálná, hiszen ma ezekben a kórházakban 46 százalékban vidéki betegeket kezelnek.

A Fidesz hat éve mutogat visszafelé

Egyetlen új tényt, vagy érvet nem találtak sem az ellenzéki, sem a kormánypárti felszólalók a parlament tegnapi egészségügyi vitanapján arról, hogyan lehetne rendbe tenni az ellátórendszert. Az ellenzék kezdeményezésére megrendezett vérszegény vita egyetlen színfoltja az volt, amikor az egy hónapra segédápolónak állt Szabó Tímea, a PM képviselője fehér köpenyt nyújtott át Balog Zoltánnak, így invitálva a minisztert, hogy maga is nézzen körül az egészségügy hétköznapi bugyraiban.

A kormánypártok minden kommunikációs teret megpróbáltak ellopni a kezdeményezőktől, így Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára már kedd reggel interjút adott az MTI-nek, a vita után pedig Selmeczi Gabriella, a népjóléti bizottság fideszes elnöke ismételte meg mindazt, amit már az ülésteremben is előadott. Mindketten a szocialista kormányok nyakába varrták az egészségügy összes jelenlegi problémáját, mondván, ők 2010 óta csak a romokat takarítják.

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője ugyanakkor kijelentette: az ágazatban káosz van, hiányzik a kormányzati stratégia, és szorgalmazta, a gazdasági növekedést meghaladó mértékben bővítsék a terület forrásait, hogy tisztességes fizetést lehessen adni a dolgozóknak.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke és vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy az oktatást és az egészségügyet magára hagyta a kormány, az, hogy meg sem próbálták rendbe tenni, nem hiba, hanem bűncselekmény. Schiffer András, az LMP nevében sürgette a szakorvosi minimálbér nettó 270 ezer forintra emelését, emellett pedig a szakdolgozók és szakasszisztensek egységes 50 százalékos béremelését. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke az üzleti és a betegérdekek összeegyeztetését szorgalmazta.

A kisebbik kormánypárt nevében felszólaló Harrach Péter elismerte, hogy legalább 4 ezer ápoló hiányzik a rendszerből, mint ahogy azt is, hogy a fekvőbeteg-ellátó rendszer „túlhízlalt”, ezért strukturális változtatások kellenek. Balog Zoltán miniszter pedig arról beszélt, hogy több éves tárgyalás után idén már elindulhat a bérfejlesztés az ágazatban. Már csak az kérdés, hogy az ennek fedezeteként emlegetett 100 milliárdos jövő évi többletforrásból valójában mennyi jut az egészségügy szakembereire.

Négyszázmillárdba kerülhet Orbán luxusa

Publikálás dátuma
2016.04.27. 07:03
Fotó: Szalmás Péter
Akár néhány százmillióval is többe kerülhet az egykori karmelita kolostor átalakítása a miniszterelnöknek szánt, Dunára néző erkély miatt, de a stadionok országában ekkora a többletköltség Horváth Csaba szerint már igazán nem számít. A szocialisták fővárosi képviselője lapunkon keresztül arra szólította fel a kormányt, hagyjon fel az urizálással és ne alakítsa kormányzati negyeddé a Várat.

Szürreálisnak nevezte a tervet, amelynek megvalósítása az adófizetőknek 400 milliárd forintjába is kerülhet. Ebből 200 milliárdot az új kormányzati negyed kialakítására költenek Orbán Viktorék, a többit a Liget projektre. A Városligetet pedig azért veszik el a budapestiektől és azért költenek el ennyi pénzt, hogy a Várból kitelepített kulturális intézményeknek valahol helyet csináljanak - figyelmeztetett a várospolitikus.

Horváth azt elismerte, hogy budai Várban valóban épületeket, lépcsőket, tornyokat kell felújítani és várfalat is ideje helyreállítani, ám szerinte minderre 15-20 milliárd elég lenne. A többi 180-185 milliárd fölösleges pénzszórás, ami csupán a Fidesz-kormány luxusát szolgálja. Ráadásul arról az adófizetőket nem tájékoztatják részletesen, hogy melyik épület felújítása, pótlása, a környezetük rendezése pontosan mennyibe kerül. A Városligetből az ellenzéki politikus szerint 10 milliárdból gyönyörű parkot lehetne varázsolni, erre sem kellene 200 milliárd forintot költeni.

Mivel a Várba tervezett kormányzati épületek nagyságrendekkel kisebbek, mint a jelenleg használt belvárosi épületek így megtörténhet, hogy a szomszédos házak lakóit kiköltöztetik, hogy legyen helyük a minisztériumoknak - figyelmeztetett Horváth. A fővárosi képviselő azt is el tudja képzelni, hogy csupán a miniszterek, államtitkárok és közvetlen beosztottaik költöznek majd Budára, az apparátus a jelenlegi helyén dolgozik tovább, így "kétfejű" minisztériumai lesznek az országnak. A politikus szerint bűn a Várból kiszorítani a helyieket, illetve a turistákat, a milliárdokat pedig inkább az egészségügyre és az oktatásra kellene fordítani.

"Előfordul, hogy egy műemlékhez hozzáépítenek valamit, Ybl Miklós ezt tudta úgy csinálni, hogy az illeszkedjen az épülethez, de a Karmelita kolostor esetében az is kérdés, mi a francnak kell felvinni oda a kormányzati funkciókat." Ezt már Ráday Mihály mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában. A városvédő szerint a legnagyobb gond, hogy engedéllyel építik át az egészet, hiszen kiemelt beruházásnak számít. A szakember elmondta: az a zavaró, hogy ugyanez történik a Városliget esetében is.

A karmelita kolostort az átépítés idején takaró paravánok egyébként nem sikerültek tökéletesre. A Nyelv és Tudomány egyik olvasója vette észre, hogy a paravánokra magyarul írt és az épületről szóló információkat így fordították le: "Same in English", azaz ugyanaz angolul. Nyilván azt akarták, hogy a tájékoztató szövegeket a külföldi látogató is megértse.

Feljelentés az erkély miatt
Bűncselekmény gyanújával feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen a Magyar Liberális Párt a karmelita kolostor műemlék épületének megrongálása miatt, miután ott szerintük engedély nélküli erkélyt alakítanak ki. A feljelentésben emlékeztettek rá, a karmelita kolostor műemlék, így a kulturális örökségvédelemről szóló törvény alapján annak részleges bontása is csak akkor engedélyezhető, "ha az szerkezeti elem megmentése miatt szükséges, ha a hiteles állapotot torzító idegen rész eltávolítását célozza, ha életveszély-elhárítás érdekében elkerülhetetlen, ha műemléki védelemmel nem bíró építmény eltávolítását célozza, ha terepszint megváltoztatása a célja úgy, hogy nem sérül a műemléki érték".



Szerző