Előrehozott választás lesz Spanyolországban

Véglegesen eldőlt, hogy Spanyolországban nem sikerült kormányt alakítani, ezért előrehozott választást kell kiírni, miután az utolsó, hétfőn és kedden megtartott egyeztetéseket sem koronázta siker. VI. Fülöp király bejelentette, júniusban szólítják az urnákhoz a választókat az idő előtti voksolásra. Az indoklás szerint egyik politikai erő sem szerzett a kabinet életre hívásához elegendő többséget a törvényhozásban, ezért az uralkodó nem is jelölt hivatalosan senkit sem a miniszterelnöki tisztségre, s ezzel együtt kezdeményezte a parlament feloszlatását. 

Kedden egyébként, még az utolsó pillanatban úgy látszott, mégiscsak lehet esély a megegyezésre, mivel a kis regionális csoportosulás, a Compromis baloldali kormány létrehívására tett javaslatot a szocialisták, a Podemos, valamint az Izquierda Unida részvételével. Estére aztán kiderült, hogy az utolsó kísérlet is kudarcba fulladt, s a szocialisták elnöke, Pedro Sanchez is úgy foglalt állást, elkerülhetetlen az idő előtti voksolás kiírása.

A koalíciós kötélhúzás már több mint négy hónapja zajlott. A december 20-án megrendezett parlamenti választáson ugyan az eddig kormányzó Néppárt szerezte meg a legtöbb voksot, de lemaradt az abszolút többségről. Mivel koalíciós partnerre nm tudott szert tenni, a szocialisták a liberális Ciudadanosszal akartak szövetkezni, ám kormányukat nem lett volna hajlandó kívülről támogatni a Podemos. A kormányt május 2-ig kellett volna életre hívni.

Semmi garancia sincs azonban arra, hogy az előrehozott választás tiszta viszonyokat teremt majd a politikában. Az eddigi felmérések szerint az erőviszonyok nem változnak meg jelentősen.

Szerző
Frissítve: 2016.04.27. 23:17

Komoly bajban a miniszterelnök

Rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívását kezdeményezheti Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, miután egyelőre a várakozásokkal szemben nem született megállapodás a hitelezők és az ország kormánya között az újabb megszorításokról. 

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök Donald Tusknál, az Európai Tanács elnökénél kezdeményezi a rendkívüli csúcs összehívását – közölte a görög média. Egyelőre kérdéses az Európai Unió állam- és kormányfői rendkívüli találkozójának időpontja.

Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője bejelentette, hogy a tervekkel ellentétben az Eurogroup mégsem tart találkozót csütörtökön, mert további tárgyalásokra van szükség. Az euróövezeti pénzügyminiszterek azt remélték, hogy gyorsan sikerül dűlőre jutni Athénnal a megszorításokról, amely lehetővé tette volna Görögország számára, hogy megkapja a tavaly neki megszavazott harmadik hitelcsomag újabb hitelrészletét.

A görög média nem zárja ki, hogy Ciprasz idő előtti választást irat ki.

Athénban óriási a felháborodás amiatt, hogy a hitelezők, elsődlegesen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ragaszkodnak ahhoz, hogy a már tavaly megbeszélt 5,4 milliárd eurós megszorítás mellett további 3,6 milliárd euróval kell csökkentenie a költségvetési kiadásokat legalábbis abban az esetben, ha az ország 2018-ra nem tudja teljesíteni a GDP-hez viszonyított, adósság nélkül számított elsődleges többletet. Erre pedig nagyon kicsi az esély. A görög kormány szerint erről a kitételről szó sem volt a tavalyi megállapodás során. Athén egy automatikus stabilizációt javasolna, amely szerint ha tíz százalékkal térnének el a kitűzött céltól, akkor ennyivel kellene csökkenteni a költségeket. Ezt azonban a hitelezők utasítják el.

A helyzet mindenesetre nem reménytelen, mert az 5,4 milliárdos megszorításról sikerült megállapodni. Ez a csomag egyebek mellett adóemeléseket, illetve nyugdíjcsökkentéseket tartalmaz. Az is növelheti a későbbi megegyezés esélyét, hogy Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter megértőnek látszott Görögország nehézségeivel kapcsolatban. Ugyanakkor Ciprasz sincs könnyű helyzetben, mert a Szirizán belüli 53-as platform közölte, semmilyen további megszorítást sem hajlandó megszavazni.

Szerző
Frissítve: 2016.04.27. 22:27

Trump ötből öt államban nyert, Clinton ötből négyben

Publikálás dátuma
2016.04.27. 10:59
Fotó: Spencer Platt/Getty Images
Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns egyértelmű diadalt aratott az amerikai előválasztások keddi fordulójában, ötből öt államban nyerve meg a választásokat, a demokratáknál Hillary Clinton ötből négy államban győzött.

Tovább folytatta győzelmi sorozatát a republikánus elnökjelölt, Donald Trump, illetve a demokraták részéről Hillary Clinton volt külügyminiszter. Előbbi, az ingatlanmilliárdos, mind az öt államban, Marylandban, Delaware-ben, Rhode Islandon, Connecticutban, valamint Pennsylvaniában is megszerezte a győzelmet. Két pártbéli kihívója, John Kasich és Ted Cruz jóval kevesebb voksot gyűjtöttek be nála.

Fotó: Justin Sullivan/Getty Images

Fotó: Justin Sullivan/Getty Images

A demokratáknál Hillary Clinton is jelentős fölénnyel verte legnagyobb kihívóját, Bernie Sanderst, igaz az amerikai diplomácia korábbi vezetője csak négy államot hódított el. Marylandban, Pennsylvaniában, és Delaware-ben sima győzelmet aratott, Connecticutban viszont csekély különbséggel sikerült nyernie. Sanders Rhode Islandon győzedelmeskedett, ez azonban nem nyomott sokat a latban, mivel viszonylag kevés delegáltra tett szert.

Mindez azt jelenti, hogy Hillary Clinton nagyon közel került a célhoz, s Sandersnak lassan már a csoda sem lenne elég ahhoz, hogy a maga javára döntse el a küzdelmet. Clinton ugyanis 2141 delegátust – beleértve a szuperdelegátusokat is – gyűjtött be, Sanders pedig 1321-et. Clintonnak így már csak további 241 delegátusra van szüksége ahhoz, hogy automatikusan is elnökjelöltté tegyék meg a demokraták.

Hasonlóan döntő a fölénye a republikánusoknál Donald Trumpnak, aki 950 delegátusnál tart már, erőteljesen konzervatív kihívója, Ted Cruz mindössze 560 küldöttet szerzett meg. Kasich 153 delegátusnál tart, így már elméleti esélye sincs arra, hogy novemberben ő képviselje a republikánusokat az elnökválasztás során. Igaz, Cruznak se sok. A pártnál ugyanis 1237 delegátus megszerzésére van szükség, tehát Trumpnak már csak 287-et kellene megszereznie.

Függetlenül azonban attól, hogy sem Clintont, sem Trumpot nem lesz könnyű behozni, kihívóik egyelőre nem akarják feladni. 2016. július 25-én, Philadelphiában válik hivatalossá, ki indulhat a demokraták színeiben Barack Obama megüresedő posztjáért. Bár Vermont erőteljesen baloldali nézetű szenátorának, Sandersnek lényegében már semmi esélye arra, hogy őt hirdessék ki győztesnek, ismételten kijelentette, „addig maradunk versenyben, amíg az utolsó szavazatot is megszámlálják”.

A demokraták szempontjából a következő érdekesebb választásra csak június 7-én kerül sor, amikor Kaliforniában, a legnépesebb amerikai államban mérkőzhetnek majd meg. Itt szerezheti meg az induláshoz szükséges delegátusokat Hillary Clinton. Utóbbi már inkább arra koncentrál, hogy megfelelő alelnökjelöltet találjon magának. Az esélyesek között emlegetik Ohio szenátorát, Sherrod Brownt, az építésügyi minisztert, a latin gyökerekkel rendelkező Julián Castrót, továbbá Virginia szenátorát, Tim Kaine-t, és a progresszívnak tartott szenátort, Elizabeth Warrent.

A republikánusoknál nagy várakozásokkal tekintenek a következő, jövő kedden esedékes elnökjelölő konvencióra, amelyre Indiana államban kerül sor. Trump ugyanis kiélezett küzdelemre számíthat Cruzzal szemben Amennyiben ez utóbbi aratna diadalt, az ingatlanmogul igencsak megizzadhat a párt szintén júliusban, Clevelandban esedékes elnökjelölő konvencióján. A republikánusoknál a párt befolyásos személyiségei hónapok óta minden követ igyekeznek megmozgatni azért, hogy megakadályozzák Trump jelölését. A texasi Cruz és az ohiói kormányzó, Kasich is összefogtak egymással, s megállapodtak arról, nem indulnak egymás ellen Indianában, Új Mexikóban, valamint Nebraskában.

Szerző