Városliget - Újabb csata indul

Publikálás dátuma
2016.04.28. 07:14
Népszava fotó/Szalmás Péter
Ugyan a Ligetvédők csoportja legálisan, egy bejelentett tüntetés keretében tartózkodik az egykori városligeti szórakozóhely, a Kertem területén, hétfőig mégis eltávolítanák őket onnan - értesült a Népszabadság. Számomra az elvek sokkal fontosabbak, mint a hatalom. Az egyedüli bukás az lenne, ha az elveimből engednék a hatalom érdekében. Nem fogom megtenni - ezt Zugló polgármestere írta ma reggel Facebook-oldalára annak kapcsán, hogy a kerület délután újratárgyalja a Liget-Budapest projekt tervének támogatási ügyét. 

A jogállami eszközök kimerülése után csak polgári engedetlenséggel lehet megakadályozni a Városliget fáinak kivágását és a terület beépítését - ezt  a PM-es Karácsony Gergely, Zugló polgármestere közölte még márciusban, amikor a helyszínen megkezdődött a Ligetvédők tiltakozása. 

Második napja arra ébredünk, hogy biztonsági őrök ordítoznak az aktivistákkal - mondta el Csák Gergely a Ligetvédők egyik képviselője a Klubrádió reggeli műsorában. Arra is felhívták a figyelmet, hogy annak ellenére, hogy a Liget-projekt tele van hangzatos ígéretekkel, annak megvalósulása valójában azt jelentené, hogy a Városliget eltűnik. A fák és a Városliget védőinek rendkívül nehéz dolguk van felvenni a küzdelmet a kormánypropaganda iszonyatos méretű haderejével, így leginkább a helyiekben bíznak, akik megértik, hogy mekkora a tét, és támogatják az elszánt védőket. 

A helyzetük azonban egyre feszültebb, és komoly esély van arra, hogy hétfőn, a május elsejei fokozottabb jelenlét és a figyelem elmúltával megindul az újabb csata. A Népszabadság azt írta:  a beruházó felvonulási területként hasznosítaná azt a helyet a múzeumi negyed építkezéshez, ahol most az aktivisták védeni próbálják azokat a fákat, amelyek sorsa jövő héten megpecsételődhet. 

Mindeközben ma délután újratárgyalják a Liget-Budapest projekt tervének támogatási ügyét Zuglóban. Erre azután kerül sor, hogy Karácsony Gergely, Zugló polgármestere úgy döntött, megvétózta az MSZP és a Fidesz által elfogadott együttműködési határozatot. Emellett egy módosító indítványt is benyújtott a képviselő-testületnek, amiben a múzeumok megépítésének támogatását jelentő szakaszokat kihúzta.

A polgármester véleményével, mely szerint a Ligetbe nem kellenek múzeumok, a Ligetvédők csoportja is egyetért. Kedden tartott szakmai fórumukon, amelyet neves szakértők részvételével tartottak a Városliget beépítéséről, legalábbis ez derült ki. Ráday Mihály városvédő az eseményen elmondta: a Budapesten elfogadott fejlesztési koncepcióinak, valamint a városlakók érdekeinek leginkább az felelne meg, hogy a tervezett múzeumok a fővárosban szétszórva, lerobbant területek helyreállításával valósulnának meg.

Csák Gergely szociológus megemlítette, a Liget-projektre már több mint 10 milliárd forintot költött az állam, de az összes költség alig 1 ezrelékét, 10 millió forintot szánnak az öreg fák rendbetételére. Szerinte azzal nem lehet érvelni a legújabb, már 600 fa kivágása mellett, hogy azok betegek, mivel az a város szennyezettségének köszönhető. Hozzátette: emiatt a fákat még nem kellene elpusztítani.

Szerző

Igen a Pintér-csomagra?

Publikálás dátuma
2016.04.28. 07:05
Miközben Kontrát Károly, a BM államtitkára a terrorellenes csomag általános vitáját felvezetve arról beszélt, az a magyar embere
Megtörténhet, hogy mind az öt parlamenti párt igent mond a Pintér-csomagra. A Belügyminisztérium terrorellenes törvényjavaslatairól tegnap kezdett vitázni a Ház és az ellenzéki felszólalásokból kiderült, ha néhány pontot hajlandó módosítani a kormány, zöld utat kaphat a 23 jogszabályt megváltoztató tervezet. A terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alkotmánymódosítást viszont az MSZP továbbra is elutasítja. Képtelenségnek nevezték, hogy ez utóbbit egyéni képviselői indítványként adták be a kormánypártok.

Ha pontosítják az új "csúcstitkosszolgálat", a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) adatkezelési szabályait és a kormánypártok még átgondolják, hol és hogyan szabályozzák a tömegrendezvények esetleges korlátozását, a szocialisták hajlandóak lesznek megszavazni a Belügyminisztérium terrorellenes törvényjavaslatait.

Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese tegnap, a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításának általános vitája után lapunkat arra emlékeztette, a javaslatokról tartott minden ötpárti egyeztetésen kifogásolták, hogy a tervezett szuperszolgálatnak az indokoltnál nagyobb lenne a hatásköre, és az sem tisztázott, ki felügyelhetné a munkáját. A tervezet időközben változott, a Belügyminisztérium ügyelt arra, hogy az ellenzék kéréseit teljesítse. Az MSZP, illetve az LMP kezdeményezésére például módosítják a Btk.-t, így a terrorcselekmény 12 éves kortól büntethető.

A jövőben azt is felelősségre vonhatják, aki terrorcsoportot szervez, ilyenhez csatlakozik, vagy ilyen szervezethez készülve átutazik az országon. Aki háborúra vagy terrorizmus támogatására uszít és ezt támogató hírverést folytat. A titkosítható szoftvert, illetve mobilapplikációt tartalmazó eszközök használatát, illetve a hatóságokkal való együttműködést megtagadó szolgáltatók ügyvezetőit már nem akarják büntetni. A szolgáltatókat viszont köteleznék, hogy adatokkal segítsék a titkos szolgálatokat. Ezt a változtatást mind a három ellenzéki frakció szorgalmazta.

A szocialisták már korábban is üdvözölték, hogy Pintér Sándor megegyezésre törekszik és bár minden változtatással nem értettek egyet, szakmailag elfogadhatónak tartották a csomagot. Nem úgy, mint az alaptörvény tervezett hatodik módosítását, aminek az egyeztetéseire el sem ment az MSZP-frakció. Véleményük szerint ugyanis nem az emberek biztonságáról, csupán a Fidesz hatalmáról szól. Harangozó a javaslatot megelőző ötpárti egyeztetéseket bohózatnak minősítette és közölte, nem véletlen, hogy a terrorveszély-helyzet fogalmát az alaptörvényben rögzíteni akaró tervezetet egyéni képviselők indítványaként nyújtották be kedden a Háznak, ami nonszensz.

Molnár Zsolt, a Pintér-javaslat vitájának szocialista vezérszónoka is arra figyelmeztetett, a tömegrendezvények korlátozása nem fér össze a jogállami működéssel, és értik ugyan, hogy valamilyen korlátozás kell, de csak a legszükségesebb esetben, egyedi mérlegeléssel. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke közölte, a menekültkérdés és a terrorizmus között éles határvonalat kell húzni, mert azok, akik az eddigi terrorcselekményeket elkövették, uniós állampolgárok voltak. Szerinte az összefüggést nem lehet kizárni, de az összemosás pártpolitikai célokat szolgál.

Az utóbbi egy évben okkal rendült meg az európai emberek biztonságérzete, új típusú terrorfenyegetettséggel kell szembenézni, és ilyen helyzetben a felelős kormányoknak, parlamenteknek meg kell tenniük a szükséges biztonsági intézkedéseket. Ugyanakkor nem szabad olyan hibát véteni, mint amilyet az Egyesült Államok elkövetett 2001. szeptember 11. után, jelesül, hogy a terrorfenyegetettséget a polgárok teljes megfigyelés alá vonására használják fel. Erre Schiffer András figyelmeztetett a tegnapi parlamenti vitájában. Az LMP frakcióvezetője is konstruktívnak nevezte a javaslatról a BM-ben tartott egyeztetéseket, és örömmel nyugtázta, hogy javaslatukra több pont bekerült, bizonyos passzusok pedig - például a politikai gyűlések korlátozásáról - kikerültek a csomagból.

A jobbikos Mirkóczki Ádám üdvözölte, hogy a háromkörös belügyi egyeztetés nyomán a normaszövegben visszaköszönnek az ellenzéki javaslatok is, a csomagot pedig sikerült "megtisztítani" a "túlterjeszkedésektől". Pozitívnak nevezte, hogy ebben az össznemzeti kérdésben pártok közötti egyeztetés volt a BM-ben, és lehetséges, hogy konszenzus alakul majd ki a zárószavazáson. A Ház előtt lévő alkotmánymódosítás elfogadása érdekében viszont a honvédelmi tárca eddig nem tett meg mindent.

Az alaptörvény hatodik módosításának tervezetét kedden hat kormánypárti képviselő terjesztette a parlament elé. A szocialisták szerint nem véletlen, hogy a javaslatot Simicskó István honvédelmi miniszter csak KDNP-s politikusként jegyzi. Mirkóczki korábban lapunknak elmondta, az azzal kapcsolatos bírálatokat a BM udvariasan elhárítja. A normaszövegről, amelyből sok, a kormány számára mostanáig fontos passzus kikerült, várhatóan a május 9-i héten kezd tárgyalni a Ház. ellenzéki körökben azt hallani, Orbánék inkább engednek, mert számukra presztizskérdés, hogy meg ne bukjon a javaslat. Ennek ellenére várhatóan nem lesz meg a kétharmados támogatás.

Tájékoztató kampányt kér az MSZP
Az MSZP azt kéri a kormánytól, indítson tájékoztató kampányt a nyári szabadságolások előtt az alapvető biztonsági tudnivalókról az Európában megnövekedett terrorfenyegetettség miatt. Molnár Zsolt és Harangozó Tamás szerint fontos, hogy az idén nyáron útra kelők, különösen a labdarúgó Európa-bajnokságra igyekvők tisztában legyenek az esetleges kockázatokkal és a várható biztonsági intézkedésekkel.



Szerző

Belenyugszanak Vona döntésébe?

Publikálás dátuma
2016.04.28. 07:04

Nem indul újra a Jobbik alelnöki posztjáért Szávay István. Döntését keddi sajtótájékoztatóján azzal indokolta, hogy nem szeretné növelni a pártban a feszültséget. Szávay szerint csak 2018-ban, a választások után dől el, hogy igaza volt-e Vona Gábornak, amikor megvétózta a radikálisnak mondott vezetők újraindulását. Szávayval ellentétben másik két alelnök, Apáti István és Novák Előd nem volt ennyire megértő, ők korábban már bejelentették: az elnöki vétó ellenére indulnak az alelnöki posztért a Jobbik tisztújításán. 

Közben Ásotthalom határvédő polgármestere azt állította, hogy többször is nemet mondott Vonának, aki arra kérte, induljon az alelnökségért. Toroczkai László múlt hétvégi Facebook-posztjában ugyanakkor megfeddte a Jobbik elnökségéből kiszorulni látszó politikustársait, amiért "az ellenséges médiánál" szellőztették meg a párt belviszályát.

Vona döntése egyébként megosztotta a nemzeti radikálisokat, de abban egyetértés alakult ki, hogy az elnök nem akarja leválasztani őket. László Attila, a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) elnöke - aki a Jobbik tagja is - az atv.hu-nak azt mondta: a sajtó által gerjesztett félreértés, hogy Vona le kívánna számolni a radikálisokkal. Jogos lehet László érvelése, hiszen az elnökségben van még a Magyar Gárda egykori szóvivője, Volner János és az egri szkinhedek korábbi fővezére, Sneider Tamás is. A Hatvannégy Vármegye nem akart beleszólni a párt belsőügyeibe, de azt leszögezték: továbbra is támogatják Vonát és fenntartják a Jobbikkal való szövetséget.

Szerző