Előfizetés

Farkas Flórián a főnök

Publikálás dátuma
2016.04.28. 07:03
FOTÓ: Népszava
Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) egykori elnöke, jelenlegi miniszterelnöki biztos egy személyben döntötte el, hogy a 2016. február 26-i közgyűlésén kik lehetnek a testület vezetőségi tagjai, illetve elnöke – derült ki abból a hangfelvételből, amelyet a RomNet hozott nyilvánosságra. Farkas egymaga határozta meg az ORÖ elnökségének tagságát, az általános elnökhelyettes és az elnök személyét, valamint a pénzügyi bizottság tagjait, illetve a szakmai kabinet összeállítását.

A miniszterelnök jó barátja azt is világossá tette a frakcióülésen: Balogh János "társadalmi megbízatású elnök" lehet, és semmivel sem kap nagyobb jogkört, mint az általános elnökhelyettes, vagy az elnökség. "Mi adjuk a hivatalvezetőt, a gazdasági vezetőt, senki nem tud ugrabugrálni, semmit nem engedünk meg"– fogalmazott, kijelentve azt is: aki az elmúlt időszakban támadta, "ártatlanul", semmilyen pozíciót nem kaphat az ORÖ-ben, és számolni kell majd a büntetőjogi következményekkel is.

A büntetőjogi következményekről ugyanakkor inkább a roma szervezetnek kell tartania, hiszen mint szerdán közöltük, az Emberi Erőforrások Minisztériumának feleslegesen ajánlotta fel az ORÖ elnöke a Híd a munka világába program ingatlanjait, nem fogadják el ezt a törlesztési módszert. Így továbbra sem tudni, hogy miből fogja visszafizetni az 1,6 milliárd forint támogatást a szervezet. Azt is hiába mondta kétségbeesetten Balogh János, hogy nem kaptak fizetési felszólítást, a szaktárca lapunknak azt írta: postai tértivevény bizonyítja, hogy április 4-én átvették az iratot.

Fújják az Alstom-ügyet

Kommunikációs hadjáratot indított a Magyar Nemzeti Bank alapítványaival kapcsolatos pénzügyi botrányra válaszul a Fidesz. A kormánypárti Magyar Idők tegnap azt írta: Medgyessyné Csaplár Katalin magánbankszámláján kötött ki az Alstom-pénzek nagy része, ebből hatvanmillió forint "születésnapi ajándék" jogcímen érkezett. Mindezt a hivatali vesztegetés ügyében eljáró magyar nyomozók derítették ki, amikor a francia multicég utalásait térképezték fel. 

Medgyessy Péter volt kormányfő kedden elismerte, hogy volt cége utódjának tanácsadói szerződése volt az Alstommal, amely valóban átutalta a pénzt. Ez után adózott, az összeg kilenc ember többéves munkájának az ellenértéke volt. Szerinte nem történt jogsértés. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője már kedden úgy nyilatkozott, kenőpénzt fizethetett Medgyessynek az Alstom, amely ellen eljárást indított az angol jelentős csalások elleni hivatal.

Kósa tegnap a Kossuth rádióban megismételte vádjait, mondván: az Országgyűlés gazdasági bizottságának napirendre kell vennie az ügyet, meg kell hallgatnia a volt BKV-vezetőket, Demszky Gábor volt főpolgármestert és Medgyessyt is. Kósa az M1-en is megismételte vádjait, hozzátéve: magyar miniszterelnök még soha nem került ilyen korrupciós botrányba. Szerinte a magyar ügyészségnek is fel kell vennie a kapcsolatot az angol társszervekkel, hiszen a korrupció felderítése közös érdek. Az ügyben tegnap Kocsis Máté, a Fidesz budapesti elnöke is felszólította a baloldal fővárosi képviselőit, számoljanak el azzal, hogy fővárosi kormányzásuk alatt hova tűntek el az Alstom-pénzek.

Közben egy szó sem esik arról, hogy az Index megírta: Mikola István külügyi államtitkár utóbbi években leadott vagyonnyilatkozataiban elfelejtett beszámolni egy liechtensteini cégről, amelynek volt felesége mellett ő is tagja. A lapnak Mikola tagadta, hogy köze lenne a társasághoz, volt felesége azonban ennek ellenkezőjét állítja. Szigetvári Viktor felszólította Szijjártó Péter külügyminisztert, vizsgálja ki Mikola offshore-jellegű ügyeit.

Az MSZP közölte: amennyiben Kósa nem vonja vissza Medgyessy tanácsadói szerződéseivel kapcsolatban tett állítását, hogy „az ügyben az MSZP bűnsegédlete is kézenfekvő”, az MSZP rágalmazás és becsületsértés miatt feljelenti a Fidesz frakcióvezetőjét.

Számlák
Igaza van Kósa Lajosnak: fel kell venni a kapcsolatot az angol hatóságokkal és ki kell vizsgálni az Alstom-pénzek ügyét. Mint ahogyan ki kellene vizsgálni az MNB alapítványok pénzszórását és Mikola liechtensteini cégét is. Amint ki kellett volna vizsgálni a Gripen-beszerzéseket, vagy éppen a Fidesz-politikusok "családi támogatásait", s nem elégedni meg a kormányfő adott szavával: ő nem vagyonos ember. Általában: ki kell vizsgálni pártállástól függetlenül minden, politikushoz kapcsolódó gyanús pénzmozgást. Miközben arra is érdemes lenne fényt deríteni, miként kerülhet kormánypárti nyilvánosságra "hivatalos forrásból" egy magán bankszámla pénzmozgása - F.R.



Orbán nem vágja le jobbkezét

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2016.04.28. 07:01
A kormányfő vakon követi, de mikor engedi el? FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Noha a zsebünkben matat, Orbán Viktor nem akar rácsapni a jobbkezére. A kormányfő nevetve elhatárolódott attól, hogy a több százmilliárd forintnyi közpénzt elherdáló jegybanki alapítványok, a tiltott monetáris politika gyanúja, vagy akár a rokonok kistafírozása miatt számon kérje Matolcsy Györgyöt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökével és társaival szemben márpedig komoly bűncselekmények sorának gyanúja áll fenn, a botránysorozat naponta bővül, s várhatóan a közeljövőben is gyarapszik majd a lista, ahogyan az érintettek névsora is.

Nemcsak az MNB által másnak mondott céllal és szabályokkal létrehozott, 260 milliárd forinttal kistafírozott Pallas alapítványok működési szabályainak anomáliái, az azokban funkciót betöltők gyakori összeférhetetlensége, vagy éppen az alapítványok által kezelt több tízmilliárdnyi közpénz elherdálása vetheti fel súlyos bűncselekmények gyanúját, hanem az is, hogy a Matolcsy György által vezetett jegybank évek óta szisztematikusan e pénzszórást tervezte, s ehhez alakította a monetáris politikáját.

Mindennek ellenére Orbán Viktor nevetve közölte a Népszabadsággal: "ahhoz égnek és földnek össze kell szakadnia", hogy meginogjon a bizalma Matolcsyban. A kormányfő azt is mondta, hogy az alkotmány és a nemzeti bankról szóló törvény garantálja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. "Ezt én tiszteletben tartottam, és most is tiszteletben tartom. Ezért nem foglalkozom ezzel a kérdéssel" - felelte laptársunknak, a felvetésre pedig, hogy mégiscsak kellett foglalkoznia vele, hiszen az Alkotmánybíróság (Ab) nemrég visszadobta az idevágó jogszabályt és azt meg kellett változtatni, Orbán azt mondta: "igen, de mi alkottuk meg a nemzeti bankról szóló törvényt is. Törvényt kell alkotni".

A miniszterelnöknek és az általa korábban jobbkezének nevezett jegybankelnöknek alaposan fájhat a feje, azóta biztosan, hogy a Kúria kimondta: a közpénz közpénz marad azután is, hogy Matolcsyék azt lepasszolják az általuk vezetett alapítványoknak, és az Ab sem engedte át a titkolózást lehetővé tevő törvényt. Így aztán múlt pénteken nem lehetett tovább halogatni: a Pallas Athénéról elnevezett hat alapítvány közzétette, hogy az utóbbi években kivel, mikor mennyi pénzről szerződött. Magukat a szerződéseket ugyan egyelőre nem tették fel a honlapjaikra, az összefoglaló táblázatokból azonban így is kiolvasható: irdatlan közpénzherdálás zajlott és zajlik. Százmilliók folytak el drága, szűkkörű klubestekre, busásan megtámogatott tanulmányutakról szólnak a hírek, ahogyan Matolcsy titkárnőjének több nyelven kiadott könyve, vagy épp a rokonainak juttatott milliók is botrányt kavarnak.

A 260 milliárdból létrehozott alapítványok a legtöbb pénzt valójában nem ezekre a támogatásokra költötték: a pénz zöme értékpapírokba, államkötvényekbe ment, arról azonban, hogy ezeket hol helyezték el, nem minden alapítvány számolt be. A második legnagyobb összeget pedig ingatlanokra költötték a Pallas-hatok, főként azok megvásárlására, átalakítására, felújítására, belső tervekre, műszaki ellenőrzésre, kivitelezésre - a beruházásaik közül sok még csak tervezési szakaszban, vagy folyamatban van. Jutott azonban közpénzjellegű közpénz bőségesen a hatalomhoz közelálló üzleti köröknek, sőt, egyenesen rokonoknak is, méghozzá erősen gyanús módszerekkel.

Éppen ezért az ellenzéki pártok napok óta Matolcsy lemondását, vagy távozását követeik, a DK-s Gyurcsány Ferenc pedig törvényjavaslatot nyújtott be, mert megszüntetné a hat jegybanki alapítványt. Az LMP-s Hadházy Ákos már a jegybankelnök testi épségéért is aggódik, hiszen a szóvivő szerint "a devizahitelesek vérén" nyert milliárdok elherdálása nagyon sok embert feldühít, így Matolcsyt már lincseléstől kell félteni (nyilván nem véletlenül van saját testőre - a szerk.)

Súlyos hazugságok

Azt tegnap a Portfolio szúrta ki, hogy Matolcsy maga legalább két, de inkább három hamis állítást tett az MNB alapítványainak gazdálkodásával kapcsolatban az ugyanezen alapítványok által pénzelt vs.hu-nak egy 2014-es interjúban. Akkor ugyanis a jegybankelnök még azt állította: az alapítványi tőkét nem, csak annak hozamát lehet az alapítványi célokra felhasználni az érintetteknek. Tartósan csak magyar állampapírban tarthatják az alapítványi tőkét, például aranyban, gyémántban vagy külföldi állampapírban nem, ráadásul azt is mondta: az MNB munkavállalói, ha alapítványi tisztségviselők, nem vehetnek fel tiszteletdíjat az alapítványtól.

Ehhez képest a pénteken nyilvánosságra hozott szerződésekből kiderült: az alapítványok alapító okiratai szerint az alapítvány vagyona, valamint annak hozadékai és a céltámogatások is felhasználhatók. Sőt, az alapítványoknál egyenként konkrét összeg is szerepel arra vonatkozóan, hogy mekkora vagyont költhetnek el: hatan együtt majdnem 75 milliárdot. Vagyonuk több mint húsz százaléka ugyanis nem magyar állampapírokban, hanem más eszközökben, jellemzően ingatlanokban és cégrészesedésekben van jelenleg. A Portfolio összesítéséből ugyanis kiderül, jelenleg összesen kevesebb, mint 200 milliárd forintnyi állampapírja van a hat alapítványnak, a rendelkezésre bocsátott vagyon több mint húsz százaléka pedig más eszközökben, jellemzően ingatlanokban és cégrészesedésekben. Hat alapítványból kettőnél ráadásul március végén alacsonyabb volt a kezelt vagyon, mint amennyit eredetileg kaptak az MNB-től, összesen már mintegy 20 milliárd forintot költöttek el sok esetben vitatott módon a Pallas-alapítványok, az ötmillió forint alatti szerződéseket pedig nem is kötelező publikálniuk. Amint pedig a 444 megjegyezte: az MNB alapítványainak honlapján az áll, hogy az alapítványok "több vezetője" alapítványok részére ajánlja fel tiszteletdíját. Amiből következik, hogy nem mindenki.

Súlyos bűncselekmények

A szakértők egybehangzóan állítják: hiába tagadta éveken át az MNB, minden jel arra mutat, hogy a nyereségcél szempontjából alakította a monetáris politikát. Az évekkel ezelőtt, erős forintárfolyam mellett feltöltött devizatartalék értéke a forint folyamatos gyengülése miatt nagyot nőtt, pusztán azért, mert a forint időközben kevesebbet ér. A jegybank éppen erre spekulálhatott, így az állampolgárok veszteségéből termelt magának (szó szerint) hasznot. Ez volt ugyanis az a 260 milliárdos "nyereség", amelyet aztán a jegybank átadott az alapítványainak, noha államadósság-csökkentésre, vagy akár a költségvetésbe más célra történő befizetésre is fordíthatták volna - amire egyébként jogszabály kötelezné a jegybankot. Alapítványai persze később nagy összeget fordítottak államkötvényekre ebből az összegből, noha ennek legitimitása is vitatott, hiszen ez attól még az MNB-nél kezelt közpénznek minősül. Csakhogy nemcsak az EU működéséről szóló szerződés, hanem a magyar jegybanktörvény is kategorikusan tiltja a monetáris finanszírozást, azaz a jegybank nem vásárolhat adósságinstrumentumot a közszektortól (és nem is nyújthat folyószámlahitelt). Pedig az MNB-alapítványok százmilliárdos tételben vásárolták fel a magyar államkötvényeket.

Mindezzel kapcsolatban Magyar György ügyvéd az ATV-ben azt mondta, önmagában az unortodox gazdaságpolitika még nem volt büntetőjogi kategória, de az, "amit tudunk a jegybanki alapítványok pénzügyeiről, megvalósíthatja akár a hűtlen kezelést is, amit elég rendesen tud büntetni a törvény, mert nagyon nagy összegről van szó. Magas az érték, öttől tízes kategória. Ha egyszer valaki ezt megállapítaná, de e mögé tennék egy gyors kérdőjelet. Ám, ha ne adj’ isten ezt bűnszövetségben vagy bűnszervezetben követnék el, az már talán öttől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő lehetne". Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szintén bűncselekményről beszélt. "Ez tényleg bűnügy. Lehet azt is mondani, hogy ez az egész konglomerátum, amit a jegybank maga köré létrehozott alapítványokból, leginkább valamiféle bűnszervezetnek tűnik. Nem is az a bűnös magatartás, hogy az alapítványok vagyonát olyan célokra fordították, ami még az alapítványok nagyon gumírozottan megfogalmazott feladataival sincsenek összefüggésben, hanem magának a közpénznek az ellopása tűnik bűnösnek". Ligeti szerint az alapítványok valójában eszközei voltak "a hűtlen kezelés, sikkasztás, hivatali visszaélés" háromszögében elhelyezkedő pénzosztásnak. Magyar szerint pedig megállhat a hűtlen kezelés, hiszen az MNB úgy vette le a kezét az MNB alapítványairól, hogy közben azok kuratóriumaiban csak bizalmi emberek vannak, a jegybank vezetői, döntéshozói ülnek a felügyelőbizottságokban, "ami már maffiaszerű".

Ég és föld összeszakad

"A rendszerváltás óta sosem akkor jutottam igazán előbbre, amikor a Fidesz volt hatalmon" - állította egy interjúban Szemerey Tamás milliárdos vállalkozó 2012-ben. A Világgazdaság által kiszúrt idézet már csak azért is komikus, mert lapösszesítések szerint a Szemerey-család tokától bokáig érintett a jegybanki alapítványok ügyében. Elsősorban Szemerey Tamás, akinek érdekeltségei jelentős támogatásokban és megbízásokban érintettek az MNB-alapítványok botrányában. A Népszabadság idézte fel a korábbi híreket tegnap, hogy a Pallas-alapítványok hatszázmillió forintot meghaladó támogatása csak a kisebbik tétel mindabból, amihez a New Wave médiacsoport hozzájutott. A több cégből álló hálózat két legjelentősebb vállalkozása a New Wave Media és a New ­Wave Production, amelyek a cseh Bawaco tulajdonában állnak. A cégek sajtóértesülések szerint a jegybankelnök unokatestvéreként ismert Szemerey érdekeltségébe tartoznak, s noha hétfőn a vs.­hu-t üzemeltető és az Origót a Magyar Telekomtól megvásárló cég cáfolta ezt, mondván, "Szemerey Tamás nem volt és jelenleg sem a tulajdonosa" a kiadóknak, ez nem azt jelenti, hogy teljesen független az igencsak gyorsan növekvő médiabirodalomtól.

Megírtuk, Szemerey határon túli üzleti kapcsolatai révén nagyon is a New Wave csoport mögött állhat, amelynek terjeszkedését nemcsak a Pallas Athéné Alapítványok támogatták, de sok százmillió forintnyi állami, vagy "közpénzjellegű" hitelhez is jutott. A Népszabadság szerint legalábbis jelentős részben az MKB Bank finanszírozta hitellel a legnagyobb látogatottságú hazai internetes portál, az Origo megvásárlását, de az ügyletben feltűnt a Szemerey tulajdonában álló NHB Növekedési Hitelbank is, amely a Magyar Nemzet korábbi cikke szerint az MNB növekedési hitelprogramjának forrásait is felhasználva 500 millió forintot adott az ügyletre.

A jegybanki támogatások és közpénzből nyújtott hitelekből gründolt médiabirodalmat persze megrengette a botrány: a vs.hu tucatnyi tisztességes újságírója, köztük a főszerkesztő felmondott, a maradókat állítólag hamarosan az Origó szerkesztőségébe terelik át, a félmilliárdos portál tehát akár el is bukhat. A Matolcsy-Szemerey családot azonban mindez aligha "vágja földhöz".

A megfelelő emberek

Az alapítványok vezetésében sűrűn felbukkantak erős kormányzati kötődésű személyek, sokan - mint maga Matolcsy - eleve összeférhetetlennek tűnnek, mások pedig rokoni kapcsolataik révén jutottak jól fizető állásokhoz. Az alapítványok vezető posztjait betöltők között van a legfőbb ügyész felesége, a jegybankelnök számos régi - még nemzetgazdasági minisztersége időszakából, esetenként korábbról hozott - bizalmasa, de akár a doktori témavezetője, vagy a Balatonakarattyán polgármesterkedő Matolcsyné alpolgármestere, sőt Matolcsy unokatestvérének a felesége is. Mit tesz isten, épp Szemerey Tamás neje, Gabriella. Ő pont a legfajsúlyosabb alapítványnál, a 60 milliárd forint vagyonú Pallas Athéné Domus Animae Alapítványnál igazgató, ahol a kuratórium elnöke maga a jegybankelnök. Matolcsy maga a 30 milliárdos vagyonú kecskeméti Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány kuratóriumában is tag. Szemerey Gabriella pedig igazgatósági tag további két, MNB-alapítványok által gründolt ingatlancégben, a Pallas Athéné Domus Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-ben és a Vörösmarty téri, egykor a Luxus Áruháznak is helyet adó épületet birtokló Kasselik-Ház Ingatlanfejlesztő Zrt.-ben.

Alig két és fél hónapig a szintén az alapítványok által létrehozott Ferida Zrt. igazgatóságában is benne volt, ám január elején távozott, még azelőtt, hogy az alapítványok 20 milliárd forinttal feltőkésítették a céget, állításuk szerint azzal a céllal, hogy abból külföldi befektetéseket hajtsanak végre. Azt a Világgazdaságnak tagadták, hogy az MKB Bank vételére az MNB által kijelölt két, a semmiből felbukkant magántőkealap egyikébe helyezett volna pénzt a Ferida. Pedig itt is felfedezhető a rokonság: Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere a Világgazdaság információi szerint jól ismeri Jaksa Jánost, aki az MKB egyik vevőjelöltjének, a 31 milliárd forintos Metis magántőkealapnak gyűjt forrást. Ők ketten több rendezvényen is együtt szerepeltek, 2013 júniusában például a növekedési hitelprogramról szóló kerekasztal-beszélgetésen. Ennél is erősebb kapocsnak tűnik, hogy még gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterként Szemereyné intézte a Kecskemét Fejlesztéséért nevű kötvény ügyeit, amelynek kibocsátását Jaksa munkaadója, a Raiffeisen szervezte.

Nemcsak ezekben, a világszintű korrupciós ügyekbe illő összefüggésekben bővelkedik a rokoni névsor. Tegnap például az derült ki: a második Orbán-kormány közpénzügyi helyettes államtitkára, Jánosi Andrea és a fideszes székesfehérvári polgármester, Cser-Palkovics András testvérét foglalkoztató ügyvédi iroda is kapott megbízást a Matolcsy Györgyhöz, illetve kecskeméti rokonságához több szálon is kötődő MNB-alapítványtól, a Pallas Athéné Domus Mentistől. "Pajzsként tartják maguk előtt a kecskeméti iskolákat és a fiatalok jövőjét, miközben milliárdokat lopnak el, és osztogatnak szét Fidesz-közeli és kormányzati embereknek" - írta blogjában Hugyecz Zoltán kecskeméti politikus.

Bővülhet a névsor

Az MNB alapítványainak ki kellene adnia azoknak a magánszemélyeknek a neveit, akik számára támogatást folyósítottak és akikkel szerződést kötöttek - közölte Péterfalvi Attila a Magyar Narancssal. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke arra reagált, hogy az MNB alapítványai péntek este tették közzé az interneten 5 millió forintot meghaladó szerződéseik, illetve az általuk kiosztott támogatások listáját, ám azon csak cégneveket tüntettek fel, személyiségi jogokra hivatkozva magánszemélyek neveit nem. A listán 368 tételnél szerepel, hogy magánszemélyek kaptak pénzt, ezen támogatások összértéke több százmillió forint. Péterfalvi írásos állásfoglalásában közölte, hogy a közpénzek felhasználásával járó megbízási szerződések adatai közérdekűek, még akkor is, ha természetes személlyel kötik őket. Ehhez hasonlóan a támogatási szerződések kedvezményezettjeinek neve legalább adatigénylés útján nyilvánosan megismerhető kell hogy legyen - idézte Péterfalvi állásfoglalását a Mancs.

Nilométer, az kell
A magyarabok által az egyiptomi Kom Ombo városában kialakított nilométerhez hasonló víztározót építhet az egyik Matolcsy-alapítvány a budai Várban. Sajtóbejárást tartott ugyanis kedd délelőtt a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) az Úri utca 72. szám alatt. Ez az az ingatlan, ahová előzetes tervek szerint wellnessbunker építése is felmerült az alapítvány részéről, amitől aztán állítólag végül a tervezők elálltak. A 444.hu tudósítása szerint az alapítvány elnöke, Csizmadia Norbert a bejáráson magyarázkodott, majd bemutatták a terveket, amelyekből az ókori vízmérték-rendszer kialakításának szándékára is következtetni lehetett. A 2014-ben 28 milliárdos alaptőkével létrehozott PAGEO 2015-ben vette meg az Úri utcai épületet a Szép Házak Kft.-től, 795 millió forintos vételáron. A tervezés hozzávetőleg 70 millió forintba kerül majd, a kivitelezés pedig nyilván milliárdokba.