Igen a Pintér-csomagra?

Megtörténhet, hogy mind az öt parlamenti párt igent mond a Pintér-csomagra. A Belügyminisztérium terrorellenes törvényjavaslatairól tegnap kezdett vitázni a Ház és az ellenzéki felszólalásokból kiderült, ha néhány pontot hajlandó módosítani a kormány, zöld utat kaphat a 23 jogszabályt megváltoztató tervezet. A terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alkotmánymódosítást viszont az MSZP továbbra is elutasítja. Képtelenségnek nevezték, hogy ez utóbbit egyéni képviselői indítványként adták be a kormánypártok.

Ha pontosítják az új "csúcstitkosszolgálat", a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) adatkezelési szabályait és a kormánypártok még átgondolják, hol és hogyan szabályozzák a tömegrendezvények esetleges korlátozását, a szocialisták hajlandóak lesznek megszavazni a Belügyminisztérium terrorellenes törvényjavaslatait.

Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese tegnap, a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításának általános vitája után lapunkat arra emlékeztette, a javaslatokról tartott minden ötpárti egyeztetésen kifogásolták, hogy a tervezett szuperszolgálatnak az indokoltnál nagyobb lenne a hatásköre, és az sem tisztázott, ki felügyelhetné a munkáját. A tervezet időközben változott, a Belügyminisztérium ügyelt arra, hogy az ellenzék kéréseit teljesítse. Az MSZP, illetve az LMP kezdeményezésére például módosítják a Btk.-t, így a terrorcselekmény 12 éves kortól büntethető.

A jövőben azt is felelősségre vonhatják, aki terrorcsoportot szervez, ilyenhez csatlakozik, vagy ilyen szervezethez készülve átutazik az országon. Aki háborúra vagy terrorizmus támogatására uszít és ezt támogató hírverést folytat. A titkosítható szoftvert, illetve mobilapplikációt tartalmazó eszközök használatát, illetve a hatóságokkal való együttműködést megtagadó szolgáltatók ügyvezetőit már nem akarják büntetni. A szolgáltatókat viszont köteleznék, hogy adatokkal segítsék a titkos szolgálatokat. Ezt a változtatást mind a három ellenzéki frakció szorgalmazta.

A szocialisták már korábban is üdvözölték, hogy Pintér Sándor megegyezésre törekszik és bár minden változtatással nem értettek egyet, szakmailag elfogadhatónak tartották a csomagot. Nem úgy, mint az alaptörvény tervezett hatodik módosítását, aminek az egyeztetéseire el sem ment az MSZP-frakció. Véleményük szerint ugyanis nem az emberek biztonságáról, csupán a Fidesz hatalmáról szól. Harangozó a javaslatot megelőző ötpárti egyeztetéseket bohózatnak minősítette és közölte, nem véletlen, hogy a terrorveszély-helyzet fogalmát az alaptörvényben rögzíteni akaró tervezetet egyéni képviselők indítványaként nyújtották be kedden a Háznak, ami nonszensz.

Molnár Zsolt, a Pintér-javaslat vitájának szocialista vezérszónoka is arra figyelmeztetett, a tömegrendezvények korlátozása nem fér össze a jogállami működéssel, és értik ugyan, hogy valamilyen korlátozás kell, de csak a legszükségesebb esetben, egyedi mérlegeléssel. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke közölte, a menekültkérdés és a terrorizmus között éles határvonalat kell húzni, mert azok, akik az eddigi terrorcselekményeket elkövették, uniós állampolgárok voltak. Szerinte az összefüggést nem lehet kizárni, de az összemosás pártpolitikai célokat szolgál.

Az utóbbi egy évben okkal rendült meg az európai emberek biztonságérzete, új típusú terrorfenyegetettséggel kell szembenézni, és ilyen helyzetben a felelős kormányoknak, parlamenteknek meg kell tenniük a szükséges biztonsági intézkedéseket. Ugyanakkor nem szabad olyan hibát véteni, mint amilyet az Egyesült Államok elkövetett 2001. szeptember 11. után, jelesül, hogy a terrorfenyegetettséget a polgárok teljes megfigyelés alá vonására használják fel. Erre Schiffer András figyelmeztetett a tegnapi parlamenti vitájában. Az LMP frakcióvezetője is konstruktívnak nevezte a javaslatról a BM-ben tartott egyeztetéseket, és örömmel nyugtázta, hogy javaslatukra több pont bekerült, bizonyos passzusok pedig - például a politikai gyűlések korlátozásáról - kikerültek a csomagból.

A jobbikos Mirkóczki Ádám üdvözölte, hogy a háromkörös belügyi egyeztetés nyomán a normaszövegben visszaköszönnek az ellenzéki javaslatok is, a csomagot pedig sikerült "megtisztítani" a "túlterjeszkedésektől". Pozitívnak nevezte, hogy ebben az össznemzeti kérdésben pártok közötti egyeztetés volt a BM-ben, és lehetséges, hogy konszenzus alakul majd ki a zárószavazáson. A Ház előtt lévő alkotmánymódosítás elfogadása érdekében viszont a honvédelmi tárca eddig nem tett meg mindent.

Az alaptörvény hatodik módosításának tervezetét kedden hat kormánypárti képviselő terjesztette a parlament elé. A szocialisták szerint nem véletlen, hogy a javaslatot Simicskó István honvédelmi miniszter csak KDNP-s politikusként jegyzi. Mirkóczki korábban lapunknak elmondta, az azzal kapcsolatos bírálatokat a BM udvariasan elhárítja. A normaszövegről, amelyből sok, a kormány számára mostanáig fontos passzus kikerült, várhatóan a május 9-i héten kezd tárgyalni a Ház. ellenzéki körökben azt hallani, Orbánék inkább engednek, mert számukra presztizskérdés, hogy meg ne bukjon a javaslat. Ennek ellenére várhatóan nem lesz meg a kétharmados támogatás.

Tájékoztató kampányt kér az MSZP

Az MSZP azt kéri a kormánytól, indítson tájékoztató kampányt a nyári szabadságolások előtt az alapvető biztonsági tudnivalókról az Európában megnövekedett terrorfenyegetettség miatt. Molnár Zsolt és Harangozó Tamás szerint fontos, hogy az idén nyáron útra kelők, különösen a labdarúgó Európa-bajnokságra igyekvők tisztában legyenek az esetleges kockázatokkal és a várható biztonsági intézkedésekkel.