Bezárási hullám fenyegeti a kispostákat

Két hét múlva kiderül, hol költözhet át a postai szolgáltatás a takarékszövetkezeti fiókokba. A héten elfogadott törvénymódosítás nyomán a legfeljebb 10 ezer fős településeken lesz lehetőség váltásra, ami szakértők szerint inkább az FHB-bankcsoportnak kedvez, mint a Magyar Postának. A Fidesz, amely korábban harcosan ellenezte a kisposták bezárását, most lehajtott fejjel szavazta meg ugyanazt.

Kevesen emlékeznek már rá, hogy 2003 és 2010 között több mint 500 kistelepülésen zárták be a veszteségesen üzemelő postahivatalokat. Ezeken a helyeken a hét öt napján mozgópostai járatok hozták-vitték a leveleket, sőt a korábban kisposta nélküli, mintegy 400 faluba is eljutott ily módon a szolgáltatás. 2010-ben nagyot fordult a világ, a bezárt posták újranyitását éveken át szorgalmazó Fidesz lehetőséget kapott, hogy teljesítse ígéretét. 2012-ig öt esetben meg is tette. A többi helyen a mozgópostai járatok köszönik szépen azóta is ellátják feladatukat. A Magyar Posta a racionalizálással évente több milliárd forintot spórol.

A héten ismét kézközelbe került 300-500 kisposta bezárása. A parlament fideszes többsége áldását adta arra a törvénymódosításra, amely szerint szerződés alapján postai szolgáltatást pénzintézet, illetve bankfiók is végezhet. Mivel nem a hitelintézetek által ellátható tevékenységek körét bővítették a postai szolgáltatással, így feltételezhető, hogy a posta beköltözik a bankfiókba és a postáskisasszony ott veszi fel a leveleket, úgy, mint eddig a főtér másik oldalán lévő épületben tette. A posta pedig épületfenntartás helyett bérli az új helyet.

A Magyar Posta és a területet felügyelő Miniszterelnökség szándéka a szolgáltatás-kiszervezésre nehezen indokolható, a megértést pedig semmilyen háttérszámításokkal nem segítették - kommentálta a parlamenti döntést Tóth Bertalan, szocialista képviselő. Nem tudni, mi a garancia az érintett 1000 dolgozó elhelyezésére - tette hozzá. A képviselő szerint burkolt privatizáció zajlik a postánál, ami nem most kezdődött. A Magyar Posta Befektetési Zrt. felesben már az FHB csoport tulajdona, az általa létrehozott ingatlanalapot pedig a Diófa Alapkezelő Zrt. kezeli, amely 100 százalékban az FHB-é. A posta pénzszállító cégében is megjelent az FHB csoport, sőt itt a menedzsmentjogokat is megkapta.

A tegnapi Kormányinfón is szóba került a posta-FHB együttműködés, kérdésként az hangzott el, a posta miért adta el korábban pénzszállítójának egy részét az FHB-nak és a Takarékbanknak. A Magyar Posta nem engedheti meg, hogy lemaradjon a postai liberalizáció után a versenyben, bevételt kell termeljen és közben a versenypiacon működik, már nincs monopolhelyzetben - kezdte válaszát Lázár János. A posta nyereséget termel és mindenkit kiszolgál - tette hozzá. A pénzszállító tulajdonosai között már korábban volt kereszttulajdonlás és stratégiai együttműködés. Ezért valósult meg így az együttműködés, amivel mindenki jól jár - fejtette ki a tárcavezető. Magyarán ismerősök között köttetett üzlet. Lázár János megígérte, tisztességes tájékoztatást ad, hogyan valósul meg a postai szolgáltatások integrációja a takarékszövetkezetekben a kisebb településeken. Két héten belül már számokat is tud mondani, hogy hol van lehetőség együttműködésre - mondta.

A törvénymódosítás nem említi a takarékszövetkezeteket, azonban Lázár is egyértelművé tette: rájuk szabták a az új feladatot. Tóth Bertalan szerint azonban aggályos, hogy a posta szolgáltatási részén is megjelenik az FHB a takarékszövetkezeteken keresztül. Miért éppen ők? - teszi fel a kérdést. 2013-ban kötött stratégiai megállapodást a két cég és azóta a túlnyomórészt állami tulajdonú posta verseny nélkül választja ki szinte minden esetben az FHB-csoport valamelyik tagját. Nem látni viszont, hogy ebben az együttműködésben mi a posta, mi az állam és végül mi az adófizetők haszna, azaz miért jó üzlet. Az látszik, hogy nem a megtakarítás célja mozgatja a postáért felelős döntéseket, inkább az átjátszási szándék. Félő, hogy itt nem áll meg a folyamat - tette hozzá.