Megint a pálinka miatt indít eljárást az Unió

Megszüntette tegnap az Európai Bizottság (EB) a pálinka jövedéki adója miatt még 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást, egyben egy újat is indított szintén a szeszes italok miatt. A Bizottság azt követően döntött az Európai Bíróság előtt is tárgyalt pálinka ügy lezárása mellett, mert a 2016. január elsején elfogadott új jövedéki adótörvényt összhangban lévőnek találta az uniós szabályokkal, s ezzel az Orbán kormány gyakorlatilag beismerte a pálinka szabadságharc végleges vereségét.

A visszavonulást jelentő törvény értelmében 1 liter pálinka főzése után egységesen 700 forint jövedéki adót kell befizetni. Brüsszel számára ez az adószint már elfogadhatónak bizonyult és megfelelt az uniós szabályokkal összhangban lévő csökkentett jövedéki adókulcsnak.

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor egyik első bejelentése volt hatalomra kerülését követően, 2010 nyarán elfogadott magyar törvény értelmében a háztartások vagy a szeszfőzdék által személyes használatra előállított pálinka után évi 50 literig nem kellett jövedéki adót fizetni. Ez azonban összeegyeztethetetlen volt az uniós joggal.

Magyarország azonban nem maradt kötelezettségszegési eljárás nélkül. Ugyancsak tegnap, csütörtökön, az EB hivatalos felszólító levél kiküldésével kötelezettségszegési eljárást indított a "chipsadó" miatt, mert a kormány azt kiterjesztette az égetett szeszes italokra, így a vodkára, a whiskyre, a brandyre és a likőrökre is. A tavaly januárban hatályba lépett jogszabály azonban "megfeledkezett" a pálinkáról és az Unicumról, arra hivatkozva hogy ezeket tisztán gyümölcsből készítik és párolják. Brüsszel azonban nem nyelte be a csalit és a külföldi szeszes italokkal szembeni diszkriminációt, hátrányos megkülönböztetést nem nézte jó szemmel. A magyar kormánynak 2 hónapja van a magyarázkodásra, ám ha ez nem győzi meg a Bizottságot, akkor indoklással ellátott vélemény kiküldésével második szakaszba léphet az eljárás.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a kötelezettségszegési eljárás megindításának hírére közleményében a szokásos "magyar emberezéssel" válaszolt, mondván a kormány elkötelezett a polgárok egészségének megőrzése, az egészséges táplálkozás elősegítése iránt. Hozzátették még, hogy a magyar kormány álláspontja az, hogy a kérdéses szabályozás nem diszkriminatív és nincs protekcionista (hazai termékeket védő) hatása sem.