- Kiheverte-e az ország a csernobili atomkatasztrófát? Egyáltalán ki lehet egy ilyen szörnyű tragédiát heverni?
- A csernobili atomerőmű balesete olyan katasztrófa, amelyre Ukrajna népe örökké emlékezni fog. Nem hiszem, hogy egy ilyen tragédiát valaha is el lehetne felejteni.
- Mi a helyzet jelenleg az erőművel és környékével?
- Ukrajna kormánya, az Európai Bizottság, és a G7 országok közötti Együttértési Megállapodásnak megfelelően, 2000. december 15-én a Csernobili atomerőműben leállítottuk a termelést. Ukrajna vállalta, és a továbbiakban is garantálja a nukleáris és sugárvédelmi biztonságot az erőmű felszámolásának valamennyi ütemében.
- Milyen biztonsági intézkedések történtek eddig?
- Az elmúlt 30 év alatt jelentős eredményeket értünk el a biztonság terén az atomerőmű és a tilalmi zóna területein. A nemzetközi közösség segítségével elkészült a szükséges infrastruktúra a radioaktív hulladékok és a kiégett nukleáris üzemanyag számára. Már befejezéshez közelít a szarkofág új védőrétege, ami hosszú évekre biztosítja a szükséges biztonsági szintet a lakosság és a környezet megóvására.
- Mikorra várható a befejezése?
- A folyamat több szakaszos, több évig tart. A szarkofág befejezéséhez még másfél év szükséges. Ez az objektum a négyes energiablokkban bekövetkezett baleset további következményeit hivatott felszámolni és újakat megelőzni, 140 000 köbmétert tesz ki az radioaktív szennyezet anyag, amit a szarkofágnak meg kell tisztítani az atomerőmű enegiablokkjainak leállása után. A bezárt atomerőmű továbbra is egy nukleáris intézmény, ezért jogilag ugyanabba a kategóriába esik, mint a működő atomerőművek.
- Az élővilág helyreállt a környéken? Az emberek visszaköltöztek?
- Az élővilág helyreállt, de csak az idősebb generációhoz tartozó önkéntesek költöztek vissza a környékre. Ennek a korosztálynak nehezebb is volt megélhetést szerezni máshol, ugyanakkor ők nagyon szorosan kötődtek a helyhez is. Sokan azt mondják, inkább meghalnak ott, minthogy elmenjenek.
- Az orosz duma a napokban, épp az évforduló kapcsán nyílt levélben szólította fel az Európai Parlamentet és a nemzetközi közösséget, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet az ukrajnai nukleáris biztonságnak, mert a harcok és a fegyveres csoportok veszélyeztetik a működő erőműveket és felvetik annak is a veszélyét, hogy Csernobilból kikerülnek szennyezett anyagok. Azt írják, Oroszország nem tudja garantálni a nukleáris biztonságot a továbbiakban, mert a lejáró orosz elemeket amerikaiakra cserélik. Megkezdődött ezek cseréje, azt a feladatot, amelyet eddig Oroszország látott el, átvette Amerika?
- Érdekes hozzáállás a duma részéről. Olyan, mintha a farkas figyelmeztetné a nyulat, vigyázz, mert veszély van ebben az erdőben. De ha e két állaton kívül senki más nincs abban az erdőben, akkor ki jelenti a veszélyt? A harcokhoz legközelebb a zaporozsjei atomerőmű van, de mintegy 150 km-re. Ha az oroszok által támogatott terroristák nem kezdik nehéz fegyverzettel lőni az objektumot, akkor nem lehet gond. Ez különben egy nagyon képmutató retorika - ők kreálták a frontot, a harcokat az orosz agresszió szülte, és most aggódnak az ukrán atomerőművekért. A nukleáris biztonságot is kevésbé kellene félteni, ha az orosz fél tiszteletben tartaná a minszki tűzszüneti egyezményt. Hangsúlyozni szeretném, hogy ebben a konfliktusban a két fél az ukrán és az orosz, nem pedig a donbászi. A szakadárok csak orosz bábok. E két félnek kell a minszki megállapodásokat végrehajtani tisztességesen, pontosan. Mi teljesítjük a ránk eső részt.
- Valóban folyik az ukrán atomerőművekben az orosz elemek cseréje amerikaira?
- Ukrajna a Westinghoushoz fordult, amely biztonságosan, minden előírásnak megfelelően fogja teljesíteni ezeket a feladatokat, amelyeket korábban az oroszok láttak el. Oroszországot az zavarja, hogy tudunk boldogulni nélküle.
- Mi a helyzet a fronton? Az EBESZ múlt heti jelentése szerint újra előkerült a nehézfegyverzet mindkét oldalon. Veszélyben van a minszki megállapodás?
- Ahhoz, hogy mindkét oldalon előkerüljenek a nehézfegyverek valakinek először használnia kellett, amire a másik fél kénytelen volt válaszolni. Én ukrán diplomata vagyok, de egyáltalán nem hivatalból mondom, hogy nem mi kezdtük újra az összecsapásokat, ám a támadásra válaszolni kell. Ahhoz, hogy érzékelhető legyen, milyen is a helyzet most a fronton, mondanék néhány adatot. Az agresszió kezdete óta 2800 ukrán katona életét vesztette és 9000 sebesült. Oroszországnak köszönhetően a Donbász területén most 480 modern harckocsi van. (A méretek és mértékek érzékeltetésére - Németország 35O harckocsival rendelkezik), 870 páncélozott szállítójármű, 450 tüzérségi rendszer, nehéz tüzérség, 80 és 120 mm-es hordozható és nem hordozható aknavetők. De van BUK légvédelmi rakétakomplexum is, egy ilyenből lőtték le ugyebár 2o14-ben a malajziai Boinget 298 utassal a fedélzetén. Mára két hadtestet alakították 20 - 20 ezer katonával, ezekben a hadi tervezési és irányítási feladatokat hivatásos, magas szinten képzett orosz katonatisztek biztosítják. A hadtestek gerincét 7-8 ezer hivatásos orosz katona képezi, vannak zsoldosok is, a többiek inkább kisegítő személyzet. Negyvenezer jól pénzelt, jól felfegyverzett orosz katona van ezen a kis területen, ami Ukrajna 7 százaléka.
- Mennyire lettek mindennaposak a harcok?
- Szórványosak, de vannak. Azt kérdezte, veszélyben van-e a minszki megállapodás. Igen. Ez nagyon komoly hadierő, modern nehéz fegyverzettel ellátva. Jelenléte a Donbászban csak arról szólhat, hogy Oroszországnak nem áll szándékában a minszki megállapodásokat végrehajtani. Ha tényleg erre törekedne, akkor minden nehézfegyverzetet kivont volna, ahogy ezt Minszk-2 is előírja, katonáit is kivonta volna. Ez eddig nem történt meg.
- Ukrajna teljesítette a Minszk-2 megállapodás előírásait?
- Ukrajna ennek az agressziónak elsődleges áldozata, nyilván mindent megtett annak érdekében, hogy a minszki megállapodás megvalósuljon: megtartja a tűzszünetet, biztosította az EBESZ ellenőrző missziójának eljutását minden objektumhoz a frontvonal teljes hosszában, szállítja a gázt, fizeti a nyugdíjakat, szociális járandóságokat a megszállt területén élő ukrán állampolgároknak, tájékoztatja a német és francia külügyet arról, hogyan látja a donbászi helyi választások lebonyolításának lehetőségét és feltételeit.
- Lesz ilyen választás? A tavaly őszre kitűzöttet nemzetközi nyomásra elhalasztották a Donbászban. Arról volt szó, idén tavasszal rendezik meg. Történt-e előrelépés ez ügyben, hiszen Ukrajnának elsősorban ezt róják fel a nemzetközi partnerei is?
- Nincs elmozdulás. A szakadárok is tudják, hiába tartanának választást, senki sem fogja elismerni, csak politikai cirkusz lenne. Az ukrán álláspontban sincs változás. Erről a kérdésről beszéltek legutóbb, március 3-án a normandiai négyek külügyminiszterei. A német és francia külügyminiszter a donbászi választások megtartását javasolta, de mi csak azt mondhatjuk, hogy legálisan ez lehetetlen. Ha az EBESZ missziót sem engedik a katonai objektumokhoz és az orosz-ukrán határ donbászi szakaszához hozzáférni, hogyan lehet itt ellenőrzött, legális, az ukrán törvények szerinti választást megrendezni? Amíg nem valósítható meg az orosz –ukrán államhatár ukrán felügyelete, ami a biztonság és választások feltétele, addig semmit sem garantálhatunk, hiszen ez a határszakasz átjáróház az orosz hadsereg számára. Azt hiszem a német és francia diplomácia már jobban megértette, mi lehetséges és mi nem.
- Várható újabb magas szintű találkozó ez ügyben?
- Legutóbb Párizsban március 3-án találkoztak a külügyminiszterek normandiai formátumban. Akkor olyan zsákutcába kerültek e tárgyalások, hogy egyelőre senki sem látja az esélyt az álláspontok közeledésére.
- Miért állna érdekében Oroszországnak fenntartani ezt a konfliktust? Ha el akarták volna csatolni ezt a Novorosszijaként emlegetett területet, akkor már megtették volna, mint ahogy a Krím esetében sem vacilláltak.
- Látható, hogy Oroszország tovább pumpálja fegyverzettel ezeket a területeket. Nem elszakítani akarják, hanem olyan bázist létrehozni, ahonnan lehetséges továbblépni. Nincs kétsége senkinek Ukrajnában afelől, mi Putyin igazi szándéka. Ő nem a békét akar a Donbásznak, nem az oroszokat akarja megvédeni vagy visszaadni a Donbászt Ukrajnának. Nem, ő azt szeretné, hogy maradjanak a szeparatisták e területen, legyenek meg itt is a helyi választások, aztán a parlamenti választásokon ezek a képviselők kerüljenek be a radába, akkor pedig keresztet lehet tenni az ukrán eurointegrációra, demokráciára. Putyin így akarja fékezni Ukrajna nyugati orientációját, s elérni azt, hogy megmaradjon a szürke zónában.
- Lát megoldást a közeljövőben? Nem gondolja, hogy rövidesen rendeződik?
- Ez költői kérdés. Ezért szükségesek az Oroszország elleni szankciók.
- Hát már elég rég életben vannak a szankciók, de nem oldották meg a helyzetet. Tény, tűzszünet lett, mégiscsak csillapodtak a harcok, de ezen túlmenően minden helyben topog.
- Igen, de egy folyamatnak van eleje és vége. Úgy gondoljuk, van hatása. Putyin nem mondja el, hogy neki ez fáj, de rosszabb lett a gazdaság helyzete, többet kell költenie a hadseregre és lehetséges, hogy ez megkérdőjelezi a donbászi agresszió továbbvitelét.
- Gondolja, fenntartható sokáig a szankciós politika? A nyugati vezetőkön is egyre nagyobb a gazdasági szereplők nyomása, akik nagyon sokat veszítenek az orosz piac kiesésével. Politikai szinten is megingott a szankciók feltétel nélküli támogatása. A holland népszavazás is talán a feltétel nélküli támogatás megingását jelzi. Hogyan élték meg, minek tulajdonítják a holland elutasítást?
- Kellemetlen volt. Ez a referendum nem Ukrajnáról szólt, de a pofont Ukrajna kapta. A hollandok mindig kemény dió voltak az EU-ban. 2005-ben 62 százalékban utasítatták az EU alkotmányát. Az Ukrajna kapcsán kiírt népszavazást ürügyként használták arra, hogy nemtetszésüket fejezzék ki az uniós politikával szemben. Mégsem volt várható ez az eredmény, ráadásul olyan előrejelzések voltak, hogy nem is lesz 30 százaléknyi részvétel, nem lesz érvényes a referendum. Sok fóbia közreműködött abban, hogy nemmel szavaztak. Féltek a háborútól, országunk nagyságától és problémaitól. Ráadásul burkolt orosz propaganda is beleszólt. Például az interneten azt a videót terjesztették, amelyen az Azov ukrán önkéntes zászlóaljnak megkülönböztető jelzéseit viselő személyek a hollandokat megsemmisítéssel fenyegették, ha nemmel szavaznak. Ilyen durva és hasonló propaganda trükköket használták. De a holland népszavazás nem tudja megállítani Ukrajna eurointegrációját. Ideiglenesen fogjuk tovább alkalmazni a társulási szerződést. Remélem, hogy elfogadható kompromisszumot tudunk találni. De erre csak a Brexitról szóló brit népszavazás után lehet szó.
- Meg lesz az ukrán vízummentesség a holland elutasítás ellenére? Az Európai Bizottság ugyan erre tett javaslatot, de amint Románia és Bulgária Schengen –csatlakozásának immár hat éve tartó halasztása is mutatja, pusztán a technikai feltételek teljesítése nem mindig elég.
- Ukrajnának teljesítenie kell a feltételeket, és mi mindent megtettünk annak érdekében, hogy ez így legyen. Április 6-án volt a holland referendum, pedig április 20-án az EB hozta meg döntését és elküldte az Európai Parlamentbe a javaslatot, hogy eltöröljék a vízumkötelességet.
- Mikortól?
- Mindenki azt reméli Ukrajnában, hogy még idén. Én úgy tudom, hogy ha minden sínen van, július elsejétől. Nem gondolom, hogy ebben a kérdésben a hollandok még egy népszavazást fognak kezdeményezni. Majdnem biztos vagyok abban, hogy az Európai Parlament is támogatni fogja ezt a döntést. A vízumkötelezettség feloldása mérföldkő lesz az ország számára.
- Biztos nem fog az Európai Parlamenten múlni, hiszen az uniós intézmények közül talán az EP a „legbarátságosabb” Ukrajnával szemben. A Szavcsenko-ügyben is kezdettől, következetesen kérte az ukrán pilóta kiadatását és jelezte, nem tekinti legitimnek az orosz eljárást és döntést. Van-e konkrét előrelépés e téren? A napokban a Putyin-Porosenko telefonos egyeztetés után az hallatszott, hogy talán megtörténik a fogolycsere.
- Szavcsenkót törvénytelenül elrabolták, Ukrajna területéről áthúzták a nemlétező határon át Oroszországba. Ott egy hamis vád alapján 22 évre ítélték el. Mi igazságtalannak tartjuk ezt az ítéletet. A Porosenko és Putyin közötti telefonbeszélgetés április 20-án történt, ugyanaznap, amikor az Európai Bizottság pozitívan véleményezte a vízummentesség kérdését. A beszélgetés részleteit nem ismerjük, de utána olyan jelzések voltak, amelyek szerint ezen az igen ritka beszélgetésen, - hiszen a két elnök nem szokott telefonon egyeztetni -, a Szavcsenko ügyről is szó volt. Ez nem túl nagy, de bizonyos reményt ad arra, hogy nemsokára visszatér Ukrajnába Nadia Szavcsenko.
- Megengedték már az ukrán diplomácia képviselőinek, hogy meglátogassa börtönében a foglyot? Nemrég még a konzult sem engedték a közelébe. Folytatja száraz éhségsztrájkját a pilóta?
- Igen, a rosztovi főkonzulunk meglátogathatta. A telefonbeszélgetés üzenetére Szavcsenko abbahagyta a száraz éhségsztrájkot. Most semmilyen módon nem sztrájkol, mert megjelent az esély arra, hogy szabadlábra kerülhet.
- Ha hivatalos fogolycsere keretében, a két orosz tiszt ellenében hazakerül, le kell töltenie a 22 évet otthon is, vagy kegyelmet adhat az államfő?
- Ez nagyon kényes kérdés. Az ukrán nép, az ukrán vezetés számára az Oroszországban hozott ítélet nem jogos. Nem tudjuk milyen feltételekkel engedik el Szavcsenko asszonyt. Lehetséges, hogy ismétlődni fog a Magyarországról kiadott azerbajdzsáni baltás esete.
- De ő bizonyítottan gyilkos volt.
- Ő tényleg gyilkos volt, az azerbajdzsáni vezetés mégis dönthetett úgy, hogy megkegyelmeznek és hősnek tekintik. Mi sem igazságosnak, sem legálisnak nem tartjuk ezt az ítéletet. Mi lesz, nem tudom. De hangsúlyozom, hogy Ukrajna soha nem fogja elismerni az oroszországi Donyeck városi bíróságán hozott ítéletet, ami nyilván azt jelenti. hogy nem is várja el, hogy Nadia Szavcsenko eleget tegyen ennek az ítéletnek. Ő ukrán parlamenti képviselő, Ukrajna hőse, akinek semi köze a két orosz tévés halálához, ami akkor történt, amikor ő már fogságban volt.
- Az utóbbi időben a politikai instabilitás rengeteg gondot okozott Ukrajnának. Felmérések szerint teljesen szétforgácsolódott a politikai élet. Ilyen körülmények között képes lesz stabilitást teremteni az új kormány, meglesz a kellő ereje, parlamenti illetve lakossági támogatottsága ahhoz, hogy ténylegesen elindítsa és minden területen végbevigye a lakosságot sok esetben fájdalmasan érintő reformfolyamatot?
- Nincs más kiút. Ennek a kormánynak kell előre lépni. Mint az ismeretes, az előző kormány elvesztette parlamenti támogatását mivel három frakció kilépett a kormánykoalícióból. Ugyanakkor megmaradt a kormánytöbbség a parlamentben, a kormánykoalíciót jelenleg két parlamenti párt és független képviselők alkotják, akik megválasztották Volodimir Hrojszmant Ukrajna miniszterelnökévé. Hrojszman Ukrajna történelmének legfiatalabb miniszterelnöke, 38 éves. Ettől függetlenül már komoly államigazgatási tapasztalatokkal rendelkezik, volt miniszterelnök-helyettes a decentralizációs reformok kérdésében, vidékfejlesztési miniszter és a Legfelsőbb Tanács elnöke. Az egyik legsikeresebb megyei központ Vinnicja rekordtámogatottságú polgármestere is volt. De nagyon nehéz feladat vár rá. Gyors reformokra van szükség, ennek mindenki tudatában van, végrehajtásukhoz azonban szükség van az elnök, a parlament és ami a legfontosabb, a lakosság támogatására.
- Az utóbbi időben a nemzetközi anyagi támogatás is a reformok hiánya és az instabilitás miatt szünetelt. Fennáll még a tavaly sokszor hangoztatott államcsőd veszélye?
- Nem lehet a szükséges reformok teljes hiányáról beszélni, eddig is végrehajtottunk reformokat. Példának említeném közbeszerzési reformot amelyek következtében az állami beszerzések átláthatóvá váltak, gyengítve a korrupció ezen elemét. Ami a Nemzetközi Valutaalap hiteleket illeti, Ukrajna arra számít, hogy lezárjuk a tárgyalásokat az IMF-el a reformprogramok második felülvizsgálatáról és lehívhatjuk a hitel harmadik részletét, mintegy 1,7 milliárd dollárt ez év második negyedévének végéig. Jelenleg Ukrajna már lehívta a IMF által biztosított hitelprogram első és második részletét (5 milliárd és 1,7 milliárd USA dollár). Nincs csődveszély jelenleg, további reformlépések várhatók. Az új kormány tervezi egyszerűsíteni és bevezetni a nemzetközi számviteli szabványokat, átláthatóvá tenni az állami cégek privatizációját, növelni az irányítás hatékonyságát az állami beruházásoknál és ennek nemzetközi gyakorlatát meghonosítani, bevezetésre kerül a valutaszabályozás liberalizációja, következik az állami és kommunális földek eladása kizárólag árveréseken, valamint a befektetésösztönző csomag elfogadása a mezőgazdaság fejlesztésére. Az IMF hitel nagyon fontos Ukrajna stabilitásához.
- Az IMF támogatás feltétele a lakossági gázáremelés? Megbírja ezt még az ukrán lakosság, vagy fennáll annak a veszélye, amit az elemzők már régóta hangoztatnak, hogy a következő Majdan, már éhséglázadás lesz Ukrajnában?
- Nem könnyű dolog, az biztos. Tavaly már volt egy nagymértékű emelés, most május elsejétől újabb jön, kisebb, mint az előző. De emelkedett a minimálbér is. Hrivnyában volt 1100, most 1300 lesz. A nyugdíjasok támogatást kapnak. Elég olcsó volt nálunk a lakossági gázár és óriási költségvetési hiányt okozott. A Naftogaz örökké csődveszélyre volt ítélve. Most először, 2016 első negyedévében nem hozott deficitet a költségvetésnek. A sokkterápia sohasem okoz örömöt, de nincs más út, mert 25 éve úgy éltünk, hogy senki sem merte felvállalni a drasztikus intézkedéseket, a bajok pedig gyűltek és egymásra rakódtak. A hatalmi elit csak túl akarta élni, csak hatalomban akart maradni. Sajnálatos módon a magas árat valamikor meg kell fizetni.
