További meglepetéseket tartogat Ausztria

Az már nem kérdés, hogy az államfőválasztás új korszakot nyit az osztrák belpolitikában, de az első forduló utáni első közvéleménykutatás további meglepetéseket sem zár ki. Akár a szabadságpárti Norbert Hofer, akár a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen lesz Ausztria elnöke, még nem volt példa arra, hogy az ellenzék által támogatott személy legyen az új elnök. A második fordulót május 22-én rendezik, és a tegnap nyilvánosságra hozott első felmérés szerint a két jelölt fej-fej mellett halad, támogatottságuk teljesen megegyezik, írta a Reuters hírügynökség.

A Gallup által végzett kutatás adatai szerint a választói opciók 50-50 százalékban oszlanak meg a nyíltan euroszkeptikus és bevándorlásellenes Szabadság (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer és a zöldpárti Alexander Van der Bellen között. A választási részvételi szándék magas, a megkérdezettek 77 százaléka jelezte, hogy biztosan, 9 százalék pedig, hogy valószínűleg élni fog szavazati jogával. Az első forduló is magas érdeklődés mellett zajlott, közel 70 százalékos részvétellel, miközben a hat évvel korábbi elnökválasztás iránt, amelyen a jelenlegi államfő, Heinz Ficher második mandátumát szerezte meg, alig 50 százalékos volt a részvétel. Ausztriában egyelőre nem körvonalazódik egy olyan széles körű összefogás a szélsőjobboldali szabadságpárti jelölt hatalomra jutásának megakadályozására, mint Franciaországban, amikor 2002-ben az elnökválasztáson Jean-Marie le Pen megválasztását, tavaly pedig a lánya, Marine vezette Nemzeti front győzelmét kellett megakadályozni a helyhatósági választásokon.

Az osztrák „bénultsághoz” vélhetően nagymértékben hozzájárul, hogy a két nagy, vagy egymást váltva, vagy nagykoalícióban kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) jelöltjei kiábrándító eredménnyel, egyaránt 11, 2 százalékkal negyedik helyre futottak be az első fordulóban. A kormánypártok hívei egyelőre még nem emésztették meg, hogy egy ellenzéki jelöltre kell voksolniuk, ha el akarják kerülni, hogy országuk újra „szégyenpadra kerüljön, mint történt az Jörg Haider kormányra emelésekor 1999-ben.

Szerző

Fegyvernyugvás Szíriában

Publikálás dátuma
2016.04.30. 07:32
Egyre több temetés és szenvedés FOTÓ: JOHN MOORE/GETTY IMAGES
Amerikai-orosz együttműködéssel sikerült elérni, hogy a péntek éjféltől 24 órás fegyvernyugvás lépjen hatályba Damaszkuszban, 72 órás pedig Latakiában és Aleppóban. A genfi béketárgyalások következő fordulója tervek szerint május 10-én kezdődik.

A hét napja tartó újabb aleppói ostrom során a felkelők által felügyelt városrészben 123 civil, köztük 18 gyerek vesztette életét, jelentette a londoni emigrációban működő civil szervezet, az Emberi Jogok Megfigyelő Központja adatai alapján a Reuters és a RIA Novosti hírügynökség. A kormányerők kezén lévő negyedekben 71 civil, 13 gyermek halt meg a támadásokban.

Szíriában ugyan február 27-től tűzszünet van hatályban, de az nem terjed ki a szélsőséges csoportokra, az Iszlám Állam és az an-Nuszra Front elleni harcok folytatódtak. Bassar el-Aszad elnök rezsimje azonban szórványosan indított támadásokat más felkelő csoportok által is, akiket a nemzetközi közösség partnernek tekint és meghívást kaptak a genfi béketárgyalásokra is. Egy hete kiújultak a harcok az ország második legnagyobb városában Aleppóban, amely egyben Szíria korábbi ipari fővárosa is volt. A genfi béketárgyalások szerdán meg is szakadtak, Staffan Da Mistura az ENSZ szíriai különmegbízottja is jelezte Washington és Moszkva felé, hogy az amúgy is törékeny tűzszünetet teljes összeomlás fenyegeti. Az aleppó harcok miatt az ellenzék nem kívánta folytatni a genfi egyeztetést. Aleppóban egyre súlyosabbá vált a helyzet, főképp miután csütörtökön egy kórházat is lebombáztak a kormányerők.

Tegnap megállapodás született arról, hogy péntek éjféltől a fővárosban és környékén 24, Aleppó és Latakia tartományokban 72 órás fegyvernyugvás lesz. A megállapodást Washington és Moszkva felügyeli. Amennyiben sikerül a feleket újra zöld asztalhoz ültetni, akkor a genfi béketárgyalások május 10-én folytatódnak.

Tegnap délután aknavető-támadás érte Oroszország főkonzulátusát is Aleppóban. A moszkvai külügyminisztérium közlése szerint az incidensnek nincsenek sem halottjai, sem sérültjei. A diplomáciai képviselet közölte, a főkonzulátus területére egy akna hullott, további három pedig a kerítésen kívül robbant fel. meg nem erősített sajtóinformációk szerint a támadást az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet helyi ága, az an-Nuszra Front követte el.

Szerző

Újraszámlálás és új szavazás Szerbiában

Az április 24-i előrehozott választásokat megnyerő, jelenleg is kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) választási szabálytalanságokra hivatkozva kérte a voksok újraszámlálását. Az SNS április 26-án, az eredmények kihirdetése után arra hivatkozva kérte a felülvizsgálatot, hogy több választókerületben gyanús események történtek, egyes pártok megpróbáltak nyomást gyakorolni a választókra.

A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) 99 szavazókörzet voksait számolta újra, mert „súlyos hibákat” észleltek, és 15 helyen elrendelte a választás megismétlését. Így, bár Aleksandar Vucic kormányfő a győzelem után azt mondta, rekordgyorsan összeállítja új kormányát, akár két héten belül, erre hamarabb, mint május vége, nem kerülhet sor. Ezen a hétvégén ünneplik ugyanis a húsvétot az ortodox hívők, így Szerbiában hivatalos ünnep lesz, a választás megismétlésére csak ezt követően kerülhet sor.

Ám az előállt (vagy előidézett?) helyzet akár kedvezhet is Vucicnak, akinek vasárnapi győzelme nem volt felhőtlen. A haladók ugyan abszolút többséget szereztek, de a titkon remélt és sokak által prognosztizált kétharmad nem jött össze, annak köszönhetően, hogy összességében hét párt lépte át a parlamenti küszöböt, így kevesebb töredékszavazatot lehetett visszaosztani, s a nagyok kevesebb „ajándékvokshoz” juthattak. Az SNS annak ellenére, hogy csupán 0,1 százalékkal kapott kevesebb voksot, mint két évvel korábban, a visszaosztásnak köszönhetően 27 mandátumot veszített. A 15 körzetben megismételt választás ezt pótolni teljességgel nem tudja, de mivel több kispárt mozog az 5 százalék határán, akár módosíthat is a parlament összetételén.

Erre utal a RIK pénteki közleménye is, miszerint a szélsőjobboldali, EU- és NATO-ellenes DSS-Dveri koalíció mégsem jutott be a parlamentbe, mert 1 szavazattal elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől. Ugyancsak a határon mozog, 5,03 százalékos eredménnyel az SDS-LDP-LSV tömörülés is. Az ő bejutásukat is felülírhatja az új voksolás, mert a jelenlegi állás szerint 788 szavazattal haladták meg a küszöböt, a 15 körzetben pedig 19631 szavazó él.

Egy öt vagy hatpárti parlament lényegesen változtathat a mandátumleosztáson és Vucicéknak kedvezne.

Szerző