Egyre hevesebb a francia tiltakozás

Publikálás dátuma
2016.04.30. 07:35
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Második hónapja tiltakoznak a francia diákok és a szakszervezetek a készülő munkajogi reform ellen. Március eleje óta a diákok nyolcadik, a szakszervezetek negyedik alkalommal hívták csütörtökön utcára a munkavállalókat. Vasárnapra, május elseje alkalmából újabb megmozdulást hirdettek, a legnagyobb tiltakozás azonban május 3-ra várható, amikor megkezdődik a jogszabálytervezet vitája a francia parlamentben.

A megmozdulások egyre hevesebbek, és bár Párizsban kezdődtek, egyre több vidéki városra terjednek ki. Csütörtökön országszerte mintegy félmillióan demonstráltak Párizs, Nantes, Lyon, Marseille és Toulouse utcáin. A tiltakozók zöme békés, ám eddig minden alkalommal megjelentek maszkos, rendőrökre támadó kisebb-nagyobb csoportok is. Párizsban csütörtökön mintegy 300 álarcos csapott össze a rendfenntartókkal, de a vidéki városokban is történtek összetűzések. A köveket dobáló tüntetőket könnygázzal és gumilövedékekkel oszlatta még pénteken reggel is a rendőrség. Az összecsapásokban megsebesült 24 rendőr, közülük hárman súlyosan, 124 személyt őrizetbe vettek.

Szerző

Meglepte a világot a pápa

Publikálás dátuma
2016.04.30. 07:34
Újra szokatlant lépett a reformer egyházfő FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GIULIO ORIGLIA
Ferenc pápa személyesen döntött Boldog Alojzije Stepinac szentté avatási eljárásának szüneteltetése mellett, miután Irinej szerb pátriárka levélben tiltakozott ez ellen. Belgrádban azzal vádolják a horvát bíborost, hogy nem határolódott el nyilvánosan a szerbek és a zsidók tömeges likvidálásától.

Ferenc pápa katolikus-pravoszláv vegyesbizottságot hívott életre, amely még nyár előtt vitát kezdeményez a horvát Alojzije Stepinac második világháborús szerepéről. Előzőleg Irinej a levélben azt állította, Stepinac támogatta a fasiszta Független Horvát Államot (NDH), s „erőszakosan” keresztelt meg pravoszláv híveket, illetve támogatta a rasszista törvényeket. Horvátország Vatikánba akkreditált nagykövete, Filip Vucak elmondta, kizártnak tartja, hogy a pápa a közös bizottság döntése meghozataláig határozzon a horvát püspök szentté avatásáról.

Mindez azért is érdekes fordulat, mert Tihomir Oreskovic horvát kormányfő április elején tett vatikáni látogatása alkalmával állítólag személyesen is arról győzködte az egyházfőt, tegyen lépéseket Stepinac szentté avatásának felgyorsításáért. Előzőleg Josip Bozanic bíboros, zágrábi bíboros, érsek ösztökélte a horvát politikusokat arra, tegyenek lépéseket Stepinac szentté avatásáért a Vatikánban. Bírálta az előző, Zoran Milanovic-vezette baloldali kormányt, hogy „nem védi meg Stepinacot”. A szerb média, illetve szerbiai illetékesek ugyanis többször tiltakoztak a tervezett szentté avatással szemben, arra hivatkozva, hogy Stepinac nyíltan sosem ítélte el a szerbek és a zsidók tömeges kivégzését.

Hyacinthe Destivelle, a katolikusok és ortodoxok egységének megteremtésével foglalkozó Istina központ igazgatója a Szentszék félhivatalos lapjában, a L’Osservatore Romanóban még januárban azt írta, hogy a pápa számára nagyon kényes kérdés Stepinac érsek szentté avatásának ügye, mert Ferenc szívén viseli a pravoszláv egyházzal való kapcsolatok javításának sorsát. Ennek keretében februárban történelmi csúcstalálkozón vett részt Kirill moszkvai pátriárkával. A pápa Belgráddal is kiegyensúlyozott viszonyra törekszik, amit az is bizonyít, hogy tavaly szeptemberben Tomislav Nikolic szerb államfőt is fogadta. Hírek szerint biztosította belgrádi vendégét arról, hogy nem sietik el a szentté avatást. Nikolic utólag azt közölte, elmondta a pápának, hogy Stepinac „negatív szerepet játszott a második világháború alatt”, s nem emelt szót „az ellen, hogy embereket csak azért gyilkolnak meg, mert nem katolikusok”. Horvátországban ezzel szemben hősies személyiségként tekintenek az egykori zágrábi érsekre, aki „szembeszállt a kommunizmussal”.

A horvát bíborost még II. János Pál pápaságának idején, 1998-ban emelték a boldogok sorába.

Bár Stepinac valóban üdvözölte az NDH-t annak megalakulásakor, még szintén 1941-ben levélben tiltakozott a szerbek és zsidók ellen hozott intézkedések ellen. Ezt történelmi adatok is alátámasztják. Amint azt is, hogy egy leiratban azt közölte a horvát papokkal: ha bárki, pravoszláv vagy zsidó, hozzájuk fordul, kereszteljék meg őket, s ezt azért tegyék meg, hogy így kerüljék el az üldöztetésüket. Ez szintén dokumentumokkal igazolható. A szerbek tömeges likvidálása után azt írta Ante Pavelicnek, az NDH vezérének, hogy ezek az intézkedések katasztrofális következményekkel járhatnak a katolikus egyházra nézve. Stepinac a jasenovaci fogolytábort is bírálta, ahol körülbelül százezren, többségükben szerbek haltak meg. Az is bizonyítható, hogy Stepinac közbenjárására mentettek meg 1942 májusában 7000 szerb gyermeket.

1943 februárjában amiatt tiltakozott Ante Pavelicnál, mert meggyilkoltak hét szlovén papot. „Miért nem állították őket bíróság elé? Ez szégyen és égbekiáltó bűncselekmény, amint Jasenovac is szégyen az NDH-ra nézve” - írta. Pavelic még szintén 1943-ban fejezte ki türelmetlenségét a bíboros fellépése kapcsán. Sőt, Nikola Rusinovic történész az NDH-ról írott könyvében azt állította, hogy Pavelic még 1943-ben fontolóra vette Stepinac letartóztatását. 1943 júliusában egy usztasa alakulat, a „Tomic csoport” állítólag merényletet tervezett Stepinac ellen. Ugyanakkor az is igaz, a főpap 1944 márciusában élesen bírálta, hogy a szövetségesek bombázták Horvátországnak azt a területét, ahol a német erőket helyezték el.

Miután Pavelic látta, hogy közel a vég, s nemsokára a partizánok veszik át az irányítást. Stepinacot kérte fel az ideiglenes kormány irányítására ő azonban elutasította ezt. A bíborost 1946 szeptemberében tartóztatták le. Később házi őrizetbe helyezték, s 1960 februárjában halt meg.

Gyanús átutalások a Vatikánban

Ferenc pápa számos intézkedést hozott a megválasztása óta eltelt több mint három év folyamán azért, hogy átláthatóvá tegye a Szentszék Bankja, az IOR működését, s úgy tűnik, hogy bár az IOR továbbra sem tekinthető száz százalékig tiszta pénzintézetnek, az ellenőrzés összehasonlíthatatlanul jobb, mint korábban. A vatikáni gazdálkodást felügyelő szervezet, a Pénzügyi Információs Hatóság (AIF) csütörtökön nyilvánosságra hozott éves jelentése szerint 2015-ben jelentősen megnövekedett az IOR-nál a gyanúsnak minősített tranzakciók száma. A hivatal ugyanis az előző esztendőben 544 ilyen pénzügyi manővert jegyzett fel, ami majdnem háromszor annyi, mint 2014-ben. Ugyanakkor csak 17 esetben erősödött meg annyira a gyanú, hogy a vatikáni ügyészség is bekapcsolódott a nyomozásba. Elsősorban csalásra és adóelkerülésre utaló tevékenységre bukkantak.

Az AIF első embere, René Bülhart azt közölte, hogy a kétes tranzakciók bejelentésének magas száma arra utal: „a rendszer működik”. A 2015-ös év jelentette a fordulópontot, hiszen a Szentszék ettől fogva jelentősen kiterjesztette a nemzetközi együttműködést a pénzmosás és a terrorfinanszírozás elleni harcban. Mint mondta, jelentősen megnőtt az adatcsere más államok pénzügyi felügyeleteivel. Utalt arra, hogy az Európa Tanács pénzmosás elleni csoportja tavaly decemberi jelentésében pozitívan nyilatkozott a Vatikán pénzmosás elleni küzdelméről. Ez a múltban távolról sem volt mindig így. 2012 júliusában a ugyanezen szervezet jelentésében kiemelte, hogy az IOR-ban nagyon magas a pénzforgalmi tranzakciók aránya, miközben semmit sem lehet tudni arról, milyen csoportok intézik a banki ügyeiket. Míg 2010-ben az olasz ügyészség 23 millió eurót foglalt le az IOR számláiról, 2012-re már a Vatikán a pénzmosással gyanúsított államok feketelistájára került.

Az AIF 2011-ben kezdte meg vizsgálódásait az IOR átutalásai ügyében, ezen időpont óta 900 gyanús esetet regisztráltak. A vatikáni ügyészség ebből 34 esetben jelezte a nyomozás megindítását.

Az AIF 380 esetben vette fel a kapcsolatot a külföldi partnerszervezetekkel, ami háromszor több, mint az előző esztendőben. Az év folyamán a Szentszék hat további állammal állapodott meg az információcseréről, köztük Kubával, Luxemburggal és Paraguay-jal. A Vatikán már 27 országgal kötött hasonló megállapodást. Jóval kevesebb volt a 10 ezer euró feletti átutalás. Miközben 2012-ben a jelentés szerint 1800 ilyen átutalást jeleztek, tavaly már csak 1200-at. Kevesebb a Vatikánba irányuló átutalás is, amely négy év alatt 600-zal esett vissza.

Az AIF az elmúlt évben összesen 8,3 millió euró és 1,7 millió dollár értékben zárolt tranzakciókat, illetve 7,1 millió eurót és 655 ezer dollár értékben fagyasztott be bankbetéteket. A terrorfinanszírozás kiszűrése tekintetében is komoly előrehaladást ért el a Szentszék, s jobban együttműködik azokkal az országokkal, amelyekben nagyobbnak ítélik meg a terrortámadások végrehajtásának esélyét.

Szerző

További meglepetéseket tartogat Ausztria

Az már nem kérdés, hogy az államfőválasztás új korszakot nyit az osztrák belpolitikában, de az első forduló utáni első közvéleménykutatás további meglepetéseket sem zár ki. Akár a szabadságpárti Norbert Hofer, akár a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen lesz Ausztria elnöke, még nem volt példa arra, hogy az ellenzék által támogatott személy legyen az új elnök. A második fordulót május 22-én rendezik, és a tegnap nyilvánosságra hozott első felmérés szerint a két jelölt fej-fej mellett halad, támogatottságuk teljesen megegyezik, írta a Reuters hírügynökség.

A Gallup által végzett kutatás adatai szerint a választói opciók 50-50 százalékban oszlanak meg a nyíltan euroszkeptikus és bevándorlásellenes Szabadság (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer és a zöldpárti Alexander Van der Bellen között. A választási részvételi szándék magas, a megkérdezettek 77 százaléka jelezte, hogy biztosan, 9 százalék pedig, hogy valószínűleg élni fog szavazati jogával. Az első forduló is magas érdeklődés mellett zajlott, közel 70 százalékos részvétellel, miközben a hat évvel korábbi elnökválasztás iránt, amelyen a jelenlegi államfő, Heinz Ficher második mandátumát szerezte meg, alig 50 százalékos volt a részvétel. Ausztriában egyelőre nem körvonalazódik egy olyan széles körű összefogás a szélsőjobboldali szabadságpárti jelölt hatalomra jutásának megakadályozására, mint Franciaországban, amikor 2002-ben az elnökválasztáson Jean-Marie le Pen megválasztását, tavaly pedig a lánya, Marine vezette Nemzeti front győzelmét kellett megakadályozni a helyhatósági választásokon.

Az osztrák „bénultsághoz” vélhetően nagymértékben hozzájárul, hogy a két nagy, vagy egymást váltva, vagy nagykoalícióban kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) jelöltjei kiábrándító eredménnyel, egyaránt 11, 2 százalékkal negyedik helyre futottak be az első fordulóban. A kormánypártok hívei egyelőre még nem emésztették meg, hogy egy ellenzéki jelöltre kell voksolniuk, ha el akarják kerülni, hogy országuk újra „szégyenpadra kerüljön, mint történt az Jörg Haider kormányra emelésekor 1999-ben.

Szerző