Négyszázmilliárd forintról 250 milliárdra mérséklődött az építőiparban a lánctartozások összege néhány év alatt. Ebben kétségtelenül szerepet játszott a 2013-ban alkotott teljesítés igazolási jogszabály is, amely szoros határidőkhöz kötötte az elszámolási viták rendezését. Emellett a 2007-2013 közötti uniós pénzügyi ciklus forrásainak gyorsított lehívása és kifizetése is enyhített az építőipari cégek likviditási gondjain. Ennek egyik legnyilvánvalóbb jele, hogy a cégek nem kényszerültek irreálisan alacsony árakon vállalni a munkákat, mint az előző években.
Erre a kedvező beruházási környezetre azonban idén nemigen lehet számítani, így a lánctartozás csökkenése is megállhat. A cégek egymásnak tatozása látványos zuhanása kedvező trendet tükröz, de még a jelenlegi mérték is túlságosan nagy - nyilatkozta a Népszavának Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke szerint az lenne a szerencsés, ha a teljes éves forgalom legfeljebb 4 százalékát nem lépné túl a cégek kifizetetlen számláinak mértéke. Az éves szinten 2 000 milliárd forintos teljesítményt nyújtó ágazatban tehát 20-80 milliárd forintos kifizetetlen, vagy vitatott tartozás még nem okozna súlyos gondokat - véli az elnök.
Ezzel szemben, a most kimutatott 250 milliárd is jelzi a helyzet súlyosságát. Ráadásul a cégmegszűnések miatt a kimutatott összeg fele a felszámolt cégekkel együtt eltűnik, így a kényszerhitelező sokszor hiába vár a pénzére. Tavaly összesen 6509 társaság szűnt meg az ágazatban, 17 százalékkal több, mint 2014-ben, az ágazat jövedelmezősége pedig alig javult.
Az építőipari cégek egymás közötti elszámolási vitáiban rendszeresen döntő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) adatai szerint az elmúlt három évben 542 esetben fordultak építőipari vállalkozók ki nem fizetett számlák miatt az iparkamara mellett működő független szervhez - tájékoztatta lapunkat Csermely Gábor a szakértői szervezet vezető-helyettese. A TSZSZ szakmai tanácsa a vitatott követelések 70-80 százalékát tartotta jogosnak. Így mintegy 18 milliárd forintot fizettek ki a pénzükre váró vállalkozóknak.
A legkisebb vitatott összeg 200 ezer, a legnagyobb pedig 1,5 milliárd forint volt - jegyezte meg a vezető-helyettes. A lánctartozás megfékezésére kidolgozott jogszabályok hatályba lépése előtt az építési vállalkozások 90 százaléka, 75-80 ezer vállalkozást volt érintett valamelyik oldalon. A javulás ellenére a cégeknek még mindig nagyjából a fele érintett. Az ÉVOSZ elnöke hozzátette, ez azt is jelenti, hogy a vállalkozások jogos követelésének átlagosan a 10 százaléka nem érkezik meg határidőre a vállalkozó számlájára.
Az ideiben még nem, de a 2017-es költségvetésben jelentős összegek szerepelnek építési beruházásokra. Az ágazat szereplői arra számítanak, hogy a kormány és az önkormányzatok az év közepétől ismét megjelennek megrendelőként a piacon ajánlatkérésekkel, megrendelésekkel, szerződésekkel. Ez azért fontos, mert ilyenkor már többnyire előleget is fizetnek. Ha ez a várakozás hiábavaló lesz, akkor ismét növekedhet a lánctartozás, mert a cégek kénytelenek lesznek áron alul is vállalni megbízásokat az életben maradás érdekében, de a túlélésnek nem legális eszközeivel is kénytelenek élni az építési vállalkozók - figyelmeztetett Koji László.
A kormány a közbeszerzési törvény legutóbbi módosításakor a lánctartozások leggyakoribb áldozatai, az alvállalkozók védelmét helyezte előtérbe. Az építőipari vállalkozások szerint az intézkedésekkel azonban túllőtt a célon, mert ezekkel inkább fékezi, mintsem elősegíti a megoldást. Az alvállalkozókat az új szabályok szerint a közbeszerzés kiírója fizeti ki, míg korábban a generálkivitelező akkor jutott pénzéhez, ha igazolta, hogy az alatta levőknek átutalta járandóságukat. A másik vitatott pont, hogy kivitelezéskor csak a projekt értékének legfeljebb 50 százalékát lehet alvállalkozásba adni. A vállalkozók szerint elegendő lenne az egyharmados korlát, mert így éppen a kis-és közepes cégeket hozza hátrányos helyzetbe a kormány.