Lassul a gazdaság, és ez csak a kezdet

Az év eleji növekedési adatok a magyar gazdaság lassulását jelzik. Az elmúlt hónapokban a nemzetközi előrejelző intézmények jellemzően tovább csökkentették a magyar gazdasági dinamikára vonatkozó prognózisaikat, s kissé romlottak a gazdasági várakozások is. A GKI GDP-előrejelzése változatlan, a 2014. évi 3,7 százalék és a tavalyi 2,9 százalék után 2016-ban csak 2,3 százalék körüli bővülés valószínű, mindenekelőtt a beruházások csökkenése miatt.

Az ipari termelés 2016 első két hónapjában 3 százalékkal bővült, de az előző hónaphoz képest már negyedik hónapja csökken. Az év egészében 5,5 százalék körüli növekedés valószínű. Az építőipari termelés januárban és februárban is 20 százalékkal zuhant az egy évvel korábbihoz képest. A gyenge kezdés mellett aggodalomra ad okot a megkötött szerződések alacsony állománya is, ez február végén 40 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Furcsa kettősség jellemzi az építőipart, mert míg az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 40 százalékkal lett magasabb, az egyéb építményeké 60 százalékkal alacsonyabb volt. Az építőiparban számára kedvező hírek - az EU-források kifizetésének gyorsítása, a „csok-hatás”, azaz a lakásépítés bővülése - valósággá válása inkább csak a második félévben várható, így 2016-ban 5 százalék körüli termelés-csökkenés valószínű - véli a GKI prognózisában.

A múlt évihez képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése is lassult, de így is dinamikus maradt, köszönhetően a vásárlóerő erőteljes bővülésének, a minimális inflációnak. A napi cikkek forgalma azonban az átlagosnál lényegesen kisebb (4,4 százalékkal szemben csak 1,7 százalék) mértékben bővült. A GKI szerint a vasárnapi nyitva tartás újraengedélyezése gyorsítóan, a pénztárgépek NAV-hoz kötése kiváltotta fehéredési hatás kifutása viszont fékezően hathat a forgalomra.

Az export növekedési ütemének lassulása követte a termelését, az import dinamikája viszont nem csökkent, így meghaladta a kivitelét. Ebben azonban az év során változás várható - vélik a kutatók. A magyar gazdaság idei lassulásának fő oka nem az export fékeződése, hanem a beruházások 5 százalék körüli visszaesése. Ez utóbbit az EU-támogatások csökkenése és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága magyarázza.

A fogyasztói árak az idei első negyedévben 0,3 százalékkal emelkedtek, ezen belül márciusban 0,2 százalékos csökkenés, februárhoz képest 0,1 százalékos növekedés volt tapasztalható. Márciusban az egy évvel korábbihoz képest főleg az élvezeti és tartós fogyasztási cikkek drágultak, az üzemanyagok ára viszont csaknem 15 százalékkal csökkent (bár februárhoz képest 1,2 százalékkal emelkedett). Éves átlagban idén 0,8 százalék körüli infláció várható. A bruttó átlagkereset az első két hónapban 5,9 százalékkal, a nettó 7,5 százalékkal bővült, a költségvetési szektorban az átlagosnál sokkal gyorsabban nőttek a bérek. A reálkeresetek 2016-ban várhatóan 5 százalék feletti, a reáljövedelmek 3 százalék feletti ütemben növekednek. Ez élénkítheti a fogyasztást, amely a tavalyi 2,6 százalék után idén legalább 3 százalékkal bővül.

Az Európai Központi Bank döntéseinek hatására az MNB márciusban kamatcsökkentési periódusba kezdett, az alapkamat április végén 1,05 százalék volt. A Monetáris Tanács az alapkamat további enyhe mérséklését is kilátásba helyzete, a GKI várakozása szerint ez 0,9 százalékon áll meg az alapkamat vágással.

A magyar kormány március végén 762 milliárdról 1063 milliárd forintra emelte idei pénzforgalmi szemléletű hiányát, feltehetőleg elsősorban azért, hogy főként hazai forrásból kell megelőlegezni az EU-tól érkező támogatásokat. Ez nem érinti az EU által figyelt úgynevezett eredményszemléletű hiányt, a GDP-arányos államadósság viszont csak minimálisan javulhat. A 2017-re előirányzott deficit a korábban ígértnél 0,7 százalékponttal magasabb, 2,5 százalékos aránya, az MNB alapítványai körüli botrányok nem hozzák közelebb Magyarország befektetői kategóriába való átsorolását -véli a GKI.

Az IMF is borúlátó

Az IMF úgy véli, hogy néhány olyan motor, amely az elmúlt években segítette a növekedést – például az EU-források ciklusvégi felhasználásának gyorsulása –, a következő időszakban már csak visszafogottabban járul hozzá a gazdaság bővüléséhez. Emiatt idén 2,3 százalékos növekedést vár, és jövőre is csak 2,5 százalékra gyorsul a GDP-növekedés üteme, szemben a kormány 3,1 százalékos előrejelzésével. Az IMF még 2018-ban is csak 2,4 százalékos ütemmel számol, ami arra vall, hogy Magyarország potenciális növekedési képessége továbbra is gyenge, elmarad a régiós versenytársakétól. A kormány optimizmusa ezzel szemben töretlen: a választások évében már 3,4 százalékos növekedést jelez előre a konvergencia programban.