Múlt hét csütörtökön az új, Volodimir Hrojszman vezette ukrán kormány külügyminisztere, Vadim Prisztajko is jelezte Kijev igényét az újabb normandiai formátumban zajló egyeztetésre. Legutóbb március 3-án Párizsban találkoztak a külügyminiszterek, Ukrajnát még Pavlo Klimkin külügyminiszter képviselte. Akkor úgy tűnt, zátonyra futott az Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő segítségével létrejött minszki tűzszüneti egyezményen alapuló politikai rendezés folyamata. Az alapvető nézeteltérést az okozta, hogy a német és francia diplomácia is sürgette a donbászi választások megrendezését, de Kijev álláspontja szerint mindaddig, míg az ukrán-orosz államhatár teljes egészében nem kerül ukrán felügyelet alá, addig nem lehet szabad és jogszerű választást tartani a szakadár területeken, mert nem akadályozható meg az orosz fegyverek és katonák beszivárgása az országba. Berlin és Párizs azonban úgy vélte, hogy az ukrán fél sem tesz erőfeszítéseket a szakadár területek jogi státusának rendezésére.
A május 11-i berlini találkozó napirendjén elsősorban a donbászi választások kérdése szerepel. Steinmeier szerint „most már konkrét javaslatok vannak az asztalon erre vonatkozóan” és az EBESZ is készített egy tervezetet a tűzszünet helyreállítására.
Az utóbbi hetekben a kelet-ukrán frontvonal mentén ismét szinte mindennaposakká váltak a harcok, az áldozatok száma is növekedik. AZ EBESZ jelentése szerint a nehézfegyverzetet is újra hadrendbe állították mindkét oldalon. A német diplomácia vezetője hangsúlyozta, annyira törékennyé vált a tűzszünet, hogy teljes összeomlással fenyeget.