Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig - mondta még tavaly novemberben Orbán Viktor miniszterelnök, reagálva egyik legújabb méregdrága játékszerét, a sokak szerint haszontalan felcsúti kisvasutat ért támadásokra. Nem meglepő, hogy ez a gondolkodásmód a kormány politikájának minden színterén megnyilvánul, legutóbb épp az oktatásügyben. Hiába tiltakoznak tanárok, szülők, diákok tízezrei az utcán és az iskolában a túlzott központosítás és államosítás ellen, hiába ismerte be maga az oktatásért felelős miniszter, hogy valóban "túltolták a biciklit", a kormány válasza minderre az, hogy az állami fenntartás, így tehát az iskolák feletti állami kontroll szerepét is tovább növeli.
Senkit nem érhetett meglepetésként Lázár János csütörtöki bejelentése, mely szerint a vegyes fenntartásban működő - az állam a fenntartó, az önkormányzat a működtető - iskolák teljes egészében az állam kezébe kerülnének, az önkormányzatoktól a működtetői jogosítványokat is elvennék. A kancelláriaminiszter már március 3-i kormányinfóján kijelentette, és azóta többször is említette: az osztott felelősség elve megbukott, a rendszer csődöt mondott. Ám Lázár szerint a kormány nem ott hibázott, hogy rászabadította az iskolákra a megalakulásától kezdve forráshiányos és működésképtelen állami fenntartót, a Kliket, hanem ott, hogy megengedte, a helyi önkormányzatok működtetőként részt vehessenek iskoláik életében.
Vagyis a rosszul működő vegyes fenntartás helyébe az önkormányzatok teljes kizárásával totális államosítás lép majd. Ez a lépés teljesen ellentétes a jelenlegi oktatáspolitikával elégedetlen szakmai szervezetek és a szakszervezetek követeléseivel. Ők ugyanis azt szerették volna elérni, hogy azokon a településeken, ahol arra a pénzügyi és a szakmai feltételek is adottak, az önkormányzatok fenntartói is lehessenek az iskoláknak, a kormány pedig ott lépjen fel határozottabban, ahol pénzügyileg nincs lehetőség minőségi oktatás kialakítására.
Palkovics László oktatási államtitkár ugyanakkor már jó előre leszögezte: kizárt, hogy az önkormányzatok visszakapják jogosítványaikat. Ezt egy pénteki háttérbeszélgetésen újból megerősítette, ahol szó esett a Klik átalakításáról is. Palkovics már februárban úgy gondolta, hogy az állami iskolafenntartó működésképtelensége mögött "menedzserhibák" állnak (gyorsan menesztették is Hanesz József Klik-elnököt, akit Pölöskei Gáborné váltott), és hogy a szervezetben át kell térni a "menedzsmentszemléletű" működésre. Elképzeléseit az új Klik-vezér is magáévá tette, Pölöskei Gáborné ugyanis arról beszélt pénteken, hogy az oktatási intézményekben támogató, "menedzsment környezetet" hoznak létre, amely a fenntartást és a működtetést is segíti. Az új rendszerbe már jövő januárban bevonják azokat az iskolákat (mintegy ötszázat) amelyeket jelenleg önkormányzatok működtetnek.
"Bizonyossá vált, hogy kormány csak az időt húzta, esze ágában sincs megfogadni a minden oldalról áradó kritikus véleményeket, a közoktatást kizárólag hatalmi, politikai síkon képes szemlélni" - vélekedett Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke közleményben jelezte: a kormány képviselőinek bejelentései az "alapvető követelések durva elutasításáról" tanúskodnak, amelyek "az eddig is nyomasztó, az oktatás színvonalát lezüllesztő, s így a jövőt eltékozló állami beavatkozás brutálissá fokozását" vetítik előre.
"Azt gondolják, hogy megúszták, a tüntetések, akciók, sztrájkok hava elmúlt. Hétfőn kezdődnek az érettségik, másfél hónap múlva pedig a nyári szünet. A tüntetők pedig majd hazamennek… Senki ne ringassa magát azonban abban a tévhitbe, hogy addig is ölbe tett kézzel ülve várjuk a tanév végét! Nyáron pedig nemcsak pihenni fogunk és feltöltődni, hanem készülünk az új kihívásokra, mert nem felejtünk! Visszajövünk, és szeptemberben újrakezdjük" - zárta közleményét Mendrey.
