Szirénhangok Orbán szájából: 2020-ig 1200 milliárd jut kutatásra

A Fidesz mostanában szinte mindent megígér - akár meg tudja valósítani egyszer, akár nem -, csakhogy visszaszerezze egykor volt, de azóta tovatűnt népszerűségét. Tehát az a kérdés, mennyire hihetünk az ígéreteknek - írta a minap a Népszava "Szerintem" rovatában Szász Tibor. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a jövő évi büdzséről azt mondta:, minden szakterület számára többletforrást biztosítana a kormány az idei évhez képest, de a közelmúltban megszólaló valamennyi kormányember alkalmat talált arra, hogy közölje: 2017-ben mindeki lép egyet előre. Az ígérgetés pedig folytatódik, Orbán Viktor miniszterelnök ma a Magyar Tudományos Akadémia 187. közgyűlésének hétfői megnyitóján jelentette be, hogy a kormány 2020-ig 1200 milliárd forintot szán kutatásra, fejlesztésre és innovációra.

A magyar tudomány jövője, minősége Magyarországon politikai ügy: nem párt-, hanem nemzetpolitikai ügy - az MTI beszámolja szerint ezt mondta a kormányfő, aki sorolva az elért sikereket, felidézte, hogy a kormány évekkel ezelőtt szövetséget kötött az MTA-val, ennek köszönhető, hogy 9,5 milliárd forint támogatásból felépülhetett a Természettudományi Kutatóközpont új épülete, míg a CERN-Wigner Adatközponthoz 8,5 milliárddal járult hozzá a kormány, a Nemzeti Agykutatási Programra pedig 2014 és 2017 között 12 milliárdot fordít. Ezen programok mellett a költségvetésből a 2010-es 1 százalékról 2016-ra 1,4 százalékra nőtt a kutatásra szánt forrás.

Európa századokon át volt a világ vezető politikai és gazdasági hatalma, de mintha elfelejtette volna, minek köszönhette ezt a versenyelőnyét - borongott kicsit a múlton a kormányfő, hangsúlyozva: ehhez leginkább a tudomány és politika szövetsége kellett. A két terület is akkor léphet előre, ha együtt halad - mondta Orbán Viktor, aki szerint ugyan Magyarország nem rendelkezik nukleáris arzenállal, nagy olajkinccsel, százmilliós népességgel, de sajátos észjárással, komoly tudományos tradícióval igen.

A mai világban késhegyre menő küzdelem zajlik a tudós emberfőkért - tért vissza a nehéz jelenbe, és a csatamezőre a kormányfő, mondván: ma már nemcsak nyugaton, de keleten is olyan kutatási feltételeket teremtettek, amelyek mágnesként vonzzák a tehetséges kutatókat. A magyar kormány és az MTA ebbe a szellemileg alárendelt és kiszolgáltatott helyzetbe nem törődik bele - fújta meg ismét a csatakürtöt.

Orbán Viktor köszönetet mondott az akadémiának, amiért meghirdették a Lendület kutatóprogramot, amely 2009-ben 5 kutatócsoporttal és 500 millió forintos támogatással indult, mára pedig a kutatócsoportok száma és a támogatás is megsokszorozódott.

Az ünnepi beszédbe a miniszterelnök beleszőtt egy kis elmúltnyolcévezést is: 2008-ban Magyarország pénzügyileg összeomlott, és - noha mára visszafizette IMF-hiteleit - államadósságát ma is csökkentenie kell - vázolta a kormány vállaira nehezedő nyomást, amit tudjukkinek köszönhet. Mindezt figyelembe véve - tette hozzá - a kutatástámogatás növekedése elismerésre méltónak mondható - jegyezte meg, hozzátéve: a tudományra fordított összegek jó befektetésnek bizonyultak.

A kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen, 2020-ig ezért 1200 milliárd forintot terveznek kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni. Ez a támogatás már a GDP 1,8 százalékát jelenti, ami megközelíti az EU 1,9 százalékos átlagát. A miniszterelnök beszámolt arról is, hogy Lovász Lászlóval, az MTA elnökével a közgyűlés megnyitása előtt megegyezetek: a kormány a jövőben is támogatni fogja az akadémia kutatóprogramjait. Orbán Viktor végezetül azt prognosztizálta, hogy a következő időszak egyik legnagyobb kihívása a Kárpát-medence számára a klímaváltozás lesz.

Olyan kutatói utánpótlásra van szükség, amely világszínvonalú tudást képvisel a saját területén és nyitott más területek problémái és gondolkodásmódja irányában is - ezt már az MTA elnöke mondta köszöntő beszédében. Lovász László kiemelte: az oktatáson múlik, hogy kiváló kutatóink legyenek, ezért fontos az oktatás módszertanának kutatása. Hozzátette: az általános iskolától kezdve kell megtanítani a fiatalokat, hogy meglássák az összefüggéseket, együtt tudjanak működni más gondolkodásmódú társaikkal, tudjanak önerőből is új tudást szerezni és saját gondolataikat kommunikálni. "A tudomány egyik legfontosabb kihívása, hogy ezt milyen pedagógiai és szakmai módszerekkel lehet elérni" - szögezte le az MTA elnöke.

lásd még: Trükköznek a választási büdzsében