Meg kell hallgatni a nép szavát. Jelenleg ez a legfontosabb kérdés, hiszen most dől el, hogy a gyermekeinknek, unokáinknak kikkel kell majd együtt élniük. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter lapunknak ezzel indokolta, miért van szükség a kormány által kezdeményezett kvótaellenes referendumra. Rogán Antal azzal érvelt, hogy ilyen fajsúlyos kérdésekben, mindig a nép döntött, így történt ez a NATO- vagy az EU-csatlakozás idején is. A népszavazás a kellő hátteret, felhatalmazást adná meg a kormánynak, "a politikai egységet csak az emberek tudják megteremteni". A társadalmi véleménynyilvánítást pedig Brüsszelben fel lehet mutatni.
A Népszava arra volt kíváncsi, mi szükség van a legkevesebb ötmilliárd forintba kerülő referendumra, ha Brüsszelben Orbán Viktor megvétózhatja az esetleges betelepítési terveket. Azt is megkérdeztük, tudomása szerint az Európai Bizottságnak (EB) valóban van-e kötelező kvótára vonatkozó terve. Brüsszelben "egyre őrültebb javaslatok látnak napvilágot", a Financial Times szerint az EB már büntetni tervezi azokat az államokat, amelyek ki akarnak maradni a kényszer-betelepítésből. Ha az ellenzék mást gondol a kvótáról, azt őszintén mondja el és vívják meg ezt a csatát a nyilvánosság előtt - fogalmazott Rogán.
Miután a Kúria kedden úgy döntött: a kötelező betelepítési kvóta ügyében lehet népszavazást tartani, a miniszter bejelentette, az Országgyűlés akár már a jövő héten határozhat a népszavazás elrendeléséről és a szükséges anyagi források biztosításáról is. Ennek érdekében egyeztetést kezdeményeznek a Ház és a frakciók vezetésével. Áder János köztársasági elnök pedig szeptemberre vagy október első napjaira kitűzheti a referendum időpontját. A kormány népszavazási kezdeményezését "a szocialisták és liberálisok" megtámadták a Kúrián. Közöttük volt Szanyi Tibor MSZP-s és Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő, a Fodor Gábor-féle Liberálisok, illetve az egykor SZDSZ-es Kozák Márton, akik "ma is bevándorláspárti álláspontot képviselnek" és "csak Brüsszel számára próbálták az időt húzni" - fogalmazott Rogán. Hozzátéve, ha rajtuk múlna, megadnák a kényszer-betelepítés jogát az EU-nak. A Kúria azonban nem fogadta el az álláspontjukat.
Magyarország helyezzen hatályon kívül minden olyan törvényt és jogszabályt vagy szüntessen be minden olyan gyakorlatot, amely hátrányosan megkülönbözteti a menedékkérőket az alapján, hogyan érkeznek az országba, melyik országból származnak vagy mi a nemzetiségük. Ez az Amnesty International ajánlására került be az ENSZ összefoglalójába, amely az emberi jogok hazai helyzetéről szól és amiről ma délután ad számot az ország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt. Az Amnesty International egyebek mellett kifogásolja, hogy a kormány minden áron távol akarja tartani a menekülteket, akiknek kriminalizálása és fogva tartása sérti az 1951-es menekültügyi egyezményt.
Közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva a miniszter arról beszélt, hogy a magyarok minimum kétharmada, de inkább 70 százaléka gondolja úgy, hogy helyes egy ilyen népszavazás, és szeretné azon elmondani a véleményét. Annál is inkább, mert az EB egyáltalán nem adta fel a kényszer-betelepítés ügyét, "mindössze az angliai népszavazást várják meg, és azt követően ez a terv gyorsan az európai uniós intézmények asztalára fog kerülni". Ezért a magyarországi referendumot mihamarabb meg kell tartani. Rogán nem tud más tagállami kormányról, amely népszavazást tervezne. Brüsszelnek joga sincs kommentálni a döntést, mert ezek a tagállamok belügyei. Természetesen lesz kampány, ami várhatóan alaposan megdobja majd a referendum költségét, ám a kormány rá akarja venni a választókat, hogy menjenek el voksolni. Kiderült, "nem is a részvétel a legfontosabb, hanem az, hogy a magyar emberek hogyan fognak erről a kérdésről dönteni". Az ellenzék népszavazási kezdeményezését nem várják be, mert amiben az MSZP ma aláírásokat gyűjt, az Rogán szerint "finoman szólva nevetséges".
"Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"
Így szól a kormány által kezdeményezett népszavazási kérdés, amit tegnap hitelesített a Kúria. A kérdést a kabinet nevében még február 24-én adta be a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, amit az NVB február 29-én hitelesített. Az országos népszavazás kezdeményezését akkor a kormányülés szünetében Orbán jelentette be, aki hatalommal való visszaéléssel vádolta meg az Európai Uniót. A miniszterelnök világossá tette, aki majd nemmel szavaz, az Magyarország függetlensége mellett is kiáll. A kormánynak "szerencséje" volt, mert Csabai József magánszemély, aki február 17-én népszavazási kérdést nyújtott be a menekültkvótáról, Orbán bejelentése előtt visszavonta azt. A kabinetet nem zavarta, hogy a kérdés alkotmányellenes, de az sem, hogy az EU-ban nincs kötelező betelepítés.
A Kúria viszont kedden megállapította, hogy a kérdés megfelel az alaptörvény és a népszavazásról szóló törvény rendelkezéseinek. Egyebek mellett kimondták, hogy a kérdés "a magyar népszavazási szabályok szempontjából nem irányul sem a csatlakozási szerződés módosítására, sem többletfeltétel előírására az unió szervei által hozott döntések Magyarország általi végrehajtásához", így nem veti fel az Alaptörvény sérelmét sem. A Kúria szerint a kérdés nem ütközik nemzetközi szerződésbe és így tiltott tárgykörbe. Az Országgyűlés hatáskörét illetően a bíróság azt állapította meg, hogy a parlament valamennyi szabályozást igénylő területet a törvényalkotás körébe vonhat. A Kúria álláspontja alapján a "betelepítés" kifejezés olyannak tekinthető, amely kellőképpen pontosan határozza meg, hogy a tanácsi határozat által érintettek huzamosabb idejű elhelyezésére Magyarországon kerülne sor. (Az uniós belügyminiszterek tavaly ősszel nem betelepítésről, hanem ideiglenes áttelepítésről hoztak többségi döntést, ami azt jelenti, hogy Magyarországnak 1294 menedékkérő esetében kellene az eljárást lefolytatnia.)
Bár a Kúria határozata jogerős, a Liberálisok az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Arra kérik a testületet, védje meg a népszavazás intézményét, "ne asszisztáljon a Fidesz propagandájához" és ne hagyja, hogy olyan kérdésben írjanak ki népszavazást, amely kizárólag a Fidesz pártpolitikai érdekét szolgálja, illetve tovább mélyítheti a "kormánypropaganda által gerjesztett gyűlöletet" a menekültekkel, idegenekkel szemben. Az MSZP szintén indokoltnak tartja az alkotmánybírósági vizsgálatot. Tóbiás József szerint a kormány népszavazási kérdése nem a menekültekről, hanem saját politikai és gazdasági hatalmának bebetonozásáról szól. A pártelnök-frakcióvezető közölte, a Kúria döntését nem illik vitatni, a kérdés lehet jogszerű, de attól még rossz, és a szocialistáknak az a feladatuk, hogy erre rávilágítsanak. A szocialisták a mai, megyei elnökökkel kibővített országos elnökségi ülésen alakítják ki stratégiájukat a népszavazásokról. A pártelnök Rogánnal ellentétben ugyanazon a napon tartaná az ellenzéki és a kormánypárti referendumokat. "Egy napon és egy lapon" legyenek a népszavazások - fogalmazott.
Jávor Benedek tudomásul veszi a Kúria kvótareferendumra vonatkozó döntését, ugyanakkor fenntartja azt az álláspontját, hogy a kérdés érinti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit. A PM-es EP-képviselő szerint a Kúria szűk körűen értelmezte a nemzetközi kötelezettségvállalás fogalmát. Az Együtt bejelentette, a népszavazási részvétel bojkottjára fog buzdítani, és az európai Magyarországért kampányol majd.